Egy hároméves folyamat végeredménye az, hogy 2015 szeptemberében már közel húsz, a 2012-es és 2013-as évjáratból származó vörösbor került letöltésre a közös, szekszárdi palackba. Az eddig tartó időszakban a helyi borászok egy kis csapata Eszterbauer János, a Szekszárdi Borászok Céhének elnöke vezetésével dolgozott együtt azért, hogy kiválasszák a palack formáját és annak megjelenését, valamint a mindennek kivitelezésére képes hazai üveggyárat.

A munkában részt vevő Heimann Zoltán borász így nyilatkozott a kialakítás folyamatáról: „A borvidék borászatainak kínálata természeti adottságainkból fakadóan a vörösborokra épül. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy ebben a szegmensben se váljunk más nemzetközi vagy hazai stílusok követőivé, hanem saját, csak ránk jellemző utat alakítsunk ki. A kitörési pontot ezért mi az olyan helyi szőlőfajtákban és bortípusokban látjuk, mint a kadarka, a kékfrankos és a bikavér. Mivel pedig ezen borok az eleganciáról, a gyümölcsösségről és a fűszerességről szólnak, egyértelmű volt, hogy a burgundi palacktípus lesz számunkra az ideális választás. A szabványos palacknál hosszabb, extravagánsabb üveg mellett döntöttünk, amelyen kívülről négyszer körbefut a Szekszárd felirat, és látható rajta a borvidék logója.”

A palackba olyan kadarkák, kékfrankosok és bikavérek kerülhetnek, amelyeket a tizenkét tagú, borászokból álló bizottság kétharmada elfogadott. A vakkóstoláskor alapvető elvárás, hogy az adott tétel hibátlan legyen, hogy fajtajelleget vagy borstílust képviseljen, valamint termőhelyi karaktert jelenítsen meg.

A palackot előállító orosházi üveggyár értékesítési vezetője, Szabó József a regionális palackban rejlő lehetőségek kapcsán kiemelte: „Szekszárd ezzel a közös arculattal nemcsak itthon, hanem a nemzetközi piacon is sokat nyerhet, hiszen a kisebb pincészetek egyedi csomagolásaival szemben egy ilyen egységes megjelenés által a szekszárdi borok könnyebben felismerhetőek a fogyasztók számára.”