A javaslatcsomag első részében a jelenlegi helyzet elemzésére került sor, amelyben hangsúlyt kap a főváros szállodaiparát érintő visszaesés bemutatása (itt az országos átlagot meghaladó mértékben esett a vendégéjszakák száma, sőt, e nem éppen díszes eredményben elsők vagyunk egész Európa területén). Kiemelkedő hangsúlyt kap az a tény is, hogy a hazai hotelek hitelállománya meghaladja az 500 milliárd forintot, több megkezdett hotelberuházást halasztanak, és a bankok a hitelt vissza nem fizető szállodák esetében nem repesnek az örömtől, ha az ölükbe pottyan az adott hotel, hiszen szállodaüzemeltetési tapasztalatuk nincs, ha pedig bezárják a házat, világos, hogy sosem térül meg számukra az oda kihelyezett hitelállomány.

Amit Erdeiék fő célként megfogalmaztak a tanulmányban, az a következő: 50 százalék feletti foglaltságot elérni a hazai szállodákban 2012-ig, az egy rendelkezésre álló szobára jutó bevétel esetében (REVPAR) esetében pedig az inflációt meghaladó mértékben növekedjen a bevétel. Legyen végre vége a „minden áron való eladás” le, a mélybe tartó csavarjának, és a minőségen legyen a hangsúly, mert csak ez hozhat hosszú távon vendéget. Kiderül az is a tanulmányból, hogy a hazai wellness szállodák és a budapesti egységek esetében a legtragikusabb a helyzet, ezért az MSZSZ nem várja meg a választások utáni új kormány megalakulását, hanem reményeik szerint már most minden illetékeshez eljuttatják a dokumentumot, hogy történjék végre valami pozitív az ágazat érdekében, ne pedig akkor kezdjenek el a döntéshozók megismerkedni a helyzettel, amikor már késő lesz.