Bár a bázisévhez képest élénkült a vendégforgalom, a 2006. évi teljesítményt meghaladja ugyan, de 2008-hoz képest még mindig 8%-os a visszaesés. A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte.
2010 I. negyedévében azonban 499 ezer külföldi vendég 1333 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (7, illetve 6%-kal). Ez a növekmény csak annyit jelentett, hogy a forgalom éppen csak meghaladta a 2006. évit.
A vendégéjszakák számának tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország) a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009-hez viszonyítva, a többi piac stagnált, vagy növekedést regisztrált. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban növekedést regisztráltak (öt-, négycsillagos egységek), a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 644 ezer belföldi vendéget és 1446 ezer belföldivendég- éjszakát jelentettek, a vendégek száma másfél, míg az éjszakák száma 4%-kal emelkedett, és ugyanilyen arányban haladta meg a 2006. évi vendégforgalmat. A belföldivendég-forgalom közel négyötödét fogadó szállodákban 5%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában az előző évhez mérten. A vendégek körében szintén népszerű panziók esetében 8%-os elmaradás következett be.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 4, Budapesten pedig 5%-kal nőtt, zömében a visszatérőben lévő külföldivendég-forgalom bővülése miatt. A vendégforgalom visszaesése három turisztikai régiót érintett.
Az első negyedévben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 35%-os volt (1 százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában), ezen belül az ötcsillagos szállodák 47, a négycsillagos házak pedig 40%-os foglaltságot értek el.
A legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (48%), bár kapacitáskihasználtságuk 2 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az év első három hónapjában (25%).
A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–márciusban összesen 40 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 20 milliárd forint volt. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár- indexének stagnálása mellett folyó áron fél százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 099 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 4570 forint volt. A szállásdíjbevételek csökkenését a külföldivendég-forgalom tekintetében jelentősen befolyásolta az erősödő forint/euró árfolyam. Az első negyedévben 269 forint volt egy euró, ami a három hónap átlagában 9%-os erősödésnek felel meg. Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 11%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
A kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján az üdülési csekkek felhasználására az volt a jellemző az első negyedévben, hogy 2%-kal bővült az elfogadóhelyek száma, és 7%-kal nőtt a beváltott csekkek értéke is. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíjbevételeinek növekvő, közel 40%-os arányát fedezték üdülési csekkel - derül ki a KSH gyorsjelentéséből.
Részletes táblázatok itt.
'