„Ha van fontos szempont, az a minőség” — mondta dr. Bienerth Gusztáv, turizmusért felelős kormánybiztos Erdei Bálint nyitányát követő előadásának felütésében, utalva a minőségi turizmus sokadjára hangoztatott jelentőségére. A külföldi beutazók számához viszonyított költés mértékében le vagyunk maradva a régióhoz és Európához képest. A kontinensen 18. helyen szerepelünk — tájékoztatott. Hiányolta az ország- és Budapest-márka létét. Ugyanakkor elmondta, hogy (leginkább sport) világesemények költségvetésébe ágyazva 4 milliárd forint megy a főváros ismertségének növelésére. „A főváros nélkül nincs magyar turizmus” — állapította meg. Vélhetően Balaton nélkül se nagyon. A tavat és környékét a híresztelésekkel ellentétben nem óhajtja forrásmegvonásokkal „büntetni” az állam — mentegetőzött a kormánybiztos hozzátéve, hogy még többet is kap a régió az eredetileg tervezettnél. Bienerth elmondása szerint több száz jogos, a zavaros szabályozási környezetet bíráló szakmai észrevétel érkezett hozzájuk. Ezek rendezéséről, ahogy egyes küldőpiacok — Oroszország, Kína — vízumügyintézésének könnyítéséről 2017 első negyedévében „deregulációs javaslatokkal” gondoskodnak — ígérte.
„Teljes a konszenzus a szakma és a kormányzat között” — állapította meg Erdei Bálint, akit a közgyűlés újabb évre megerősített pozíciójában. „Nem tudtam pontosan, mi egy MUISZ-elnök feladata, de óriási megtiszteltetésnek tekintettem” — emlékezett vissza első megválasztására az elmúlt évet összefoglaló beszédében. „A MUISZ 2016-ra megkerülhetetlen tényezővé vált” — folytatta. A szövetség súlyának felismerésében sokaknak sietett segítségére az a tény, hogy az utazási irodák tavaly 224 milliárdnyi nettó árbevételre tettek szert. Ennek 81%-a MUISZ-tagoknál landolt. Az elmúlt év eredményei közt megemlítette a tagok számának további 28-cal történt bővülését, az MUISZ javuló pénzügyi helyzetét. Az időszak hozománya a differenciált tagdíj bevezetése, a szövetség első külföldi közgyűlése Tunéziában. A teltházas, tematikus MUISZ-vacsorák, a többi, ágazati érdekképviselettel — MABEUSZ, MSZÉSZ, MISZ, NiT, MARESZ, VIMOSZ — folytatott együttműködés, a különböző országok turisztikai munkacsoportjaival közös ülések is a szövetség sikerlistáján szerepelnek, ahogy az is, hogy növekvő aktivitásukról nem csak a szakmai, hanem a nagyközönségi sajtót egyaránt rendszeresen tájékoztatják.
Tennivaló azonban a következő esztendőre is maradt. Erdei Bálint kiemelte az iparűzési adó körüli jogértelmezési, büntetések kiszabására is alkalmas félreértések egyértelmű lezárását, valamint az egyes jogalkotók közti koordinálást. 2017-re marad a másfél éve húzódó felelősségbiztosítás problémájának megfelelő és megfizethető biztosítási termékkel való megoldása. Fontosnak tartja a szövetség a schengeni vízum kiadásának könnyítését. Szeretnék, ha a turizmust érintő beruházások előtt az apparátus konzultálna az ágazattal. További rendezésre vár a budapesti turistabuszos közlekedés is. A MUISZ bízik abban is, hogy hamarosan megismerik az Magyar Turisztikai Ügynökség jövő évi marketingtervét, valamint, hogy megmarad a külképviseleti rendszer, és a legfontosabb küldőpiacokon jelenlétük erősödik.
Nem csupán az ágazat hazai szereplői küzdenek az átláthatóbb jogszabályi környezetért. Tagállami szinten túltekintve kiderül, hogy az EU-ban mintegy 250 különböző törvény vonatkozik az utaztatókra — mondta Michel de Blust az ECTAA, Európai Utazási Irodák érdekvédelmi szervezetének főtitkára. „Egy nagy felfordulás” — illusztrálta az ún. csomagirányelv körüli hercehurcát. A MUISZ-t 2001 óta teljes jogú tagként sorai közt tudó ECTAA nem csak a jogszabályi környezet, hanem a vízumügyintézés egyszerűsítéséért is lobbizik, illetve küzd a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetséggel (IATA) a repülőjegyek fizetési rendszerének korszerűsítéséért, illetve azért a 15 millió dollár irodáknak történő visszatérítéséért, ami a Malév lassan öt évvel ezelőtti csődjével akadt el a rendszerben, és amelynek sorsáról egy amszterdami bíróság mondhatja ki az ítéletet 2017 márciusában. De Blust kiemelte a biztonság turizmusban játszott szerepét. „Az utazási irodák kockázatkezelők” — ismerte el.
„Turizmus a terrorfenyegetettség árnyékában” című előadásában 40 percen át riogatta apokaliptikusnak tűnő biztonságpolitikai víziókkal a szakmai közönséget Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Végezetül megállapította, hogy a Földön szinte nincs biztonságos hely, de talán Közép-Európa, benne Magyarországgal (itt a TEK tevékenységét méltatta) még az, ahogy az idei nyár turisztikai nyertese, Horvátország is. Azonban a délszláv állam visszaélve helyzetével elképesztő árakon kínálja idegenforgalmi portékáját — toldotta meg, majd kivonult a hallba saját könyvét árulni.
