A La Tribune című párizsi újság szerint a páros most a SAS-ban akar kisebbségi részesedést venni, de ezt természetesen hivatalosan még nem ismeri el. Egyelőre annyit tudni, hogy a skandináv társaság nem hivatalos konzultációt kezdett a forgalmát tekintve legnagyobb európai tömörüléssel, de még nem mondott igent az AF-KLM-nek. Nem is teheti, mert két vasat tart a tűzben, ugyanis a német vállalatot sem írta le. A Lufthansa viszont egyelőre túl magasnak tartja a közvélemény előtt nem nyilvános vételi árat, szerinte a SAS romokban hever, nem minden részlegét érdemes átvenni.
Skandinávia eddig kissé háttérbe szorult a nagy európai légi fúziós folyamatokban. A két vezető csoport figyelme inkább közvetlen szomszédai és a mediterrán térség felé irányult. Legfeljebb annyiban érdekelte őket ez a környék, hogy a becsődölő kisebb cégek által kiszolgált útvonalakon elindítottak néhány járatot, illetve várhatóan aktívabbak lesznek, amikor valakinek a helyére kell lépni. A skandináv vásárlóerőt ugyanakkor nem értékelik le, az északiak ugyanis igen intenzíven közlekednek a mediterrán világ felé. A Skandinávián belüli nagy távolságok miatt a belső piacok is fontosak lehetnek, különösen a svéd számít vonzónak – még ha közvetetten, vagyis mondjuk a SAS feletti ellenőrzés megszerzése útján is.
Az AF-KLM szemében az északi térség kiegészítő szerephez juthat, ha tényleg sikerül bevásárolni magukat. Ugyanez motiválja a németeket is a Lufthansánál, azzal a kiegészítéssel, hogy a cég tulajdonképpen főleg azért gondolkodik az akvizíción, hogy másokat (főleg az AF-KLM-et) megakadályozzon a terjeszkedésben. A svéd, a dán és a norvég állam felerészben tulajdonos a SAS-nál, ahol 2007 tavaszán fogadták el a teljes szerkezeti átalakításról szóló stratégiai tervet. Ennek lényege, hogy az Észak-Európán belüli, illetve az oda irányuló forgalomra összpontosítanak, az ebbe nem illő üzletágakat és üzletrészeket eladják.
Ezért döntöttek például a veszteséges spanyol Spanairben lévő többségi tulajdon piacra dobásáról, a második számú brit légitársaságban, a bmi-ben, illetve az Air Greenlandben lévő rész értékesítéséről, az airBalticban meglévő 47,2 százaléktól meg azért váltak meg, mert a lett kormány nem akart további részeket eladni a cégből. Az akkori tervek szerint 2011-ig az adózás előtti nyereséget évente négymilliárd svéd koronával (570 millió dollár) akarták növelni, egyúttal 2,8 milliárd koronával (400 millió dollár) csökkenteni a költségeket. Egyebek között hosszabb munkaidőt, önkéntes fizetéscsökkentést és más takarékossági lépéseket vezettek be. Átgondolták továbbá a földi kiszolgálási és műszaki részlegek jövőjét, megtartásuk költségeit, eladásuk előnyeit. Előbbinél az eladás mellett döntöttek, ezt február elejéig lebonyolítják. A SAS február 3-án teszi közzé tavalyi éves eredményét. Ez bizonyosan veszteséges üzemi eredményt mutat majd, erre utal, hogy a második negyedévhez képest a harmadikban is 452 millió svéd koronával kevesebb, mindössze 101 milliós volt ez a mutató. (Világgazdaság)
