Cziráki Csaba, a BudaWest Zrt. igazgatósági tagja arról tájékoztatta a sajtót, hogy az előkészítés a terveknek megfelelő. Legkésőbb év végére az összes szükséges engedélyt beszerzik, ezt követően kezdődhetnek meg az építési munkálatok. Eddig a beruházásra (a vételárral együtt) több mint kétmilliárd forintot költöttek, év végére ez az összeg további félmilliárddal nő. Az első ütemben elkészül a terminál, valamint a nemzet- közi légügyi szabványnak megfelelő műszerezettség, a pályafények. Felújítják a kifutópályát, a burkolatokat, parkolókat alakítanak ki. 2010. szeptember 25-re fapados gépeket fogad és indít a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér. Utaslétszámban ez a profil lesz a meghatározó, de a repülési műveletszámban elenyésző mennyiséget jelent a kisgépekhez képest.
Az almádiak aggályaira reagálva elmondta, noha az ellenzők kifogásainak igen színes palettája bukkant elő, amelyeket előterjesztettek az illetékes szakhatóságoknak is, ám információi szerint a panaszok egy részét már most visszautasították, más részére - környezetvédelmi és a vízügyi szakkérdésekre - pedig további válaszokat kértek a BudaWesttől. Ezeket a cég a napokban megadta. Cziráki Csaba bízik abban, hogy az előzetes környezeti hatástanulmányt az illetékes szervek jóváhagyják, és kiírják a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt.
A közelmúltban találkozott a repülőtér közvetlen hatásterületén elhelyezkedő négy település, Veszprém, Szentkirályszabadja, Balatonalmádi és Litér képviselő-testülete, ahol többek között a folyamatos konzultációról is megállapodtak - közölte a sajtóval Veszprém polgármestere. Debreczenyi János a beruházás ellen tiltakozó balatonalmádi lakosokat azzal szeretné megnyugtatni, a zaj a megyeszékhely polgárait is érinti, már csak ezért sem tehetik meg, hogy olyan beruházást támogassanak, amely hátrányos a megyeszékhelyen élőkre.
A Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület (KBLE) elnöke, Dr. Dávid Gyula közölte, hogy sok szó esik a zajról, de a kistérség, a tágabb régiót érintő környezetszennyező és egészségkárosító hatások is nagyon jelentősek. Külföldön, repülőterek mellett élőkön végezett többéves kutatások eredményei azt mutatják, hogy a leszállópálya közelében több a szív- és érrendszeri beteg, nagyobb a különböző daganatos betegségek előfordulásának aránya, magasabb a gyermekhalandóság, mint más körzetekben - számolt be.
Kevés szó esett a sugárhajtású repülőgépek egyik legszennyezőbb származékáról, a benzpirénről, ami már rendkívül alacsony koncentrációban is rákkeltő és genetikai károsodást okoz - hangsúlyozta az elnök. Az évi 18760 repülési művelet során körülbelül 1,5 kilogramm benzpirén jut kis magasságban a levegőbe, majd részben a Balatonba. (Számítások szerint egy kilogramm benzpirén 100 millió köbméter vizet tud fogyasztásra alkalmatlanná tenni.)
Nem elhanyagolható az sem, hogy egyes számítások szerint az almádi ingatlanok értéke negyedével csökken, ami legkevesebb 25 milliárd forint. Példátlan civil összefogás jött létre, hogy a terveket a jelenlegi formában ne valósítsák meg. - A leszállópályát meg lehet építeni más irányba, ez csak pénz kérdése, ezért ez a kifogás nem valós indok. A légtérvédők legnyomósabb érve talán az, hogy a fejük felett döntöttek. (www.naplo.hu)
