Beszéljenek mindenekelőtt a számok! 41, 65, 4 250, 4 850, 40 000, 600 000. A 600 ezer négyzetméter alapterületű terminálon 40 ezren megy majd az étkeztetés, italoztatás és kereskedés, hogy utána egyebek mellett a 65 utashídból 41-en keresztül széles törzsű gépbe szállhassanak be az utasok. Közülük 6 csak az Airbus A380-asoké.

Az A380-asok szerepe vitathatatlan az új reptér megnyitásában. Az évek óta halogatott nyitásnak az is adott némi löketet, hogy idén júniusban veszi át a HIA első számú ügyfele, a Qatar Airways első 380-asait, egyszerre hármat, melyek megfelelő utashidak híján a jelenlegi dohai reptéren aligha tudnák az utasaikat felvenni. Mire a madarak megérkeznek, a HIA-nak már működnie kell! 

A 2005 óta

épülő repteret először 2012 decemberében tervezték megnyitni. De minőségi és biztonsági kifogások miatt először 2013 áprilisára, majd 2014 januárjára halasztották az átadást. Legfrissebb, de nem megerősített információk szerint április 23-án nyit a 15,5 milliárd dollárból épülő reptér. Szakaszokban. Tavaly december 1-én a cargo bázis megkezdte működését. A teljes nyitást 2015-re tervezik. 

A kifutópályák hossza

szintén a „nagyvasakhoz” illetve az Öböl térségének igen magas hőmérsékleti viszonyaihoz alkalmazkodik. Egy sok száz tonnás gépnek a hőség miatti híg levegőben még tengerszinten is kell az a biztonsági tartalék, amit a párhuzamos, 4 850 és 4 250 méteres pályák nyújtanak. S ha már méretek, a belső tér zavarba ejtő tágasságát remekül illusztrálja, hogy az épületen belül - masiniszta nélküli - vasút közlekedik.

A HIA legfontosabb célja

a kelet-nyugat közti híd szerep növelése - vetélkedve a másik két nagyváros reptereivel és légitársaságaikkal (Etihad, Emirates) -, melyhez lássuk be, elhelyezkedésének köszönhetően számos desztináció esetében kulcsszereppel bír Doha. Hogy ne unják magukat halálra az utasok egy hosszabbra nyúlt csatlakozás alatt, a háromemeletes

gigaterminálon boltok és vendéglátó egységek tömkelege vár majd. Lehet számítógépezni is; a beruházó nem sajnálta a pénzt trendi kompjúterekre: két hosszú asztal is tele az „almás” gépekkel. Hogy a kölyökre se kelljen sokat ütni, amikor tizedjére kérdezi meg egy órán belül: „Apu mikor indulunk már?”, beküldhetjük a leginkább egy óriásira nőtt pálinkafőző rézüstre emlékeztető mászókába, melyet akár egy magyarországi pálinkakóstoló néhány kupica tüzes kisüstije is ihlethetne. A réz játszinál elgondolkodtatóbb teremtmény a testes, sűrített tejszínű medve; fejével olyasmi olvasólámpa nőtt egybe, melynek fényénél valaha Stefan Derrick hallgatta ki a müncheni haramiákat. Mesélik: az emír lánya pillantotta meg Londonban, és meg is vette; azóta a repteret díszíti. Lesz még uszoda, wellness, mindenféle masszázsok és a tranziton belül, az épületben egy 100 szobás szálloda, azoknak, akik némi pénzért inkább egy kis vízszintest választanának két járat között. Egy szó, mint száz, jól eltöltjük majd az időt a dohai tranzitban.

Apropó, emír!

Katar ura és családja, valamint a VIP vendégek sem maradnak saját terminál nélkül. Ez egy azúrban tündöklő lagúna partján feszítő épület; némiképp a Sydney-i operaházra emlékeztet. Előbbiek bizonyára a forgalom kisebb részét adják majd az 50 millió utasra tervezett HIA-n. Ebből egyelőre, a nyitás évében még „csak” 30 millióan férnek el. A reptér egyesek szerint akár 90 milliót is elbírna. De még a 30 millió is jóval meghaladja a jelenlegi dohai reptér 12 milliós éves kapacitását, melyet a 2013-as utasforgalom majdnem kétszeresen (23 266 187) felülmúlt. A növekedés pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik; a 2014-es január és februári forgalom 17,9 illetve 12,5 százalékkal haladta meg az előző év megfelelő két hónapjáét.