Jóllehet a rendelet pontos megszövegezése év végéig várat magára, október elsejével az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén történő gyakorlásáról rendelkező jogszabályi környezet több ponton is módosult. A tevékenységet a 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.), illetve az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996-os kormányrendelet szabályozza. A módosulások egyik oka, hogy az Európa Unión belül biztosítani kell a szolgáltatások szabad áramlását is.
Jelentős változás, hogy az utazásszervezői és az utazásközvetítői tevékenység fogalma a kereskedelemről szóló törvényben került meghatározásra, ezt korábban a 213-as Kormányrendelet taglalta. A Kertv. mind a utazásszervezői, mind az utazásközvetítői tevékenységet kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységként határozza meg. A tevékenység gyakorlásának feltételei eltérő elbírálás alá esnek a hagyományos kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokhoz képest. Ennek következménye, hogy az utazási vállalkozóknak nem kell önkormányzati működési engedélyhez kötött üzlethelyiséggel rendelkezniük. Októbertől utazási irodának minősül az ügyfélforgalom számára nyitva tartó helyiség, melyet csupán a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH) kell bejelenteni. A szolgáltatások szabad áramlását biztosító irányelv értelmében kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást végezhet más uniós tagállamban letelepedett szolgáltató is, amely így határon átnyúló szolgáltatás keretében bonyolítja utazásszervezői-, vagy közvetítői tevékenységét.
Október elseje óta az MKEH nem pusztán nyilvántartásba veszi az utazásszervezőket és -közvetítőket, hanem engedélyt ad ki e tevékenységek végzésére. A korábban már nyilvántartásba vett utazási vállalkozó továbbra is engedélyezettnek minősül. A tevékenység gyakorláshoz szükséges feltételeket a Kertv. határozza meg. A más uniós tagállamban letelepedett vállalkozónak nem kell rendelkeznie az MKEH engedélyével, amennyiben nem hazánkban telepszik le. Tevékenységét azonban a szolgáltatási kerettörvény 21–24. §- ban foglaltak alapján az MKEH-nak be kell jelentenie, a jelenleg még hatályos 213-as rendeletnek megfelelően. A rendelet viszont nem rendelkezik a bejelentési kötelezettségről, így az új rendelet hatályba lépéséig gondban lehetnek a nálunk szolgáltatást nyújtani kívánó vállalkozók, de az MKEH – mondja Lukács Balázs, az idegenforgalmi osztály vezetője – nem tart a tagállami vállalkozók rohamától. A vagyoni biztosíték köteles tevékenységi körök tekintetében könnyebbség, hogy a biztosíték alapjául szolgáló árbevételek közé október 1- jétől nem tartozik – így már a 2009. október 31-i adatszolgáltatáskor sem – a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből származó nettó árbevétel. Ez azt jelenti, hogy míg a nem utazási csomagban értékesített önálló külföldi szálláshely belföldi értékesítése eddig utazásszervezésnek minősült, és vagyoni biztosítékot is kellett utána igazolni, október 1-jétől nem minősül utazásszervezői tevékenységnek és a biztosíték alapjába a 2009-es évet sem kell beszámítani. Az a vállalkozó, akinek az utazásszervezői jogosultságok közül kizárólag külföldi szálláshely belföldi értékesítésére volt engedélye, és emellett utazásközvetítő tevékenységet is végezhetett, 2009. október 1-jétől kizárólag utazásközvetítőnek minősül.
Emelnék a vagyoni biztosítékot
A fenti könnyítéstől eltekintve, mint arra szeptemberi cikkünkben is utaltunk, a tervezet szerint a vagyoni biztosíték mértékének jelentős szigorítását vezetnék be, sőt alkalmazkodva a 90/314-es uniós irányelvhez, amely maga is felülvizsgálatra szorul, vagyoni biztosítékot kellene a jövő évtől az utazásközvetítőknek is letenniük. Jóllehet az utazásközvetítők vagyoni biztosítékát előíró direktíva alkalmazása a tagállami jogalkotás hatáskörébe tartozik.
A rendelettervezet értelmében a vagyoni biztosíték minimum összege 5 millió forint lenne, a biztosíték összegét a jutalékból származó árbevétel tízszeresének 15%-a adná. Ez átlagosan a részvételi díj 8–12%-a. Ezt a közvetítők elfogadhatatlannak tartják. Szerintük ez ellehetetlenítené a kis, családi vállalkozásként működő irodák többségét, különösen, hogy a vagyoni biztosíték mértékének emelése a biztosítási, valamint hitelintézeti díj összegének emelkedésével járhat együtt. Ez 6-8%-os díjmutatóval számolva a minimumösszegek tekintetében 30-40%-os emelkedést jelentene a mostani szabályozáshoz képest.
A tárgyalások jelenlegi állása szerint azonban elképzelhető, hogy a közvetítők számára kedvezően módosul a tervezet, és a jutalékból származó árbevétel hatszorosának 10 százaléka, vagy legalább 3 millió forint lehet a vagyoni biztosíték mértéke. Úgy tűnik mindenesetre, hogy nem az utazásközvetítők által leteendő biztosíték ténye a vita alapja, hanem a mértéke. A tervezet szerint a túraszervezőknek is mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk utasaik védelmében a jövő év elejétől. A kaucióemelés majdani rendeletben rögzített mértéke az egész utazási irodai rendelettervezetet tárgyaló december 23-i kormányülést megelőzően novemberben kerül megvitatásra.
Kaucióshopping
Nagyban befolyásolja egy utazási vállalkozó letelepedésének a helyét az adott tagállamban megállapított vagyoni biztosíték mértéke. Ez – fogalmaz Gyenizse Dorottya, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának főtanácsosa – „kaucióshoppingoláshoz” vezethet, azaz, ahol a legkedvezőbbek a feltételek, ott fog megtelepedni a vállalkozó. Ennek a tervezet úgy próbálja elejét venni, hogy a többi tagállam kauciós rendszeréhez igazítja a minimális díjakat. Évek óta napirenden lévő probléma a vagyoni kaució mértéke rugalmas csökkentésének bevezetése. A MUISZ szerint, ha az utazási vállalkozó árbevétele a vagyoni kaució alapját képező tervezett árbevételtől jelentősen eltér, lehetőséget kell adni a kaució mértékének csökkentésére. A fogyasztóvédő szervezetek ellenben az MKEH-val egyetemben úgy látják, hogy ez jelentős kockázattal bír a fogyasztókra nézve, ezért a tervezet benyújtása idején nem támogatták a rugalmas csökkentés bevezetését. Jóllehet az ÖM, amennyiben a vállalkozók részéről ez nem vezet visszaéléshez, lát erre lehetőséget.
Biztosítsa magát az utas? Az utazásközvetítői vagyoni biztosíték bevezetése körüli viharok közepette született meg a Magyar Utazásközvetítők Érdekvédelmi Szövetsége, a MUÉSZ. Gruber Csaba, a Gruber Travel tulajdonos-ügyvezetője, a MUÉSZ hattagú elnökségének tagja, a szervezet egyik alapítója az alakuló ülésen kifejtette, szervezetük nem a MUISZ ellenszervezete, céljuk a közvetítői szakma társadalmi elismertségének növelése. Ugyanakkor a MUÉSZ alapítói szerint a MUISZ-on belül nem kapták meg maradéktalanul a szakmai érdekképviseletet. A MUÉSZ megalakulásában szerepet játszott a készülő utazási irodai rendelet és az azt előkészítő tervezetben foglalt vagyoni biztosítékot érintő változások. A MUÉSZ alakuló ülésén többen a vagyoni biztosítékot kiváltó, támogatandó megoldásnak tartották az egyénre szabott biztosítási kötvény intézményének – inszolvenciabiztosítás – bevezetését. Horváth Péter, a QBE biztosító képviselője szerint viszont ez egy olyan, kevésbé biztosítástudatos országban, mint Magyarország, ahol a lakosság csupán 35%-a köt biztosítást ingóságra, ingatlanra vagy megrendelt szolgáltatásra, csak akkor nyerne értelmet, ha az utak befizetésekor kötelező lenne. Az utas ezáltal közvetlenül a biztosítóval kerülne kapcsolatba, amely az iroda csődje esetén nem az iroda által letett – megfelelő, vagy nem megfelelő mértékű biztosíték terhére – szállítaná haza a kint rekedt utast, hanem az utas egyénileg kötött biztosításának díja alapján. |