Mi a kapcsolat egy társadalmi és gazdasági problémák megoldása érdekében tevékenykedő, fiatalok által vezetett non-profit szervezet és a turizmus között?
Első ránézésre talán semmi. Azonban ha a turizmus szóról szemünk előtt megjelenő sztereotípiákat kibővítjük további lehetőségekkel, amelyeket az utazás, és egy másik kultúra megismerése jelenthet az érdeklődők számára, máris közelebb kerülünk a megoldáshoz. Írásunkból megismerhetnek egy lelkes, aktív egyetemista és főiskolás fiatalok által irányított globális szervezetet, az AIESEC-et, amelynek a Budapesti Corvinus Egyetemen működő irodája egy Asian Friendship Projektbe kezdett a 2007-es évben. Kihasználva az ázsiai gazdasági térség részéről már hosszú ideje megfigyelhető érdeklődést hazánk iránt, a Projektért felelős csapat elhatározta a magyar-ázsiai kapcsolatok elmélyítésének támogatását.
Hogyan járulhat hozzá az AIESEC a kapcsolatok bővüléséhez?
Az AIESEC több mint száz országban, ezeregyszáz egyetemen van jelen, és a szervezettel együttműködő partnerek száma meghaladja a háromezret. A szervezet lehetőséget ad a felsőoktatásban résztvevő fiataloknak, hogy feltérképezzék és fejlesszék képességeiket az AIESEC-ben vállalt önkéntes munka révén. Számos konferencián és tréningen vesznek részt a szervezet tagjai, akiknek módjuk van önmaguk és más kultúrák megismerésére a szervezet kínálta lehetőségek által. Az Asian Friendship Projektben a jól képzett egyetemi hallgatók tudása jelenti a bázist, valamint a fiatalok motivációja és más kultúrák iránti nyitottsága. Az AIESEC a technológia- és tudástranszferben nyújt segítséget az ázsiai térség és hazánk közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, amelyet magyar és ázsiai AIESEC-es gyakornokok cseréjével kíván megvalósítani.
Hogyan mozdítja elő a gyakornokcsere hazánk Ázsiához fűződő kapcsolatait?
A kérdésre szakterületenként eltérő válaszok adhatók, de jelen esetben koncentráljunk a turizmusra. A kulcsszó itt a bizalom. Ez utóbbinak megteremtése érdekében a cél, hogy a lehető legtöbb ázsiai ismerje meg Magyarországot, és a hazánkban rejlő lehetőségeket. A turizmus területén az Asian Friendship Projekt munkatársai már megkezdték a kapcsolatfelvételt hazai utazási irodákkal, amelyek közül a nagyobb kapacitással rendelkezők érdeklődést mutattak az újszerű elképzelés iránt. A gyakornok feladata ez esetben a kapcsolattartás az anyaországgal, de természetesen itt tartózkodása alatt, puszta jelenlétével egy új munkakultúrát, hozzáállást közvetít, amelynek megismeréséből is profitálnak magyar munkatársai. A Projekt azonban ennél jóval messzebbre mutató lehetőségeket is hordoz magában, hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen nagy könnyebbséget jelenthet egy ázsiai országokkal gazdasági és kereskedelmi kapcsolatban lévő magyar vállalat számára, ha olyan munkatárssal rendelkezik, aki nem csak nyelv-, de helyismerettel is rendelkezik, valamint járatos a térség szokásaiban, kultúrájában, amelynek ismeretén sokszor fontos üzletek múlnak. A turizmusnak ez a fajtája kölcsönös előnyöket hoz mindkét fél számára. A gyakornokoknak ez a háromtól tizennyolc hónapig terjedő szakmai gyakorlat kalandot, kihívást jelent, miközben hozzájárul a kultúrák közötti kapcsolatok építéséhez is, mely az AIESEC 1948-as megalapításakor egyik fő célkitűzés volt, hiszen a megismerés után alakulhat ki a megértés és az elfogadás.
