Párizsban délután az Invalidusoknál, vidéken pedig a megyei prefektúrák előtt hirdettek nagygyűléseket a vasutas szakszervezetek, amelyek képviselőit hétfőn külön-külön fogadja a kormányfő. "A sztrájkkal és a tüntetésekkel kell növelni a mobilizációt ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányzatra" - jelezte szórólapjain a legradikálisabb szakszervezet, a CGT. 

A kormány reformja ellen április eleje óta szakaszosan sztrájkoló vasutasok csütörtökön és pénteken tartanak munkabeszüntetést, ez a 13. és 14. sztrájknap. Csütörtökön a dolgozók 30 százaléka vett részt a sztrájkban, amely valamivel kevesebb az előző, múlt heti sztrájkszakaszhoz képest, akkor a vasutasok 32,2 százaléka nem vette fel a munkát.

A belföldi vonatoknak a fele, a nemzetközi járatoknak átlagosan háromötöde közlekedik, London felé pedig az Eurostar járatainak 75 százaléka elindul.  

"Hullámzó a részvétel, de a sztrájk állandósult és elég magas szinten tartjuk" - mondta csütörtökön Philippe Martinez, a CGT főtitkára a Public Sénat tévécsatornának adott interjúban.

A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozó SNCF reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta. Az 1995-ös nagy sztrájkkal ellentétben a vasutasok megmozdulását ezúttal a lakosság visszafogottan figyeli, és a megkérdezetteknek már csak 41 százaléka tartja jogosnak.

A parlament 577 fős alsóházában árpilis 17-én a jelen lévő képviselők közül 454-en szavaztak igennel 80 ellenében az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetre: Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői mellett a jobboldali Köztársaságiak és a centristák is támogatták a törvénytervezetet, míg a három ellenzéki baloldali frakció, a szocialisták, a kommunisták és a radikális baloldaliak ellene szavaztak, 29 képviselő tartózkodott.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lép életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-jétől fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.

Csütörtökön és pénteken az Air France dolgozói is folytatják a sztrájkjukat. Ez a 12. munkabeszüntetés a fizetésemelés érdekében februárban indított tiltakozás során. A légitársaság vezetőségének tájékoztatása szerint azonban az előző sztrájknapok után, amikor is a járatoknak átlagosan 75 százaléka közlekedett, csütörtökön 85 százalékuk elindul, miután a pilóták már kisebb számban vesznek részt a megmozdulásban.

A vasutasok legközelebb jövő kedden és szerdán, az Air France dolgozói pedig hétfőn és kedden terveznek ismét munkabeszüntetést.