Az európai uniós direktívák, a tagállamok belső jogrendszere bőven ad eligazítást a légitársaságok, az utazási irodák, az utasok számára az izlandi események következtében előállott helyzet kezelésre. Bizonyos kérdésekben egyetértés van, bizonyos kérdésekben nincs, vegyük őket sorra.

Háború, természeti kataszrófa, járvány – ezek a klasszikus vis major okok, melyeket már a római jogban is ismertek, és a kifejezés nagyobb erőt jelent (esetünkben inkább elháríthatatlan akadályról, kivédhetetlen kényszerítő körülményről beszélhetünk). Az utazási piacon megszületett szerződésekben szerepel is mindig a visszatérő kitétel, miszerint, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés a jövőre nézve megszűnik, további szolgáltatásokkal senki sem tartozik.

Egybecseng a magyar jogi környezet is, a Polgári törvénykönyv, az utazási szerződésről szóló 281/2008 kormányrendelet, az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet, vagyis az utazásszervező felel az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő kárért - kivéve, ha a hiba sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködője tevékenységére nem vezethető vissza. A jogi környezet ezen része világos, a „finomságok” a repülőtársaságok, az utazási cégek vis major esetén is fennálló kötelezettségei, a repülőjegyek, utak visszatérítése, átfoglalása, az utasbiztosítások kapcsán jönnek. Ebben a körben már léteznek uniós direktívák, irányelvek, amelyek további támpontokat adnak.

A repülőjegy

Első kör, kártérítés vis major okán nincs, repülőtéren pedig hosszú sorok kígyóznak. Mit tehet a törölt járat utasa? Az izlandi vulkánkitörés kapcsán az Európai Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetsége levélben tájékoztatta tagszervezeteit, és ebben ismertette a 2004/261-es uniós rendeletet, amely azon légi utasok kárpótlását és segítségnyújtását szabályozza, akiknek törölték a légi járatát, vagy nagyon nagy késésre számíthatnak.

Eszerint biztosítani kell a légi utas jogokat, és fel kell ajánlani az átfoglalás, vagy a jegy ára visszatérítésének lehetőségét. Ha valaki az utóbbit választja, ennek hét napon belül eleget kell tenni, az utas igényeinek megfelelően készpénzben, banki átutalással, csekken vagy utalványon.

További szabályok: a fel nem használt szakasz árának visszatérítése a kiindulási alap, de a teljes út ellehetetlenülése esetén az egész jegy ára igényelhető. Ha az releváns, visszaúti jegy is kérhető a kiinduló állomásra, a lehető legkorábbi időpontra.

Ha átfoglalunk, azt a végcél felé a lehető leghamarabb, vagy az átfoglalást a végcél felé az utas számára legmegfelelőbb későbbi időpontban kell megtenni. A légitársaság nem számolhat fel költséget az utasnak átfoglalás esetén, amennyiben magasabb osztályra történik az átfoglalás.

Ha az utast alacsonyabb osztályon tudják csak elutaztatni, akkor azonban részleges kompenzáció jár. Létezik olyan lehetőség, hogy repülőjegy-biztosítás. Ám ezzel is az a gond, hogy nem véd a vis major, a vulkánkitörés ellen, mert a biztosítási szerződésben kikötik, milyen esetekben, miképp fizet a biztosító: Nem árulunk el titkot, értelemszerűen kizárják a vis major-ért történő kártérítési felelősséget.

Az uniós direktívák azonban egyértelműek arra vonatkozóan is, hogy a légitársaságnak „kutyakötelessége” vis major esetén is segíteni az utasnak. Ez nagyon fontos, mert a legtöbb panasz éppen az eltérő színvonalú segítségnyújtás okán érkezik e napokban az utazóktól, igaz, a segítségnyújtási kötelezettség kicsit „gumi-szabály.” Ebben benne vannak ételek, frissítők, ágyak a repülőtéren, bizonyos esetekben szállodai elhelyezés, transzfer, valamint telefonálási, faxolási és e-mailezési lehetőség. Ez a szabályozás minden uniós repülőtérről induló járat utasára vonatkozik, vagy arra, aki uniós légitársaság gépén száll fel uniós célállomásra, például nem tagállam repülőteréről. (A nem uniós országból érkező nem uniós légitársaságok utasai bajban vannak, rájuk nem vonatkozik a szabályozás.)

A jogi környezet a tájékoztatási kötelezettségről is egyértelműen rendelkezik: széleskörűnek, részletesnek kell lennie.

Az utazási csomag

Valamivel több lehetősége van az utasnak – uniós és hazai jog alapján – az utazási csomagok körében. Szintén uniós direktíva, a 90/314-as számú rendelkezés határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a csomagtúrákra vonatkozó utazási szerződés jelentős megváltoztatása esetén alkalmazandóak attól függően, hogy az utazás megkezdődött-e már, vagy még nem. (Ez a szabályozás országonként némiképp eltérő lehet.)

Első eset, amikor a csomagtúra még nem kezdődött el. Ilyenkor a szervezőnek értesítenie kell a fogyasztót, hogy nem indul az utazás. Az utas ilyenkor elállhat a szerződéstől vagy beleegyezhet a szerződés módosításába. Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, illetve ha a szervező törli a csomagot, a fogyasztó számára egy alternatív csomagot kell felajánlani vagy vissza kell fizetni neki a részvételi díjat. Ezenfelül nem tarthat igényt további kártérítésre az utas, mivel az esetet vis majornak kell tekinteni, a helyi törvények szellemében.

Ha a csomagtúra már elkezdődött a szervezőnek kötelessége megfelelő alternatív megoldásokról gondoskodni az utazási csomag lebonyolítása érdekében. Ha ez nem lehetséges vagy az utas számára nem elfogadható, akkor csak az utas visszajutását kell biztosítania a csomagtúra kiindulópontjára. Ezenfelül nem tarthat igényt további kártérítésre az utas, mivel az esetet vis majornak kell tekinteni, a helyi törvények szellemében. Néhány uniós tagállamban ellenben a szervezőnek kötelessége fizetni a felmerülő plusz szállásköltséget, de máshol ez nincs így. A szervezőnek mindenképpen kötelessége azonnali segítséget nyújtani az utasoknak, még vis major esetén is.

Még egy fontos tudnivaló: a légitársaságok felelőssége minden olyan esetben fennáll, amennyiben a csomagtúra tartalmaz repülőjegyet.

Nincs egyetértés a jogi megítélésben

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint rengetegen szembesülnek azzal a problémával, hogy utazási irodával szerződést kötöttek szállás és repülőjegy biztosítására. Mivel ebben az esetben utazási csomagról van szó, annak egyik elemének - az elutazásnak - a lehetetlensége miatt a szerződés megszűnik, azaz ebben az esetben visszajár nemcsak a repülőjegy, hanem a szállás már befizetett költsége is, valamint minden egyéb olyan költség, amely része a részvételi díjnak.

Ám ezt az álláspontot mások vitatják. Tarnóczi Barna, a Tensi Holiday ügyvezető igazgatója szerint fatális félreértés érhető nyomon a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontjában. A fogyasztóvédők egy 1990-es uniós direktívára hivatkoznak, de ez egyrészt nem is azt és úgy mondja pontosan, másrészt ennél van egy komolyabb gond. Az uniós direktíva nem törvény, az ajánlások rendszerét a kormányok saját hatáskörükben ültetik át a nemzeti jogokba. Magyarországon tehát a 281/2008-as kormányrendelet az irányadó, ez pedig a következőket állapítja meg.

Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Így különösen, ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy ha a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállaltszolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy vis maior esetén.

Ami lényeges, a következő törvényi rendelkezés, miszerint – az első esetet leszámítva, amikor a hiányosságok az utas magatartására vezethetőek vissza -, az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. Ám itt pont van, és más paragrafus kezdődik. Mindez pedig azt jelenti, szó sincs arról, hogy például a szállás befizetett költsége automatikusan visszajárna. Természetesen, a Tensi Holiday is megpróbál mindent, hogy a külföldi partnereknek befizetett pénzt visszaszedje, ám ilyen törvényi kötelezettség nem szerepel a jogszabályokban – húzta alá Tarnóczi Barna.

A MUISZ szerdai állásfoglalása szerint az utazásszervező a részére befizetett részvételi díjat köteles visszafizetni az utasnak, de abból levonhatja az utazási szerződés alapján már megrendelt és kifizetett szolgáltatások igazolt költségeit.

Az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságának tanácsosa, Gyenizse Dorottya megkeresésünkre elmondta: ebben a pillanatban érkezett meg, több napos várakozást követően Moszkvából, ezért pár napot kér a nyilatkozattételre. Annyi azonban elmondható, a légitársaságok, az utazási irodák részéről vis major esetén is kötelező a segítségnyújtás, ám ennek mértékéről, terjedelméről eltérőek az uniós jogászok álláspontjai, és valóban ki kell alakítani egy egységes álláspontot.

Nem engednek az utasjogokból

A vis major miatti teljes körű kártérítési tehát nincs mód, részleges kompenzációra bizonyos esetekben azonban igen. Ami ebben a helyzetben a legfontosabb: az utazók jogai – húzta alá a héten az unió közlekedési biztosa. Hiszen horribilis veszteségei vannak ugyan a légitársaságoknak, ám a biztos szerint ragaszkodnak az utasjogok érvényesítéséhez, a jegyek árának visszatérítése, a korrekt átfoglalások, a földön rekedt utasok megfelelő ellátása, tájékoztatása tekintetében. (A Turizmus Trend jogásza)

A témával kapcsolatos véleményeiket szívesen várjuk a www.turizmusonline.hu fórum rovatában.