Magyarország EU-csatlakozásával megnyílt az uniós betegbiztosítási piac gyógyszállodáink előtt. Sokan azt gondolták, ellepik majd a gyógyhoteleket a külföldi páciensek, ez azonban nem így történt. Ennek egyik és legfontosabb oka az, hogy az uniós tagországok állampolgárai nem is tudnak arról a lehetőségről, hogy biztosítójuk finanszírozhatja külföldi gyógykezelésüket az Unión belül. Másrészt a hozzánk érkező, állami pénztár által támogatott külföldi gyógyturista meglehetősen alacsony, a magyar betegek számára nyújtható, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával egyenértékű költségtámogatásban részesülhet. A magánbiztosítók több mindent fedezhetnek ugyan, de a magyar szállodák számára nehéz a velük való szerződéskötés.
Strompf Klára, a Magyar Turizmus Zrt. Németország–Ausztria– Svájc régiós igazgatóságának munkatársa elsősorban a külföldi vállalati egészségpénztárak megnyerésében látja a magyar egészségturizmus új lehetőségeit. Kiemelt területnek tekinti a német piacot, amely 2006. január–augusztus időszakban a gyógy- és wellness-szállodákban 43,3 százalékát adta a külföldi vendégéjszakáknak. Minden negyedik, az idén összesen 105 ezer német vendégéjszaka gyógy- és wellnessszállodában realizálódott. Az osztrák vendégek minden második vendégéjszakát gyógy- és wellnesshotelekben töltenek el. A svájciak száma tíz százalékkal nőtt ezekben a házakban.
Strompf Klára úgy véli, a jövőben még több vendégre számíthatunk ezekről a piacokról. Erre garancia – szerinte tartósan megmaradó – árelőnyünk. Állítása szerint ma egy német vendég hazánkban 100 euróért megkapja azokat a szolgáltatásokat, amelyekért otthon 250-270 eurót kellene fizetnie, a külföldi biztosító pedig mindig az olcsóbb szolgáltatást részesíti előnyben. A reform hátránya viszont, hogy számos kezelés kikerült a fix biztosítási körből, és most már csak pótlólagos finanszírozással támogatható.
Egyet a pénztárnak, egyet a betegnek
Ahhoz, hogy minél többen éljenek a magyarországi gyógykezelések lehetőségével, elengedhetetlen felhívni rájuk mind a biztosítók, mind pedig a páciensek figyelmét. A Magyar Turizmus Zrt. az egészségpénztárak és a nagyközönség számára egyaránt készített célzott tájékoztató kiadványt. A hét magyar település 17 gyógy és wellness-szállodáját részletesen bemutató Golden Club kiadványnyal 112 önállóan működő vállalati egészségpénztárat kerestek fel Németországban az MT Zrt. munkatársai 2006 februárja óta. Összesen 200 ilyen pénztár működik, amelyek 14 millió ember betegellátását biztosítják. A szakember szerint azonban legalább olyan fontos feladat megnyerni a nagyközönséget, mint a biztosítók bizalmát, hiszen a lakosság kezdeményezheti kezelőorvosánál a Magyarországra történő beutalást. A nagyközönség felvilágosítására szolgáló szórólapot 20 000 példányban terjesztik. Ebben lépésről lépésre le van írva, mit kell tennie az embernek ahhoz, hogy biztosítója utólagosan finanszírozza magyarországi gyógykezelését. Strompf Klára helyzeti előnyünk kihasználását sürgeti. Az MT Zrt. egyelőre az egyetlen Németországban működő turisztikai képviselet, amely foglalkozik betegbiztosítók látogatásával és gyógykúrák népszerűsítésével.
Macerás, de megéri
Hermann György, a Danubius Hotels Group büki és sárvári szállodáinak igazgatója is sok vendéget remél a német biztosítókkal való együttműködésből, de hangsúlyozza, csakis a magánbiztosítók jöhetnek szóba, amelyek a szállás és a gyógykezelések költségeihez is jelentősen hozzájárulnak. Ezzel együtt meglehetősen komoly nehézségekkel jár a velük való együttműködés. Nehezen érhetők el a szállodák számára, mivel közvetítőket, többnyire utazásszervezőket használnak a partnerek kiválasztására, szerződéskötésre. A szerződéskötést szigorú feltételekhez, illetve kiterjedt, költséges és hosszadalmas tanúsítási eljárásokhoz kötik.
Ha viszont egyszer ez mind megvan, jól jövedelmez a magánbiztosítókkal való együttműködés – szögezi le a szakember. A Danubius büki és sárvári szállodái számára az egyik német magánpénztár által támogatott, 21 napos kúrára érkező vendégek összesen 1120 euró bevételt jelentenek. Ebből 40-50 eurós jutalék üti a közvetítő utazási irodák markát, de még így is szép summa jut a szállodáknak, amelyek listaárakat tudnak érvényesíteni a külföldi biztosítóknál és vendégeknél. Az üzlet utóbbi két résztvevője a gyógyászati szolgáltatásokat 90–10 százalékos, a szállásszolgáltatást 60–40 százalékos költségmegoszlási arányban fizeti. A profitorientált biztosító támogatásával érkezők az átlag német vendégnél fiatalabbak, és jól költenek. A pluszfogyasztással és szolgáltatásokkal kiegészülve végszámlájuk fejenként eléri az 1500 eurót. 2005-ben 25 ilyen vendéget fogadott a Danubius két nyugatmagyarországi háza, az idén már 115-re számítanak. A szállodaigazgató ennek a vendégkörnek a bővítésére törekszik a jellemzően idős, alsó-középosztálybeli, árérzékeny, keveset költő német vendégekkel szemben, akiknek a száma egyébként 4,5 százalékkal csökkent náluk 2000 és 2005 között. Ez a trend jellemzi a hazai gyógy- és wellnessszállodákat. Akárcsak a színvonalas szolgáltatásokat kereső és azokat megfizetni is hajlandó belföldiek számának emelkedése. Ők jelentik a másik fontos célközönséget az említett két hotel számára, ahol 26 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el honfitársaink 2005-ben 2000-hez képest. Az igazgató azért is törekszik a vendégkör fiatalítására, mert nem hisz a három generáció igényeit zavartalanul kiszolgáló szállodákban. Úgy véli, hosszú távon csak azok a létesítmények működhetnek sikeresen, amelyek egy-egy célcsoport elvárásaira rendezkednek be. Ezért házai a korábbi gyógyszállodai imázst elhagyva olyan egészségmegőrző, prevenciós wellnesshotelként működnek tovább, amelyekben a kínálatot gyógykezelések színesítik.
Marketing orvosokkal
Hermann György a magyar egészségturizmus jövőképét illetően elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy árelőnyünk rohamosan csökken a nyugat-európai piacokkal szemben, jóllehet az alacsony bérszínvonal még várhatóan hosszú évekre szavatolja hazánk viszonylagos olcsóságát. Az Európa-szerte bővülő wellnesskínálat miatt élesedik a globális verseny is, és újabb, a nyugat-európaiakénál olcsóbb versenytársaink születnek, köztük Szlovákia, Szlovénia, Románia, Lengyel- és Csehország. Ezek az államok azonban küldőpiacainkká is válhatnak, akárcsak a feltörekvő Nagy-Britannia, Oroszország és Skandinávia. A szakember szerint a beutazó egészségturizmus fejlődésében csak akkor számíthatunk valódi áttörésre, ha igyekszünk érvényesíteni természeti adottságainkból adódó versenyelőnyünket a nemzetközi marketingben. Meggyőződése, hogy a világszerte elismert magyar fizioterápiás orvosok, és gyógytornászok szakértelmére, publikációira kellene alapoznunk a hatékony gyógyturisztikai propagandát. Hozzáteszi, hogy a német biztosítótársaságok csak akkor fogják hazánkba küldeni ügyfeleiket, ha hitelesen dokumentáljuk, hogy ügyfeleik panaszainak orvoslására vizeink a leghatékonyabbak. Erre azért is van szükség, mert a német munkaerőpiac védelmében az ottani gyógyszolgáltatásokat részesítik előnyben a német biztosítók.
Függés, depresszió
Hermann György szerint meglehetősen egyoldalú a magyar gyógyszállodák kínálata, amelyek csaknem 100 százalékban mozgásszervi panaszokra specializálódtak, holott a hazai vizek nagy sikerrel alkalmazhatók egyéb megbetegedésekre is. A szállodaigazgató a wellness hotelek számára komoly kiaknázatlan lehetőséget lát a szenvedélybetegségekről történő leszoktatókúrákban és a kedélybetegek kezelésében. Mindkét terápiát támogatják a magánbiztosítók. A depresszió a harmadik legelterjedtebb betegségtípus, 350 millió kedélybeteget tartanak nyilván a világon.
Nemzetközi piacaink bővítésének és a külföldi magánbiztosítók bevonásának azért is tulajdonít kiemelkedő szerepet a szakember, mert a magyar egészségügyi biztosítási rendszer jelenleg zajló reformjának irányvonalai egyelőre meglehetősen kiszámíthatatlanok. Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár a konferencián elhangzott előadásában utalt többek között arra, hogy jelenleg valamenynyi egészségügyi ellátás felülvizsgálata zajlik abban a kérdésben, hogy a jövőben egyáltalán OEPtámogatás alá eshetnek-e. Az államtitkár a tervezett intézkedések között megemlítette, hogy a biztosító által finanszírozott kereten belül csökkentik a kórházi ellátás arányát a rehabilitáció és egészségmegőrzés javára, így a wellness- és gyógyturizmushoz kapcsolódó egészségügyi, illetve turisztikai intézmények többletbevételekre számíthatnak. A tervezett egészségügyi beruházásokkal kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy ha azok kívül esnek a törvény által hamarosan meghatározásra kerülő közfinanszírozott kapacitáson, szolgáltatásaikat három évig nem támogathatják az egészségpénztárak.
Képeinken a konferencia közönsége és előadói: Horváth Ágnes államtitkár, Molnár László, az EconoConsult ügyvezetője, Strompf Klára, Hermann György és Moró Ákos (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet), a konferencia moderátora'