„Azzal, hogy még egy jó ideig a Piski-Brassó közötti vasútvonal korszerűsítése miatt a Budapestről érkező nemzetközi vonatok kényszerűségből Nagyszeben felé közlekednek, máris megugrott a magyar turisták száma” – jelentette ki Alex Ujupan, a nagyszebeni Carpathian Travel Center utazási iroda munkatársa az október 19-20. között szervezett Nagyszebeni Magyar Turisztikai Konferencián tartott prezentációjában. Elismerte, egyelőre szó sincs több száz magyar turistáról, ám a cég, amelyik elsősorban logisztikát – kisbuszt, egyedi igény szerinti programszervezést – kínál, és a reptér mellett, előzetes foglalásra akár a vasútállomásról is felveszi a vendégeket, majd elszállítja a megye bármelyik zugába, most, ha időszakosan is, de saját bőrén érzi a Budapest-Nagyszeben közvetlen vasúti kapcsolat előnyeit.

A vasúti felújítás adta konjunktúrára persze hiú ábránd lenne hosszú távon építkezni, ezért a nagyszebeniek inkább abban reménykednek, hogy a Budapest-Nagyszeben közötti autópálya Lugos-Déva közötti szakaszának befejezését követően, amikor végre összeáll a teljes vonal – talán 2018-ban –, sikerül célállomásként idecsalogatni a magyarokat. A festői környezetben, Nagyszeben zajától távol, az Astra Falumúzeumban szervezett konferencián hallottak alapján egyébként Déva és Nagyszeben is szívesen lemosná magáról a „tachográfos kényszerállomás” billogot, de ez már másik kérdés. Mert egyelőre Nagyszeben csupán „átjáróváros Budapest és a Székelyföld között”, sommázta lapunknak az idegenforgalmi helyzetet Serfőző Levente, a HÍD – Szebeni Magyar Egyesület elnöke, a konferencia „lelke”.

„Nagyszeben működő város, rengeteg programmal, ráadásul síelni is lehet. Tudom, messzebb van, mint Ausztria, a szolgáltatások sem vetekedhetnek a nyugatival, ám ha valaki a teljes Kárpát-medencében gondolkodik, mert ez egy ország volt, akkor magyar vidékre érkezik. A tapasztalatom szerint, aki egyszer legalább kétnapos Szeben megyei látogatásra szánja el magát, visszakívánkozik, ugyanakkor viszi a hírünket, de a többség sajnos nem ismeri a nagyszebeni kínálatot. Hallották, hogy 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt a város, a többi nulla” – magyarázta lapunknak Serfőző.

EKF-előnytelenség

Az már biztos, hogy a 2007-ben elnyert, Európa kulturális fővárosa (EKF) cím nyújtotta alkalmi lehetőséget Nagyszebennek nem sikerült a következő években meglovagolnia, ezt Razvan Pop alpolgármester is elismerte a város történetéről tartott előadásában. Ő a 2008-ban beütő gazdasági válságot okolta a turistaforgalom visszaeséséért, ám ez csupán az érem egyik fele, a város és a megye akkor képtelen volt azonnal élni az európai politikai konjunktúra kínálta lehetőségekkel. Mert ne feledjük, Nagyszebent 2004-ben jelölték az Európa kulturális fővárosa címre, amikor Románia még tagja sem volt az EU-nak.

Közel tíz év elteltével azonban sikerült felkapaszkodni: 2007-ben, amikor Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt, a turisták 330 ezer vendégéjszakát töltöttek a megyében, 2015-ben viszont már 740 ezret, és idén 800 ezerre számítanak.

A házigazdák első napi prezentációiból egyértelműen kiderült, hogy a csupán a nagyszebeni kulturális rendezvényekre hajazó turisztikai stratégia lassan felfalja önmagát, hiába költ csak a városi önkormányzat évi hatmillió eurót ezek finanszírozására. S ha az alpolgármester három napra taksálta is, gyakorlatilag profi idegenvezetéssel Nagyszeben egyetlen nap alatt bebarangolható, ezért a szolgáltatók, turisztikai irodák másnap, harmadnap a megyébe viszik a csoportokat. A kínálat széles és színes: a megye területének közel fele védett terület, Fogarasi havasok, gleccsertó, 77 templomerőd, cisztercita apátság, síelési lehetőség, hogy csupán a jéghegy csúcsait soroljuk.

Fazekas András, az Arena Platos síparadicsom magyar társtulajdonosa is megcélozta a magyar vendégeket. Honlapjuknak már létezik magyar nyelvű változata. „Reméljük, segít, a gyümölcsöket ezen a télen aratnánk le” – vallotta be lapunknak, hozzátéve, „eddig sajnos nagyon kevés magyar vetődött ide, mert Ausztria közelebb van, de az autópálya segíthet. Szerintem a megoldás a szervezett csoportok idecsalogatása, ám sajnos nincs partnerirodánk Magyarországon”. Ám ha valaki rákattint az oldalukra, rácsodálkozhat, hogy a legkisebbek síoktatásától a helikopterből való síléces kiugrásig mekkora a programpalettájuk.

Honnan hova?

Rákérdeztünk Serfőző Leventénél, hogy akkor mi volt a konferencia fő célja: érezhetően megnövelni a Nagyszebenbe beutazó magyarországi turisták számát, vagy az, hogy a Szeben megyeiek induljanak meg Magyarországra. „Ha valamikor valamit el akarunk érni, akkor partnerségre van szükség. Amennyiben Nagyszeben idehívja a turistákat, akkor hadd mutatkozzék be Magyarország is. Mindenki szabad emberként eldönti, mikor hova megy. Mi a szakmai részt biztosítottuk a konferenciával” – adott választ.

– Nagyszeben az Alföld Spa szakmai roadshow egyik állomása, többek között Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy után. A Magyar Turisztikai Ügynökségnek az a dolga, hogy Magyarországot minél szélesebb körben bemutassa, s úgy tűnik, sikerrel is tesszük, hiszen Románia a vendégéjszakákat tekintve a top 10-ben szereplő piaca Magyarországnak – mondta el Soós Júlia, az ügynökség kolozsvári székhelyű irodájának igazgatója.

Tény, a konferencia második napján a Magyar Turisztikai Ügynökség – bár nem túl nagy közönség előtt – szakmai nehéztüzérséget sorakoztatott fel a kiemelkedő dél-alföldi fürdőhelyek – például Mórahalom, Gyula, Aquapolis Szeged bemutatásával. „Mi magyarországi szolgáltatókkal, kínálattal jöttünk, visszafele intézze a román fél” – foglalta össze számunkra Soós Júlia a kétnapos szakmai konferencia lényegét, megjegyezve, hogy most a cél az utazási irodákkal, szálláshelyekkel, a médiával való találkozás.

Érthető okokból az ügynökség igyekszik kiépíteni kapcsolatait a román turisztikai irodákkal, bár a főszervező, Serfőző Levente is bevallotta, hogy nem hallott olyan nagyszebeni utazási irodáról, amelyik kimondottan magyarországi turistákat vett volna célkeresztbe, kínálna pár napos vagy hetes csomagokat. Igaz, előfordult, hogy mivel nincs közvetlen fapados légi kapcsolat Budapest és az EKF-re kibővített, jelenleg elsősorban német célpontokra kihegyezett nagyszebeni reptér között, de csodaként említették, hogy volt, aki egy Budapest-München-Nagyszeben repjeggyel landolt a szászok egykori romániai fellegvárában.

Gasztro Szeben

A kitartó munkát az ősök szász szelleméből szippantó mai, román turizmusszervezők a konferencián hallottak alapján már évekkel ezelőtt megérezték, hogy a kultúra mellett a gasztronómiai hagyományokat érdemes előtérbe helyezni. A My Transylvania Egyesület március és október között izgalmas vidéki gasztrotúrákat szervez, miközben kénytelen megbirkózni a helyi, konzervatív mentalitással: egy-egy faluban, két-három falu alkotta kistérségben hétvégén a helybeliek süthetnek, főzhetnek helyi alapanyagokból, receptek alapján, az egyesület hozza a vendégeket. Ahogy Cristi Cismariu egyesületi elnök fogalmazott, beleizzadnak, amíg meggyőzik a helybelieket, mennyire fontos, hogy bemutassák a helyi gasztrohagyományokat, ám a hír szerencsére faluról falura terjed.

Erre hajazva pályáztak, és nyertek, így 2019-ben Szeben megye (is) lesz a Gasztronómia Európai Régiója.

A lobbierejüket jelzi, úgy győztek, hogy Romániában közigazgatásilag továbbra sincsenek nyugat-európai szabványú régiók, csupán megyék.