Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program pályázatán elnyert 60,6 millió forint pályázati forrás felhasználásával végbemenő fejlesztések során tavaly elkészült a kert száz évvel ezelőtti stílust idéző kerítése, megtörtént a tavak szigetelése és a kert rendezése, az elöregedett, tájidegen fák és cserjék lecserélése. A 2013 őszéig tartó munkálatok részeként sétányok, pihenő- és kilátópontok jönnek létre, megújulnak a halak és mocsári teknősök lakta medencék, valamint egy illatkertet is létrehoznak, amelynek élénk színű és erős illatú növényei a gyengén-látóknak és a vakoknak is élvezetessé teszik a látogatást a kertben.

A Pintér-kertben a fejlesztések a nyitva tartás ideje alatt is folyamatosan zajlanak az elmúlt évtizedek során nem látogatható területrészeken. Az ősztől a látogatók előtt ismét megnyíló közel egy hektáros kertrészben jelenleg az elburjánzott erdőrészek megtisztítását végzik, őshonos fafajokat ültetnek, valamint sétautakat alakítanak ki. A munkálatok befejeződését követően az arborétum területének jelentős része, 1,8 hektár lesz látogatható, a jelenleginek, mint egy háromszorosa, amelyen több mint harminc védett növényfaj - köztük több csodabogyó, pirító-gyökér, bánáti bazsarózsa - található.

A sziklákon vezető tettyei turistaút alatt elterülő, Pintér János banktisztviselő által 1926-tól létrehozott a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő arborétum rekonstrukciós munkái lassan a befejeződnek. Az elnyert hatvanmillió forintos uniós forrás felhasználásával mára elkészült az új kerítés, megújultak a kerti tavak, kilátópavilon épült, s már folyik a sétányok, lépcsők felújítása is.

A megújuló arborétum, amelyben számtalan egzotikus fa- és cserje, valamint Magyarországon honos védett vagy ritka növény található. A nemzeti park reményei szerint a természeti és a kultúrtörténeti értékek megőrzése mellett, jelentős szerepet tölthet be az oktatásban is. Az egyedi látogatók könnyebb eligazodását a Pintér-kertben található 307 növényfaj között tájékoztató füzet, valamint hangos térkép is segíti majd.

A kert legnagyobb értékei az orchideafélék családjába tartozó majomkosbor, szarvasbangó és fehér madársisak, de megtalálhatók itt a Mecsek déli oldalainak őshonos növényfajai is, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. Gyakori a kertben a molyhos tölgy, a mediterrán növényzethez tartozik a babérszuhar, a júdásfa, a fügefa és a gránátalma. Májusban, virágzáskor gyönyörű a kert fás bazsarózsa gyűjteménye.
A teraszos kialakítású arborétum sétaútjait a nagyharsányi szoborpark alkotótelepén született szobrok szegélyezik, amelyet több, fából készült pihenő, egy aranyhalas medence vízköpő puttóval tesz még hangulatosabbá. A természetes körülményekhez közel álló növényzet a kert felső, északi részében látható; ugyanitt egy mesterséges tó is létesült.

A Pintér-kert nevét egykori tulajdonosáról, Pintér Jánosról (1879-1933) kapta, aki természetjáró, alpinista és botanikai érdeklődésű ember volt, az I. világháború alatt a Tiroli Császárvadászoknál szolgált. A háború után nyugalmazott banktisztviselőként, 1926-ban kezdte el a növények telepítését, és haláláig folytatta. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kert alapjait tette le. A közel kéthektáros kert legmagasabb és legalacsonyabb pontja között hetven méter a szintkülönbség, s több mint három és fél évtizede áll országos védelem alatt.