A bár falait régi stílusú ír fotók, elsárgult, keretes poszterek borítják. Az ajtófélfa fölött ott lapul egy pár hurley ütő a népszerű gall játékból, poros wiszkis üvegek és használt hangszerek mindenhol, színes üvegfalakkal elválasztott kis boxok. A hangszórókból Christy Moore, a mai kortás ír zene nagyapjának hangja hallatszik. A menedzser, akit szintén Moore-nak hívnak donegáli akcentusban üdvözli a vendégeket. Van egy pár lóherés manó is az írek mókás jelképeként.

A név nélküli franchise

A kicsi, sötét homlokzatú Auld Dubliner fekete alapon piros és sárga betűkkel egy T-Mobil üzlet és egy zongora bár között található közel 5000 mérföldre az ugyanezt a nevet viselő helytől. A kaliforniai Long Beach-i pub szinte minden darabját, a vaskos asztaloktól, a kárpitozott székektől, a csempéktől a mennyezetről lógó olajlámpa utánzatokig egy, a tengerparton mintegy 3-6 hétig tartózkodó, 40 láb hosszú konténerből építettek be az éttermi egységbe. A pub minden elemét ugyanis, ma már sok ezer társához hasonlóan, Írországban készítették. Az ír kocsmák legyártása és kitartó exportja már több mint 30 éve folyik, melynek eredményeként ma már egy globális hálózat jött létre. Egymástól független egységek laza hálózata, egy név nélküli franchise.

Hogy is kezdődött az egész?

Az 1970-es évek vége felé Mel McNally, egy dublini építész tanuló és néhány osztálytársa azt a feladatot kapták, hogy tanulmányozzák a helyi építészetet. Elhatározták, hogy a város kocsmáit veszik szemügyre. A javaslatukat eleinte épp csak megnézték, de végül a projekt akkora sikerrel végződött, hogy hónapokig tartó kiállítás lett belőle. Ezután McNally egész Írországot bejárta, hogy egy megbízható dokumentációt készíthessen a különféle pub típusokról, mely munka eredménye lett később a dizájnra és a gyártásra szakosodott Irish Pub Company (IPC) létrejötte 1990-ben. Eleinte csak hazai pályára terveztek komplett pub belsőket, majd fokozatosan külföldi piacokat is meghódítottak. A pub minden egyes darabját a padlózattól, a díszes üvegekig, tükrökig, fali csempékig, könnyű bútorokig és a pub legfontosabb központi elemét, magát a bárt is előre legyártották.

A választható pub típusok

Ma hat különféle bárstílus: a Shop, a Gasztro, a Viktoriánus, a Brewery, a Country és a Kelta közül választhatnak a leendő partnerek, mely első látásra talán kevésnek tűnhet. Azonban, ha közelebbről szemügyre vesszük, a Viktoriánus típus például sok szabadságot ad a stíluson belül is a réz elemek és a szilva tónusok használatában. A Country egyszerűbb eset: sok fa elemet használ és inkább konyha jellegű, cserépedényekkel teli polcok, nyílt tűzhelyek vonzzák a tekintetet. A Modern hipszter beütésű, magas fényű bútorokkal, melyek jól passzolnak a kézműves sörök és házi készítésű párlatok kóstolásához. De készítenek a megrendelő kívánsága szerinti ír pub-ot is, mely egy igen jól eladható típus. A Kelta stílusú pub a régi folklórra és a mitológiára épít, a Brewery pedig sok eredeti kiegészítőt, utcai burkolatkövet és kiegészítőt használ és a jól hangzó történelmi névre hajaz. A Shop típusú pub a helyi boltként is működő vidéki kocsmák életérzését eleveníti meg, melyek még mindig eléggé elterjedtek Írországban.

Miről ismerhető fel?

Az ír kocsma vonásait McNally szerint bárki felismerheti, például a jó minőségű ólomüveget, mely már eleve egy tekintélyt sugároz. Véleménye szerint csak nagyon kevés ügyfél érzékeli, hogy az ír kocsmákban a tereknek szintén óriási jelentősége van, ezzel utalva a dublini Long Hall-ra, a generációk óta etalonnak számító dublini pub-ra. A levédett kocsma enteriőrjét az erős piros színek határozzák meg, mélyvörös tónusokkal, melyek, mint a szív kamrái a törzsvendégek természetes áramlását követik. „Amikor belépsz, rögtön tudod, hol találkozhatsz ismerősökkel” – fűzi hozzá.

Amikor a Guiness is beszállt

A Guiness mögött álló söröző, mely amikor nem sokkal 1990-es indulását követően partnerségre lépett az IPC-vel, éppen nemzetközi terjeszkedés előtt állt. McNally modellje nagyon hatékonnyá tette számukra az értékesítést, a Guiness pénzügyi támogatása pedig az IPC számára lehetővé tette az Európában való terjeszkedést azáltal, hogy újabb üzemeltetőkkel lépett kapcsolatba és jelentős összegeket fektetett a marketingbe.

A két cég együtt dolgozott közösen népszerűsítve az ír pub-ot, mint egy piacképes terméket a világban. Bevezető workshopokat szerveztek, ország menedzsereket neveztek ki a különösen fontos piacokra, később 5 napos felkészítő kurzusokat szerveztek a működési kérdésekkel kapcsolatban, majd később az egységek nyitásához ír szakembereket is biztosítottak.

Az első 5-7 évben szinte minden másnap repültem

Az első két kocsma Berlinben nyitott meg, majd nem sokkal ezután Észtországban. „Az első 5-7 évben szinte minden másnap repültem, az első amerikai üzletünk pedig 1996-ban nyitott Atlantában, Georgia államban, mely 5 stílus ötvözött.” – meséli McNally. A Guiness, miután az 1990-es évek végén beolvadt a Diageao-ba, felhagyott a bár marketing programmal. Az IPC azonban tovább folytatta a terjeszkedést több mint 500 kocsmával és ma, 27 évvel később már Oroszországba és Kazahstanba szállítja az ír kocsma berendezését. McNally a mozgalom szülőatyjaként és formatervezőként is ragaszkodik ahhoz, hogy minden egyes darabja az új kocsmáknak Írországban készüljön a megfelelő méretre, eredeti ír alapanyagokból. „Ha valaki nem így csinálja, azt egyszerűen nem is tekintem versenytársnak” – állítja.

A dizájn önmagában nem elegendő

A pub bár része például az ÓL Irish Pub (ole, ír szó, melynek jelentése inni) egy másik ír dizájn és gyártó cég gyártmánya. 16 héttel a dizájn jóváhagyását követően, John Heverin és csapata elkészíti, odaszállítja és beépíti a bár minden egyes darabját, majd kulcsrakészen adja át tulajdonosának olyan helyeken, mint Oman, Új-Zéland vagy India.

A bár dizájn cégek általában nem foglalkoznak a konyhai dolgokkal, ez alól az ÓL kivételt képez. Az ÓL ugyanis együtt dolgozik egy Torontoban székelő tanácsadó céggel, a Ballance Hospitaly-vel, melynek egyik fő szolgáltatása a menüfejlesztési tanácsadás. Donald Balance, alapító arra sarkallja az ügyfeleket, hogy minél több elérhető ír alapanyagot és receptet használjanak a konyhában. A Ballance évente 6-10 ír kocsma nyitásába kapcsolódik be, többnyire az USA-ban, weboldalára pedig két év alatt 164 ország kérdései futnak be.

Mi az ami mind a mai napig motiválja az embereket az ír kocsma nyitására?

Az autentikus hangulat iránti igény és vágy, mindez erőltetés nélkül. A vendégeket ugyanis nem az érdekli, hogy az egyes bútordarabok honnan származnak, inkább az általuk közvetített írországi életérzés az, ami számít és ami önmagában elegendő is.