hirdetés
hirdetés

„Minden gyönyörű, de őrült nagy baj van”

Az MSZÉSZ LV. közgyűlésének kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a költségnövekedés miatt a hazai hotelek jövedelmezősége az élénkülő forgalom ellenére erősen zuhan. A probléma messze alábecsült, ez pedig a szállodák bőrére mehet.

hirdetés

A kecskeméti Four Points by Sheraton hotelben zajlott közgyűlés kerekasztal-beszélgetésének résztvevői megállapították, hogy növekedtek ugyan az árbevételek a hazai szállodaiparban, az eredmények tekintetében azonban sokkal rosszabb számokat tudnak felmutatni a házak, mint évekkel ezelőtt. A politikai döntéshozókat megtévesztik a növekvő vendégforgalmi adatok, úgy látják, az ágazattal minden rendben, ezért nehezen hallják meg a szakma segélykiáltásait.

Baldauf Csaba a beszélgetés moderátoraként elmondta, a szövetség készített egy felmérést az első negyedévben, hogy tisztábban lásson a szállodák jövedelmezőségét illetően. A kutatás reprezentatívnak tekinthető, mivel 5100 szállodai szobát ölel fel, ami a teljes hotelkapacitás több mint 11 százalékának felel meg. A felmérésből az derül ki, hogy a bruttó átlagár átlagosan 44 százalékkal nőtt, ami első látásra komoly, a 2019-es árszintet is meghaladó emelkedésnek tűnhet, de ha jobban megnézzük, ebből 25 százalékos bővülést az árfolyam és áfahatás generált, vagyis ez így nem kimondottan a szakma érdeme. Elhangzott az is, hogy ez az átlagár-emelkedés az első negyedévben különösen jó eredménynek tekinthető, de ha az év hátralévő részében az emelkedő költségszintek mellett nem tudják tartani a hotelek, akkor nem a házak 20 százaléka fog végleg bezárni, hanem sokkal több.

Fotó: www.magyarszabolcs.com
Fotó: www.magyarszabolcs.com


280 százalékkal ugrott meg az energiaköltség
Csordás Imre, az Accent Hotels ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a költségek emelkedésével további átlagár-emelés szükséges. Ezzel egyetértett Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint is elengedhetetlen a hoteleknek a túléléséhez, hogy az emelkedő költségek jelentős hányadát továbbhárítsák a vendégek felé. Flesch Tamás tiszteletbeli elnök úgy fogalmazott, hogy a szakmát napjainkban sok kritika éri a „pofátlan” mértékű áremelés miatt, ugyanakkor azt már nem vizsgálja a közvélemény, hogy az emelés az eredményekben nem érvényesül, mert a bevételek szinte teljes egészében elúsznak a számlák kifizetésére. A felmérésből az derült ki, hogy az egy kiadott szobára jutó energiaköltség 280 százalékkal nőtt 2022 első negyedévében 2019 első negyedévéhez képest. Az energiaköltség az árbevétel arányában pedig 8-ról 23 százalékra emelkedett. Megdöbbentő adat, hogy az első negyedévben 52 százalékkal nőtt az egy kiadható szobára jutó összes üzemelési költség, és még lesújtóbb a bruttó működtetési eredmény (GOP), amely 58 százalékkal csökkent, egy kiadható szobára vetítve pedig 22 százalékkal esett.

Jól jönne egy uniós ársapka
Flesch Tamás, az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke és a Continental Group ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a covid okozta nehézségek után most egy olyan helyzet teremtődött az ágazat számára, amire vajmi kevés ráhatása van, és a biztonytalansági tényezők száma egyre sokasodik. Elmondta azt is, hogy fontos pillanat ez számukra is a szembenézésre. Tavaly 23 forint/KW volt az áram költsége, a szolgáltató még abban az évben duplájáért, 46 forintért kínált volna hosszabb távú szerződést nekik. Akkor sokallták, és nemet mondtak, végül decemberben tripla árért 79 forintos áron kötöttek üzletet, ami még mindig jobb, mintha most kaptak volna csak észbe, mert jelenleg már 90-100 Ft-os áron lehet csak beszerezni az áramot a második félévre. Mivel - véli a szakember - a globális energiaár-emelkedés jelentős része spekulációból ered, hasznos volna európai uniós szinten meghúzni egy plafont. Életmentő lehetne az egész európai szakma számára, ha egy ilyen lobbicélt a HOTREC felkarolna, vagy akár a magyar politikai döntéshozók képviselnék ezt az Unió felé. Somlyai Zoltán szerint a szállodák az energiabeszerzési szerződések több évre szóló hosszabbításával tudják kiszolgáltatottságukat mérsékelni az emelkedő energiaárakkal kapcsolatban.

Vendégélmény helyett fűtéskorszerűsítés

Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója hangsúlyozta, jelenleg nincsenek olyan rövid távú intézkedések, amelyek lehetővé tennék, hogy az energiaköltségek emelkedését ne érezze meg a vendég. Hosszú távon mindenképpen megoldás a hotelek számára az energiafüggőség mérséklése önállóan előállított vagy vásárolt, megújuló forrásból származó energiával, és ahogy Baldauf Csaba rámutatott, a jövőben tervezett szállodai fejlesztések is sokkal inkább ebbe az irányba mutatnak majd, semmint a vendégélmény fokozásának irányába: a költségmenedzsment egyre inkább felértékelődik. Baldauf Csaba, hogy szemléltesse az áremelkedés mértékét, saját háza tájáról hozott példát: míg 2019 áprilisában az alsópáhoki Hotel Kolpingban 2,18 millió forintot fizettek ki a gázra, addig idén ugyanebben a hónapban már 15,3 milliós volt a gázszámlájuk.

Mindenkinek emelkedik a bérnyomása
Az energiaköltségek mellett egyre nagyobb gondot jelent a bérköltségek emelkedése is. A pandémia miatti tömeges pályaelhagyással kialakult mostanra az a helyzet, hogy harmadannyian dolgoznak az ágazatban, a bérköltség azonban 34 százalékkal nőtt. „Mi tavaly zárva tartottuk a szállodáinkat, hogy minimalizáljuk a veszteségeket, idén minden házunk nyitva, amivel még nagyobb veszteséget termelünk, mint tavaly” – ironizált a Danubius-vezér, rámutatva, hogy a bér- és energiaköltségek emelkedése teljesen "megeszi" az eredményt.

Somlyai Zoltán rámutatott, hogy a járvány alatt elvándorolt turisztikai munkaerőnek csak a legelszántabbjai tértek vissza. Manapság az álláskeresők legnagyobb része a szakmán belülről érkezik, így a szolgáltatók csak egymástól tudják elhalászni az alkalmazottakat a magasabb keresetek ígéretével, ami szintén bérfelhajtó hatással jár. Flesch Tamás szerint vannak olyan víziók, amelyek szerint egyéb ágazatokban nagy elbocsátásokat hozhat az ősz, ami előnyös lehet a szállodaipar számára, de ha az emberek tömegesen veszítik el a munkahelyeiket, felmerül az a kérdés is, lesz-e vendég, akit ki kell szolgálni? Abban egyetértettek a szakemberek, hogy a jelenlegi bérhelyzet tartósan fennmarad, különösen, hogy a nyugat-európai országok szintén munkaerőhiánnyal küzdenek, és az ottani 30-40 százalékkal magasabb bérek és a jobb munkakörülmények erős elszívóhatást jelentenek.

A hiteltörlesztés is Damoklész kardja
Elhangzott az is, hogy az év eleji béremelés után a munkavállalók ismét kopogtatnak az inflációkövető, immáron kétszámjegyű béremelésért, ami az energiaköltségek emelkedésével megfejelve nagyon profi egyensúlyozást igényel a szállodáktól, hogy meddig emelhetik úgy az áraikat, hogy a vendégeik se rettenjenek el. Flesch Tamás azt emelte még ki, hogy Budapesten sem az átlagárak, sem a foglaltság nem éri el a 2019-es szintet, a távoli piacokról, főként Ázsiából egyáltalán nem várnak turistákat idén, alacsonyabb a kereslet a britektől, a németek vadul spórolnak, kérdés tehát, hogy ki jelent majd egyáltalán keresletet a fővárosi házakra.

Kovács Balázs sem vázolt túl optimista jövőképet azzal, hogy rámutatott, a szállodák erősen romló jövedelmezősége a hiteltörlesztéseik fizetését is komolyan megnehezíti, a bankok pedig nem mutatnak túl nagy hajlandóságot a rugalmasságra.


Turizmus Online

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Figyelem - új mailcímek!

Felhívjuk figyelmüket, hogy email-címeink megváltoztak. Közleményeiket, híreiket, meghívóikat a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  és a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  email-címekre várjuk. Központi email-címünk: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. .

A korábbi email-címeinkre küldött tartalmak nem jutnak hozzánk. Kérjük, az új email-címekre frissítsék a listáikon a nevünk mellett az adatokat. Köszönjük!

hirdetés
hirdetés