Jövőre megnyílik a Sorsok Háza

Az erről szóló kormánydöntés értelmében a holokauszt-múzeum tulajdonosa a zsidó közösség lesz. A kormány ebből a célból 2 milliárd forintot juttat a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-nek, továbbá hozzájárul az emlékhely üzemeltetéséhez. A Sorsok Házát a kormány a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakítja ki, a múzeum tulajdonosa az EMIH lesz.

Gulyás Gergely kifejtette: a 20. századi náci és kommunista diktatúrák borzalmai soha nem merülhetnek feledésbe. Az a tény, hogy Magyarországon a zsidóság szervezett, tömeges haláltáborokba hurcolása az ország 1944. március 19-ei német megszállása után következett be, nem elkendőzése az azért viselt felelősségnek, annak a bűnnek, hogy az állam ezt követően nem védte meg polgárait. Kollektív bűnösség nincs, állami felelősség van - jelentette ki a miniszter.

Az emlékhely feladata, hogy olyan személyes sorsokat mutasson be, amelyeken keresztül nemcsak tanulni lehet a korról, hanem át is érezni a történteket, különösen a holokauszt gyermekáldozatainak szemszögéből - tette hozzá Gulyás Gergely.

A józsefvárosi pályaudvaron kialakított holokauszt-emlékhelynél tartott sajtótájékoztatón Köves Slomó - aki maga is holokauszt-túlélők leszármazottja - arról beszélt: manapság sok szó esik holokausztról, zsidóságról, antiszemitizmusról, ám a szavak mennyisége nem csap át minőségbe. Érdektelenség, apátia jellemzi nemcsak a többségi társadalmat, de még a zsidó fiatalokat is, és már csupán 2-3000 holokauszt-túlélő lehet közöttünk - mondta.
A holokausztról valahogy másképp kellene beszélni - fűzte hozzá. A holokauszttal kapcsolatban nem elsősorban az információátadás, hanem a figyelemfelkeltés és személyes érintettség, érzelmi viszony kialakítása a fontos. A holokauszt nem belterjes zsidó ügy, hanem össztársadalmi kérdés, az emberi morál, lélek legmélyebb bugyrait érinti - fejtette ki. Beszélni kell a holokauszt célpontjáról, a zsidóságról is: kik ők, mit adott a kultúrájuk a világnak, Magyarországnak - fűzte hozzá Köves Slomó.

Vannak, akik a könnyebb utat, a protestálást, a sértődöttséget választják, és vannak, akik együttműködnek. Azt kell nézni, mi jön létre, és nem azt, hogy kik által. Az a gesztus, hogy az állam épít egy holokauszt-múzeumot, amelyet a zsidó közösségre bíz, felhívás a közös munkára - fogalmazott az EMIH vezető rabbija.

Köves Slomó elmondta, hogy Schmidt Mária meghívására már évekkel ezelőtt megismerkedhetett a kiállítás koncepciójával amelyet megfelelőnek tartott, és máig nem beszélt olyanokkal, akik látták a koncepciót és kifogásolták volna. Egy olyan ötvenperces koncentrált program készült, amely elsősorban a gyermekáldozatok és -túlélők szemszögéből mutatja be 1938-tól 1948-ig a jogfosztás, deportálás és a visszatérés epizódjait.
Minden középiskolai diáknak el kell jutnia ebbe a múzeumba legalább egyszer - mondta a rabbi, és köszönetet mondott Gulyás Gergelynek, Fürjes Balázs Budapestért és agglomerációért felelős államtitkárnak, Schmidt Máriának, valamint Gerő András és Haraszti György történésznek.

Arra a kérdésre, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is részt vesz-e az emlékhely kialakításában, Gulyás Gergely elismételte: a kormány a Schmidt Mária által vezetett közalapítvánnyal és az EMIH-hel együttműködve hozza létre a múzeumot. Köves Slomó hozzátette: "én ehhez csak csatlakozni tudok".