„Az UNESCO világörökségi védnöksége alatt álló Budai Várnegyedben található Várbarlang hasznosításához kétféle engedély szükséges: egyrészt a tulajdonostól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, másrészt a környezetvédelmi tárcától. Ilyen engedélyt azonban a Környezetvédelmi Minisztérium és a Vagyonkezelő Zrt. a Budavári Labirintus Kft.-nek nem állított ki – nyilatkozta Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szóvivője az MTInek, majd hozzátette: – Olyan megállapodás sincs, amely alapján a Budavári Labirintus Kft. a cég székhelyeként az Úri utca 9. szám alatti ingatlant jogosan tüntethetné fel.” A Budai Vár alatti barlangrendszer a Budavári Labirintusból, a Sziklakórházból és a két terület között húzódó Várbarlangból áll. A Sziklakórházat az 1940-es években építették katonai, illetve polgári védelmi készenléti kórházként, azonban a 60- as évek végétől csak tartalék kórházként működött. A valaha titkos objektum napjainkban ismét látogatható, és nagyon népszerű a turisták körében. A Budavári Labirintust 25 éve kapta meg hasznosításra a Köllő Miklós vezette Dominó Pantomim Társaság, amely aztán a Labirintusban az első Panoptikumot kialakította. Köllő Miklós 1989-ben kivált, majd a társaság a Budavári Labirintus Vendéglátó-ipari és Kereskedelmi Kft.-nek (2007 novemberétől Budavári Labirintus Kiállításszervező Kft.) adta át a barlangot, amelynek Erdélyi Gábor az ügyvezető igazgatója. A cég 11 évvel ezelőtt négyezer négyzetméteren nyitotta meg a kiállítást. A Várbarlang 1997 eleje és 2007 vége között, rövid másfél éves időszaktól eltekintve, zárva volt a nagyközönség előtt.

Hiányzó engedélyek?

A Budavári Önkormányzat hivatalos közleménye szerint a bezárás indoka, hogy a Labirintus Kft. az Úri utca 9. szám alatti mélypince és barlangrendszerben programszervező tevékenységet folytat, holott erre nincs engedélye. A tevékenységet bizonyítja a március 17-én lefolytatott hatósági ellenőrzés, valamint a cég „labirintus.com” nevű honlapja is, amelyen a különböző programokat hirdette. Mivel a cégnek turisztikai tevékenységre jogosító engedélye nincs, a Budavári Önkormányzat jegyzője, Deák Ferenc elrendelte az azonnali bezárást. Továbbá az év elején jogerőre emelkedett a Fővárosi Ítélőtábla személyiségi jogi perben hozott döntése, amely szerint az üzemeltető kft. nem jogutódja annak a szervezetnek, amely 1983 óta végezte a turisztikai szolgáltatást. Erdélyi Gábor, a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója ezzel szemben azt állítja, hogy kereskedelmi tevékenységet nem végeztek, és az ellenük folytatott eljárással éppen az önkormányzat igyekszik a figyelmet elterelni arról, hogy a képviselő-testület jóváhagyása nélkül 300 millió forintot fektetett be a barlangba az I. kerületi önkormányzat, amely a pornófilmforgatás és technopartik szervezésében részt vett. Erdélyi Gábor hozzátette, hogy honlapjukon (www.varbarlang.hu) beszámolókat és fotókat is közzétettek, és ezekről a rendezvényekről annak idején a kereskedelmi televíziók is beszámoltak. A jegyző szerint 2000 elejétől érkeztek az önkormányzathoz lakossági bejelentések, hogy a labirintusból jövő zene zavarja a környéken lakókat. Az önkormányzat szerint ezek a rendezvények a Budavári Labirintus Kft. tudtával és szervezésében történtek, amelyeket az interneten és budapesti műsorfüzetekben hirdettek meg. A Várbarlangban tartották a technopartikat – jelentette ki az MTI-nek a jegyző, aki az internetről kinyomtatott meghívókat is bemutatta. Erdélyi Gábor, a Budavári Labirintus vezetője azt állítja, hogy ők csak néhány alkalommal tartottak ilyen rendezvényt, a zaj az önkormányzat barlangjából jön, ők rendeztek partikat, és megtévesztésből használták a Budavári Labirintus nevet, ezért feljelentést is tettek a kerületi rendőrkapitányságon. Ki kell pakolni az áltudományos vurstlit a várbarlangból, itt a természeti értékek bemutatásának van helye; ez legfeljebb a Városligetbe való látványosság – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a bezárást követően Adamkó Péter barlangász –, az áltudományos humbug a vidámparkba való, amelynek semmi köze a barlanghoz és a magyar kultúrtörténethez. Azt is érthetetlennek tartják, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlan hasznosításáért a cég semmit sem fizetett, pedig a belépőjegyekből több tízmillió forintos bevételt könyvelhetett el. A barlangász szintén utalt a Labirintus Kft. honlapjára, amelyen zenei és egyéb kulturális rendezvényekre invitálják a vendégeket.

Perek sora

Az I. kerületi Polgármesteri Hivatal 1993-ban megújította a barlangra vonatkozó hasznosítási szerződést a kft.-vel, amelyet aztán 2002-ben fel akart bontani. Arra kérte a bíróságot, hogy az önkormányzat és a Labirintus közötti 1993-as hasznosítási szerződést nyilvánítsa semmisnek, rendelje el a pincerendszer kiürítését, és adja az I. kerületi önkormányzat birtokába, arra hivatkozva, hogy az 1983-as szerződést aláíró felek közül már egyik sem szereplője az ügynek. A szerződést a bíróság érvénytelenítette, de a kiürítési kérelmet elutasította, mert az önkormányzat nem tulajdonosa és nem kezelője a perben szereplő ingatlannak. Az önkormányzat állítása szerint a gyakori útbeszakadások miatt folyamatosan végzett veszélyelhárítást, amire állami és pályázati forrásból az évek során 600-800 millió forintot költött. A karbantartási munkákat 2004-ben hagyta abba, s ez meg is látszik a barlang- és pincerendszer állapotán, ami azonnali beavatkozást igényel. Az idén a Fővárosi Ítélőtábla kimondta: a kft. nem jogutódja az egykori pantomimegyesületnek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a vár alatti barlangrendszer hasznosításával kapcsolatosan az I. kerületi önkormányzattal folytat tárgyalásokat.

Kell a törvény

A labirintus bezárása ellen a Labirintus Kiállításszervező Kft. sikertelenül fellebbezett, így a Labirintus Kft. által használt vári mélypincerendszer továbbra sem látogatható – áll az önkormányzat május 9-i közleményében. A Várbarlang 1982-től a fokozottan védett barlangok közé tartozik, ezért tízévente kellene róla állapotfelmérést készíteni, ennek megfelelően a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a közeljövőben felméri az ingatlant, és új tulajdonost jelöl ki, valószínűleg az I. kerületi önkormányzat személyében. Nem egy szaklap tiszte eldönteni, hogy az ügyben kinek van igaza, ez a bíróság kompetenciája, mint ahogy a kiállítás minőségét sem tudjuk kommentálni. Ugyanakkor az ügy több kérdést is felvet: Hogyan lehetséges, hogy egy világörökségi helyszínen, amely egyben Budapest legfrekventáltabb területe, akár egy magánvállalkozás, akár egy önkormányzat azt csinál, amit akar? A kiállítás minőségével kapcsolatban a kritikusok miért csak most emelik fel a hangjukat? Mit mondunk a Budapest-kártya-tulajdonosoknak, akik a Labirintust szeretnék kedvezményesen meglátogatni? Csak ismételni tudjuk a magyar ICOMOS elnöke, Nagy Gergely előző számunkban megjelent véleményét: világörökségi törvény kell, amely az összes magyarországi világörökségi helyszínt a nemzetközi műemlékvédelmi törvényekkel összhangban kezeli.

Nem várt fordulat

Lapzártakor érkezett a hír, hogy a Budavár Labirintus kiállításai ismét látogathatók. A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal megsemmisítette az I. kerületi jegyző Budavári Labirintust bezárását elrendelő 2008. március 28-i törvénysértő határozatát – áll a kft. május 23-i közleményében. A Budavári Önkormányzat jegyzője május 9-i sajtóközleményében arról tudósította az MTI-t, hogy elutasították a Labirintus Kiállításszervező Kft. fellebbezését, amelyet a Budavári Labirintus a jegyző március 28-án hozott döntése ellen nyújtott be, azonban Deák Ferenc jegyző valótlanul nyilatkozott – állítja Erdélyi Gábor. Az állandó vegzatúra miatt a Budavári Labirintus vezetése a legfőbb ügyészhez fordult. Szerintük az ügy hátterében a Budavári Labirintus által létrehozott a varbarlang.hu honlap van, amely másfél évtizedes, köztisztviselőket és közpénzeket is érintő visszaélés-sorozatra hívja fel a figyelmet.