A számunkra mérhetetlen, turisztikai marketingbe ölt pénz többszörösen megtérül a németeknek, ha figyelembe vesszük azt a 2011-es 43 millió beutazást, mellyel a 2010-es ujjongással zárt évet is 7%-kal felülmúlták - már ami az európai számokat jelenti. Ez igencsak jó arány, ha a UNWTO statisztikáira hagyatkozva elfogadjuk, hogy mi európaiak 413 millió útrakelésünkből 350 milliót saját földrészünkön kezdeményezünk. Ezzel az eredménnyel pedig a franciákat, olaszokat, osztrákokat maguk mögé utasítva az európai top ötön Spanyolország mögött végeztek a németek.

Más a helyzet ugyanakkor a vendégéjszakák frontján; a 43 millió utazásra kereskedelmi szálláshelyeken „mindössze” 51,4 millió vendégéj jutott. Ez kicsivel 1 fölötti éjszakát jelent érkezésenként. A szám azonban csalóka, mert a statisztika a 10 ágynál többel rendelkező kereskedelmi szálláshelyeket veszi alapul, miközben nagyon sokan érkeznek ennél kisebb helyre, vagy rokonokhoz, barátokhoz.

Az összes - 63, 746 millió - külföldi vendégéjszakák 76%-a európai országok importja, 10-10 százalékon osztozik Amerika és Ázsia. Európából továbbra is Hollandia vezet érkezésekkel. De míg ők „csak” 16%-kal érkeztek többen tavaly, addig Magyarországról 21,1 százalékkal, mely 2012 első negyedévében 22,5%-ot tett ki. Hazánk a németek 20. legfontosabb küldőpiaca.

Középtávon jelentős növekedést várnak a balkáni térségből az DZT, Német Turisztikai Hivatal 30. belgrádi külképviseletének megnyitásától. Belgrád ezentúl Bécs helyett fedi le az egész Balkánt. A DZT várakozásai szerint 2020-ig évi 2 millió vendéget fogadhatnak a térségből.

A 2012-es éve egyik kiemelt kampánytémája az üzleti turizmus. 14,7 milliárd eurós költésükkel az üzleti turisták szintén jelentős mértékben járultak hozzá a bevételekhez. Ugyanakkor az üzleti turizmus további erősítése a másik 2012-es kampánnyal, a zöld turizmussal karöltve történik. Vásárokat, konferenciákat igyekeznek környezetvédelmi szempontból minél hatékonyabbá tenni.

278 milliárd eurót

költöttek el 2011-ben kül- és belföldi turisták. Nagyjából 87-13 százalékos megoszlással a belföldiek javára. Az arány nem megelpő, ha belföldiek által termelt bő 320 millió vendégéjszakára gondolunk. Az összeggel az ágazat indirekt módon a GDP 9,7, míg közvetlenül 4,4 százalékát adja, mellyel megelőzi a sztereotípnek számító német autóipart. Ekkora költésnél és GDP-ből való ekkora részesedés láttán nem csoda, hogy közvetlenül 2,9 millióan dolgoznak a német turizmusban.   

A több éjszakát eltöltő külföldiek költésének mintegy harmada ment utazási költségre - 10,8 milliárd euró. Ezt szorosan követi a szálláshelyre fordított kiadás - 9,5 milliárd. A vendégek napi átlagos költése 171 euró. Ennél érdekesebb szám az utankénti átlagos költés; míg az európaiak 511 eurót költenek, addig például az Arab Öböl térségéből 3 850 eurót. Ebből a sok pénzből sok futja vásárlásra. Az öbölmenti országok Kínával, az oroszokkal és meglepőnek tűnő, de érthető módon a svájciakkal vetekednek a legjobban költő vásárlók listájának előkelő helyezéseiért. A svájciak kihasználják az erős frankot, illetve élnek azzal a, három ország határán fekvő, Bázelben közkeletű mondással, hogy „Dolgozz Svájban, lakj Franciaorszában, vásárolj Németorszában!” A tengerentúliak számára a meggyőző kiskereskedelmi árak mellett meggyőző erejű az áfa-visszatérítés olajozott menete. Németország 2011-re Európa 4. legkedveltebb bevásárló célpontjává vált.

Mi a téma?

A DZT visszavonhatatlanul a közösségi média útjára lépett; a GTM-et megnyitó sajtókonferenciát az interneten idén először élőben és a twitteren egyaránt követhették az érdeklődők. A német turisztikai marketing internetes követőinek igen jelentős része kerül ki a fiatalok közül. Nem meglepő annak tudatában, hogy 122 millióan lájkolják DZT facebook-oldalát, zömében fiatalok, hogy 2013-ra a fiatal turistákért kampányolnak a közösségi média  intenzív igénybevételével.

Sokak számára szinte a tudományos fantasztikum világába tartozik, hogy turisztikai kulcspontokon felállított hot spotokon keresztül egy facebook-azonosítót tartalmazó karperec érzékelőhöz érintésével az ifjúság akár a Brandenburgi kapunál oszthatja meg ingyenesen németországi élményeit.

Hozzájárulva ezzel is

az ország turisztikai marketingjéhez, mely nem kevés pénzből gazdálkodik. Évi 34 millió eurójából 27 érkezik a német államtól, a különbözetet saját maga teremti elő egyebek mellett konzultációs megbízásokból. A szövetségi államok ez írányú költségvetésével kiegészülve azonban az ország marketingre fordítható pénze közel 400 millióra dagad, és akkor még nem beszéltünk a partner szolgáltatók - Lufthansa, Deutsche Bahn és egyes utazásszervezők - nem pénzben nyújtott szolgáltatásairól.

Jóllehet, a DZT központi költségvetése csupán egy-két millió euróval emelkedett az elmúlt 5 évben, de minden rendelkezésre álló összeget figyelembe véve nem meglepő, hogy a németek marketing kampányainak témája 2019-ig előre adott, ahogy a bizakodó prognózis, mely szerint 2020-ig 20 milliós vendégéjszaka-növekedés várható. A meggyőzés erejét bizonyítja, hogy a Németországba érkezők 49%-a visszatérő vendég, akár már negyedik alkalommal látogatott az országba 2011-ben.