Számvetés és tervek a régiókban

Néhány kivételtől eltekintve kevesebb külföldi turista érkezett a kilenc hazai turisztikai régióba 2006-ban, mint egy évvel korábban, és még ennél is jobban visszaesett a vendégéjszakáik száma a rövidebb tartózkodás, illetve a házvásárlások miatt. A belföldi vendégforgalom és a vendégéjszakák száma ezzel szemben a régiók többségében növekedett, vagy stagnált. A szállásdíjbevételek a forgalomcsökkenés ellenére többnyire jelentősen gyarapodtak.

'

Jelentős különbségek jellemezték a régiók forgalmának alakulását. Míg 2005-ben szárnyalt a központi régió, addig tavaly a Tisza-tóhoz és a Közép-Dunántúlhoz hasonlóan minden mutatója csökkenést jelzett. A tavalyi év nagy nyertesének az Észak-Alföld számít. A 2006-os évet a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatóival értékeltük, akik közül többen a vendégforgalmi visszaesést az elmaradt, a növekedést pedig a megvalósult fejlesztések számlájára írják. Az üdülési csekk forgalmának bővülését mint vendégforgalom- növelő tényezőt egyikőjük sem említette. A németeket az országosan jellemző csökkenés ellenére nagy volumenük miatt minden régió igyekszik megtartani. Közös az idei tervekben az is, hogy nagyobb szerepet szánnak az elektronikus marketingre, és több közös akciót szerveznek a szolgáltatókkal.

Kardos Endre, a Budapest-Közép- Duna-vidéki RMI igazgatója:

„Az őszi zavargások rányomták a bélyegüket a béke iparágára: összességében 4,9 százalékkal csökkent a vendégek és 6,7 százalékkal a vendégéjszakák száma a központi régióban. Sikerről is be tudunk azonban számolni: 13,7 százalékkal növekedtek a szállásdíjbevételek a kereskedelmi szálláshelyeken. 2007-ben új fordulatot vesz a marketingtevékenység régiónkban, pénzeszközeink hatékonyabb és koncentráltabb felhasználása érdekében még szorosabban együttműködünk a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-vel és a Pest megyei marketingszervezetekkel, és nagyobb erőkkel kevesebb küldőpiacra koncentrálunk, elsősorban Németországra, Nagy-Britanniára, Olaszországra és az Egyesült Államokra. A Winter Invasion mintájára összefogunk a régió szolgáltatóival, főként a fővárosiakkal, mivel célunk, hogy a belföldi közönséget különleges programokra és legalább egy vendégéjszakára Budapestre csábítsuk. A „Budapest vendégül látja Magyarors z á - got” kampány keretei között főpróbákra juthatnak be a vendégek például a Művészetek Palotájába, a Szépművészeti Múzeumban pedig restaurátorok munkáját kísérhetik figyelemmel. A projekthez vendéglátóhelyek és üdülési csekket is elfogadó háromcsillagos szállodák is csatlakozhatnak.”

Hidvéginé Molnár Judit, az Észak-magyarországi RMI igazgatója:

„A vendégszám 1,3 százalékkal, a vendégéjszakaszám pedig 0,4 százalékkal nőtt régiónkban. Míg a külföldi vendégéjszakaszám 5,5 százalékkal csökkent, addig a belföldi 1,6 százalékkal nőtt. Az utóbbi többek között annak is köszönhető, hogy a szolgáltatóknak sikerült kulturális és gasztronómiai programokkal meghosszabbítaniuk a szezont. Egyre több a konferencia a régióban, ami fellendítette az üzleti turizmust is. Az idei évtől elsősorban a belföldi turizmus további erősödését várjuk, külföldről a csoportos turizmus erősödésére számítunk. Új küldőpiacokat nem célzunk meg, igyekszünk megvalósítani az eddig tudatosan felépített külpiaci stratégiánkat. Átalakítjuk viszont kiadványrendszerünket: több kisebb prospektus helyett komplex, minden területre kiterjedő, a szolgáltatók kínálatával és csomagajánlataival kiegészülő katalógust készítünk. Ezzel is ösztönözni kívánjuk őket arra, hogy a ma már kelendőbb konkrét, illetve egyedi tartalmú programcsomagokkal jelenjenek meg a piacon.”

Katona Ilona, az Észak-alföldi RMI igazgatója:

„A statisztikák alapján a régiók közül tavaly az Észak-Alföld nyújtotta a legkiemelkedőbb eredmény- növekedést. Közel nyolcvan százalékra emelkedett a belföldi vendégforgalom aránya a wellnessfejlesztéseknek és a régió egyre színvonalasabb és javuló elérhetőségű turisztikai rendezvényeinek köszönhetően, és 27,1 százalékkal nőtt a belföldiek költése. A összes vendégéjszakaszám 7,4 százalékkal volt magasabb, köszönhetően a 15,4 százalékos belföldi növekedésnek, a külföldi vendégéjszakák száma ugyanis 7,4 százalékkal visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei országos szinten is kiugró, 20,9 százalékos növekedést mutattak. A külföldi vendégforgalom növelése egyre nagyobb kihívást jelent azért is, mert részben a házvásárlások miatt csökkent a német, osztrák és holland vendégéjszakák volumene. 2007- ben továbbra is Németországra, Lengyelországra, illetve belföldre fókuszálunk. Emellett markánsan megjelenünk a keleti piacokon, sokat várunk a tavaly robbanásszerű növekedést produkáló orosz (+66,4 százalék) illetve a szintén dinamikusan fejlődő határmenti országoktól. Jók a visszajelzések a 2007-re meghirdetett „Aludjon rá még egyet az Észak-Alföldön” kampányunknak, amellyel a hétköznapok kihasználtságát szeretnénk emelni a szálláshelyeken. A természetjárás éve kapcsán „Rügyfakadástól lombhullásig az Észak-Alföldön” címmel lépünk a belföldi piacra nem mindennapi túraajánlatok népszerűsítésével. Idei marketingtervünkben a belföldi vendégéjszakák számának további kétszázalékos, a külföldiekének 0,5 százalékos bővülését irányoztuk elő.”

Molnár Anita, a Tiszatavi RTPI igazgatója:

„Három éve csökkenő tendencia jellemzi régiónk vendégforgalmát, tavaly már tizenöt százalékkal esett vissza a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. A dekonjuktúra egyik oka, hogy jelentősen csökkentek marketingforrásaink: míg a 2002-es rekordévben száznyolcvanmillió forintot költhettünk el marketingre, addig tavaly húszmilliót. Azért sem sikerült az érdeklődés középpontjában maradnunk, mert az utolsó pillanatban forráselvonás miatt meghiúsult az az ötszázmillió forintos vonzerő-fejlesztési projekt (Tisza-tavi Ökocentrum), amely hazánk ökoturisztikai szigetévé emelhette volna a régiót. Legfontosabb külföldi célcsoportjaink, a holland, belga és német autós vendégek kiöregedtek, új külpiacokat pedig nem tudtunk megnyerni magunknak, mivel az Alfölddel való közös megjelenés óta jelentősen visszaszorult jelenlétünk a nemzetközi marketingben. Azon fáradozom, hogy az idén egy-egy önálló külpiaci akciót is meg tudjunk valósítani Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Írországban, illetve Ausztriában. Belföldön ismét Nyugat-Dunántúl a kiemelt célpiac, ahonnan kampányunk három éve sok vendéget vonzott. Az idén jó lenne megállítani a rohamos csökkenést, amire van is esélyünk. Féléves előkészület után tavasszal debütál új kezdeményezésünk, a régió harminchárom pontján működő szolgáltatói szövetség, a Tisza- tavi Túraközpont Hálózat, elindult a törzsvendégkör kiépítését célzó Tisza-tavi Természetjáró Nyolcpróba akció. Augusztusban Tiszafüreden megnyílik a Termál Hotel Tisza- Balneum, és az ország legnagyobb osztálykirándulása címre pályázó Guinness-rekordkísérlet kilencezer plusz vendégéjszakát hozhat.”

Albel Andor, a Dél-alföldi RMI igazgatója:

„2006-ban a bel- és külföldiek egyaránt kevesebben jöttek, összesen 2,3 százalékkal, nőtt azonban az átlagos tar tózkodási idő, így a vendégéjszakák vonatkozásában sikerült némileg meghaladni (+0,3 százalék) az előző év szintjét. Ezzel az Észak-Alföld és Észak-Magyarország mellett a Dél-Alföld is növekedést produkált. A vendégszám tekintetében nehéz is lett volna túlszárnyalni a 2005-ös sikerévet. Csekély módosulás történt a külföldi és belföldi vendégéjszakák arányában az előbbiek javára. A németek tizenkét százalékkal jöttek kevesebben és közel tíz százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el. Nőtt viszont a román vendégek száma nyolc százalékkal, a vendégéjszakáké pedig tizenöt százalékkal. A lengyelek hét százalékkal kevesebben jöttek ugyan, de tizenöt százalékkal többet éjszakáztak. Továbbra is fontos a német piac megtartása, illetve a szomszédos országokból érkező forgalom, ezért ezeken a piacokon erősítjük a promóciót. Nagyobb hangsúlyt kap az internet a marketingeszközök között, és még jobban igyekszünk bevonni a szolgáltatókat akcióinkba. Célunk 2007-re, hogy a tavalyi és tavaly előtti teljesítményt produkáljuk.”

Árkiné Gombás Edit, a közép-dunántúli RMI igazgatója:

„A vendégéjszakák száma elsősorban azért mérséklődött (–7,1 százalék), mert igényesebbé váltak a belföldi turisták. Az egykét csillagos hotelek és a wellness-szolgáltatások nélküli szállodák kihasználatlanok maradtak. Reméljük, a visszaesés átmeneti, mivel több szálloda azért zárt be tavaly, hogy az idén korszerűsítve nyíljon meg újra. A belföldi vendégek aránya azonban így is közel tíz százalékkal nőtt, a vendégéjszakáikból származó szállásdíjbevételek 8,9 százalékkal bővültek. A külföldi 2,8 százalékos vendégéjszakaszám ellenére is 4,5 százalékkal emelkedtek a külföldi szállásdíjbevételek. Az angol vendégek felkerültek küldőországaink toplistájának hatodik helyére, a franciák a hetedik helyen szerepelnek. 2007-ben a már megszokott Németország és Skandinávia mellett a top tíz küldőterületünk listájára először felkerülő Szlovákiában is intenzívebb megjelenést tervezünk. A szeptemberi horgász világbajnokság idejére több ezer embert várunk a Velenceitó környékére a világ legkülönbözőbb pontjairól. Mivel a vendégek hetven százaléka még mindig csak egy-két napra érkezik, belföldön távolabbról szeretnénk több vendéget hozzánk csábítani, mivel a messzebbről érkezők hosszabb ideig maradnak. Erősítjük az e-marketinget, és komplett, többnapos csomagokat dolgozunk ki a szolgáltatókkal közösen. A természetjárás éve kapcsán régiós vonatot indítunk, osztálykirándulások, pedagógusoknak szóló természetjáró tanulmányutak szervezésében vállalunk közreműködést.”

Dani Barbara, a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda igazgatója:

„A korábbi évek vendégforgalmi visszaesése már 2005-ben megállt, és tavaly is pozitív évet zártunk. A termékfejlesztésnek, a minőségi szolgáltatások bővülésének és a belföldi kommunikáció erősödésének köszönhetően 11,2 százalékkal bővült a belföldi vendégek száma, ami sikeresen pótolta a külföldiek 15,6 százalékos elmaradását. Ezzel párhuzamosan gyökeresen átalakult a vendégkör összetétele. Míg 2004-ben a régió vendégeinek 54,2 százaléka volt magyar, 2006-ban már hatvannyolc százaléka. A vendégéjszakák számának 37,7 százalékát generálták honfitársaink 2004-ben, 2006- ban viszont már negyvennyolc százalékát. A vendégéjszakák száma azonban a 9,1 százalékos belföldi vendégéjszaka-növekedés ellenére is csökkent, mivel a külföldiek csaknem tizenöt százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el. A szállásdíjbevételek ennek ellenére 10,1 százalékkal növekedtek, ami a magasabb minőségű szálláshelyek igénybevételének növekedését is jelzi. 2007-ben kiemelten kezeljük a belföldi piacot, amelyet az ifjúsági és wellnessturizmusnak szeretnénk elsősorban megnyerni. Németországban, Ausztriában és a Ryanair fapados járatainak köszönhetően tavaly bekapcsolódó Nagy-Britanniában koncentráltabb akciókat hajtunk végre a szolgáltatók bevonásával. Az idén kiemeltebb helyet kap Franciaország, Olaszország is és a volt szocialista országok, ahonnan egyre többen érkeznek. Egyik legfőbb célunk, hogy megállítsuk a külföldi vendégszám visszaesését elsősorban a német piacon.”

Hegyi Zsuzsanna, a Dél-dunántúli RMI igazgatója:

„A vendégszám hasonlóan alakult, mint 2005- ben, a vendégéjszakák száma 2,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, és 0,2 százalékkal 2,4 napra csökkent az átlagos tartózkodási idő. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele viszont 14 százalékos növekedést mutat. Régiónkban évek óta lassan nő a belföldi vendégek aránya, ma már több mint kétharmadot tesz ki. Jelentős átrendeződés jellemzi a külpiacok rangsorát: a korábban az első tíz legjelentősebb küldőterület között nem szereplő cseh piac az idei évre mintegy negyvenszázalékos vendégéjszakaszám-bővüléssel a második helyre került, a helyi szolgáltatók aktivitásának köszönhetően. Csökkenés jellemezte viszont Olaszországot és a folyamatos visszaesés ellenére is legfontosabb küldőpiacainknak tekintett Németországot, és Ausztriát. A vendégéjszakák számában a belföldi stagnálás és a folytatódó külföldi visszaesés azzal magyarázható, hogy a régió vendégforgalmának csaknem hatvan százalékát adó húzótermékek, Pécs és Harkány esetében elmaradtak a versenyképességhez szükséges beruházások. Továbbá a régió egész területén kevés a minőségi szálláshely. Kitörési lehetőség a Pécs Európa Kulturális Fővárosa (2010) megaprojekt kapcsán kínálkozik. Már idén megkezdjük belföl-dön a Dél-Dunántúl, mint Pécs központú kulturális turisztikai desztináció újraértelmezését, újrapozícionálását. A tágabb európai térben – beleértve a balkáni térséget is – nagy erőkkel nekilátunk Pécs piaci bevezetésének. Tekintve, hogy a régióba érkező külföldieknek mindössze három százaléka érkezik utazási irodán keresztül, feleslegesnek tartok minden vásári megjelenést, a nagyon alacsony elérésű kitelepüléseket és prezentációkat. Elvárásom szerint 2007-ben öt százalékkal nő a Dél-Dunántúl turisztikai teljesítménye.”

Tama István, a Nyugat- dunántúli RMI igazgatója:

„Míg a belföldi vendégek száma négy százalékkal nőtt, a külföldieké 3,6 százalékka l csökkent. Honfitársaink 0,2 százalékka l több vendégéjszakát töltöttek el, a külföldiek 6,4 százalékkal kevesebbet. A viszszaesés oka legfőképpen a német gyógyturisták elmaradása. Ugyanakkor örvendetes, hogy az eddig csak bizonyos gyógyhelyekre koncentrálódó német forgalom most jobban eloszlik. 2007 nagy kihívása számunkra megállítani a német csökkenést a gyógytelepüléseken. Az idei évben továbbra is Németországot, Ausztriát célozzuk meg. Új piacként szeretnénk erősíteni jelenlétünket Csehországban és Szlovákiában a Pannon Termál Klaszterrel közös wellness- és egészségturisztikai ajánlati kiadványok megjelentetésével. Növekedést várok Lengyelországból, Olaszországból, valamint szeretném, ha a belföldi vendégéjszakák száma legalább három százalékkal nőne régiónkban. Az idei évben lesz némi hangsúlyeltolódás az internetes kommunikáció felé. Hagyományainkhoz híven az idén is tervezünk újszerű, kreatív, a régió sajátosságait jól megmutató RMI-s akciókat a szolgáltatók bevonásával.”

Kapcsolódó statisztikák:

 
'

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?