Szezonnyitás előtti belharcok a román turizmusban

Hivatalosan Romániában április elsején startol a nyári turistaszezon, ám ennek sikerét máris megkérdőjelezi a Bukarestben március 18-án zárult idegenforgalmi vásáron kiújult az all-inclusive szolgáltatás pro és kontra vitája, vagy a tengerparti strandok árverése, amelyen mobiltelefonokat árusító cég is fövényszakaszhoz jutott.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„A magukat a román turizmus úgynevezett képviselőinek kinevezők fékezik a fejlődést, ötven évvel ezelőtti turizmust gyakorolnak, s ennek eredményeként úgy a külföldi, mint a hazai nyaralni vágyók külföldet választják és az all-inclusive szolgáltatást” – nyilatkozta a vásáron tartott sajtótájékoztatón Dan Matei Agathon, korábbi turisztikai miniszter, az egyik szakmai föderáció (FPTS) elnöke, aki szerint soha nem jönnek majd tömegesen külföldiek, ha nem nyújtják ugyanazokat a szolgáltatásokat, mint a bolgár, török vagy görög szállodák. A kirohanás oka, hogy a vásáron ismét kiújult a nyilatkozatháború az all inclusive szolgáltatást támogatók és ellenzők között, mert utóbbiak szerint ez elhízáshoz, alkoholizmushoz vezet. Agathon javasolta nekik, kérdezzék meg a Neckermant, a Thomas Cook-ot vagy a TUI-t, hány elhízott, alkoholista turistát nyaraltatnak. Tény, a többi versenytárshoz képest a romániai szállodákban, főleg a tengerparton ritka az all inclusive ajánlat, ha pedig mégis van ilyen, annak minősége megkérdőjelezhető.

A kritikákkal az utazási irodák szövetsége (ANAT) sem szűkölködött, elismerték, hogy Románia pont ott van, mint 22 évvel ezelőtt, amikor nem számított turisztikai célpontnak.

Szintén a vásáron, a Román Turizmus Munkaadói Szövetsége (FPTR) a szaktárcát vette célkeresztbe, azzal vádolva őket, hogy fölöslegesen szórják a pénzt a külföldi vásárokon való részvételre, mert azokból az országokból nem jönnek Romániába. „Minek menjünk Japánba, ha évente tízen napoznak a román tengerparton, vagy minek küldött a minisztérium 18 tagú küldöttséget Oroszországba, amikor az oroszoknak egy hónapot kell várniuk a román vízumra, ezért tavaly mindössze hatezren érkeztek, Bulgáriában viszont 48 óra alatt beütik a pecsétet, ezért oda pedig 380 ezer orosz látogatott.”.

Abban az összes szakmai szövetség egyetértett, hogy a turisztikai minisztérium reklámra költött pénzének semmi haszna, az nem térül meg vendégekben.

A szezonkezdésre a vásári nyilatkozatháború mellett a most zajló strandárverés is árnyékot vet. A tengerparti szakaszt kezelő dobrudzsai vízügyi hivatal (ABADL) idén ismét árverést szervezett a strandszakaszok bérbeadására, annak ellenére, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett rendszer, habár az volt a célja, hogy rendet teremtsen a partszakaszt illegálisan beépítők miatt, a gyakorlatban csődöt mondott. Az ABADL összesen 155 ezer négyzetméternyi, több szakaszra osztott strandra írta ki a licitet, azzal a céllal, hogy a parton lévő szállodák saját vendégeik számára bérelhessenek fövényt, ezzel biztosítva nyugalmukat, plusz szolgáltatásokat. Csakhogy az előző évek tapasztalata szerint nem minden esetben a szállodák, teraszok nyerték el a bérletet az előttük lévő strandra, gyakran a spekulánsok csaptak le rá, akik aztán hatalmas haszonnal passzolták tovább az árverésen hoppon maradt szállodáknak. S habár a strandok zömét a nagy szállodák elvitték, a kiírás hiányosságai miatt mégis becsúsztak kakukktojások is, mint például, konstancai mobiltelefon-üzlethálózat, vegyipari termékeket forgalmazó cég, cukrászda, kikötői árukezelő. A rendszert, amelynek alapján 2-5 évre bérelhetőek a strandok mindenki kritizálja, ám a minisztérium mégsem változtat rajta. Ezért aztán egységes reklám, stratégia hiányában a román tengerpart várhatóan idén sem lesz a külföldiek egyik kedvenc célállomása, maradnak a hazaiak, akik viszont általában zsúfolásig megtöltik a szállodákat.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.