Manapság egyre inkább érezhető az élményturizmus térnyerése, bár az élményutazások eddig jellemzően az incentive csoportok kiváltságai voltak. Tavasszal a Rolitúra szervezett egy tekerős programot az egykor Sopron és Kőszeg között közlekedő HÉV vonalán.

Az élményutazások receptje nagyon egyszerű: adjunk élményt a testnek, a szellemnek, a gyomornak, a léleknek, és keressük meg azokat a helyeket, ahol ezek a vágyak ugyanabban a térben és időben megvalósulnak. A mostani szezonnyitó élményprogram gerincét az egykori Sopron-Kőszeg HÉV ma már Ausztriához tartozó, de használaton kívüli szakasza adta, amire az osztrákok már sok évvel ezelőtt egy kerékpáros hajtánypályát (továbbiakban: drezina) álmodtak. Az ötlet megvalósult, hiszen az osztrákok mindenből értéket csinálnak (nem újdonság), és ez akár példa lehetne a hazai felszámolt vasútvonalaink hasznosítására is. Na de vissza az élményekhez: a cél egy olyan vitalizáló és boldogságserkentő program megvalósítása volt, amiben szerep jut a testmozgásnak, kultúrának és gasztronómiának.

De mi is pontosan az infrastruktúra, amire a szervezők építették az élményprogramot? Adott egy 24 km-es, normál nyomtávú vasúti szakasz, amely Burgenland gyönyörű tájain kanyarog, erre alkottak egy kerékpározható járművet, amelyen ketten tekernek, ketten pihennek. Az állomásokat átalakították relaxációs helyekké vagy gasztrolokálokká, innentől kezdve a résztvevőké a pálya – a drezinázás igazi közösségi élmény.

A gasztroelemekkel gazdagított program önmagában is megállná a helyét (bakter-bécsi szelet vagy állomásfőnöki-Sacher torta), de az élmények spektrumát kitolták egészen Sopronig. Ehhez hozzátettek még egy soproni kilátósétát, majd kékfrankossal koccintottak a nagy napra a Gyógygödör nevű ikonikus picében.

Az élményturizmus már nem csak az incentive csoportok privilégiuma, hanem egyre erősebben teret nyer a szabadidős turizmusban.

A Turizmus Trend következő számában az élményturizmus filozófiájáról, jelenlegi helyzetéről olvashat majd egy hosszabb tanulmányt.