Jó pár évig eltartott, mire visszakerült a hazai turizmus térképére Kalocsa. A délszláv háború előtt egymást érték a dunai hajós csoportok a városban és környékén, majd tartós visszaesés következett. Azután fokozatosan egyre több hajó vette célba a délebbre fekvő kikötőket, és ma már újra virágzik a személyhajós forgalom. Ennek hatásása Kalocsán is újra egyre több folyami óriás köt ki, hogy fedélzetéről egy-egy alkalommal több száz nyugat-európai, amerikai vagy éppen ausztrál turista szálljon partra egy városnézésre vagy pusztaprogramra.
Az utóbbi szűk tíz év során számos turisztikai fejlesztés is történt a városban. A minap a Magyar Utazási Irodák Szövetségének képviselői a hajós utasok szárazföldi szállításában jeleskedő, Kalocsán utazási irodát működtető Travel Trans Union meghívására ismerkedhettek meg a város és környéke megújuló turisztikai kínálatával. Jakus József ügyvezető, a MUISZ közúti bizottságának vezetője elmondta, hogy évente 14500 hajós vendégnek mutatják be Kalocsa és Pécs nevezetességeit. Megújulás milliárdokból Kezdjük az alapoktól! Kalocsa 140 kilométerre fekszik Budapesttől, busszal két óra alatt kényelmesen oda lehet érni az M6-oson, majd valamelyik Duna-hídon keresztül.
Látnivalóban pedig tényleg nincs hiány. A város egyik legfőbb vonzereje, a főszékesegyház és a hozzá szorosan kapcsolódó egyházi könyvtár és az érseki kastély felújítása ugyan 2019-ig tart, de az összességében 3,8 milliárd forint értékű fejlesztések leglátványosabb elemei jövő év tavaszára elkészülnek. A székesegyház kívül-belül jórészt már megújult, a templom előtti téren azonban még folynak a feltárási munkálatok. Jövő tavaszra a teret a sétáló helybeliek és turisták vehetik majd birtokukba. Az 1002 körül alapított kalocsai érsekség volt a második Magyarországon az esztergomi után, első főpapja Asztrik apát II. Szilveszter pápától hozott koronát Szent István királyunknak. A kalocsai érsekség volt a központja a keresztény térítésnek a Dunától keletre.
Kalocsával való ismerkedésünket az Astriceum Érseki Múzeumban kezdtük, ahol Vörös Márta, a kalocsai egyházi műemlékek főépítésze fogadott minket. Mint elmondta, az egyházi műemlékek felújítási programja 2008-ban indult, ennen keretében jött létre egy modern kiállítóközpont az 1769-ben épült egykori kanonok házban. A kiállítás, amelynek összes szintje majd csak jövőre lesz látogatóható, az Érsekség 1000 éves, Szent István korától napjainkig tartó időszakát mutatja be.
Az egyháztörténeti gyűjtemény liturgikus tárgyai mellett a Főszékesegyházban és a Szentháromság téren végzett ásatás leletei, kőtöredékek kiállítása is láthatók a kiállításon. A rendkívül értékes kiállítási tárgyak között említést érdemel Szent István ereklyetartó mellszobra, amelynek elkészítése során 1895-ben 48 kilogramm ezüstöt és 4 kiló aranyat használt fel Bachruch György budapesti ötvösmester.
Visszanyert barokk arculat
A város arculatát meghatározó, emblematikus barokk székesegyház 1734-74 között épült. A város határában már kilométerekről látszó építmény a felújítás során visszanyerte eredeti, barokk jellegét, a korábbi bizáncias hatású oltárképek ma az érseki múzeumban láthatók. A rekonstrukció során feltárták a mai templom előtt ugyanott állt 1000 után kevéssel épült első, majd a XIII. században épült román – kora gótikus templom alapjait. Amikor a rekonstrukciós munkák befejeződnek, a látogatók a székesegyház alagsorában megtekinthetik a korábbi épületek maradványait is. A székesegyház padlózatát újraburkolták az eredetileg használt anyaggal, solnhofeni mészkőlapokkal. A parasztrózsaszínre festett falak jó része újra fehér vagy márványos szürke lett.
Komplett felújításon esett át az aranyozott szószék és az Angster-orgona is, utóbbin bemutatót is rendelhetnek a látogatók. Az alapos feltárási munka egyik fantasztikus eredménye volt, hogy nagy valószínűséggel megtalálták az első kalocsai érsek, Asztrik csontjait – több, független rádióizotópos vizsgálat is igazolta már a feltevést. Az István király „jobbkezének” is mondott főpap földi maradványai megtekinthetők a templom alagsorában a barokk püspökök szarkofágjai előtt.
Az ősnyomtatványoktól a buddhista szövegekig
Kalocsa egyházi emlékeinek sora nem lenne teljes az érseki kastély meglátogatása nélkül. Amint arra többször is felhívták a figyelmünket, ez az épület elsősorban egyházi épület, ahol több egyházi személy, köztük Bábel Balázs érsek is él, ahol karitív és adminisztratív munka folyik. Az épület egyharmad részét elfoglaló könyvtár azonban látogatható. És ha már itt jár valaki, akkor ki ne hagyja! A 150 ezer kötetes könyvgyűjtemény ugyanis tényleg nem mindennapi látnivaló, nem véletlen, hogy beválasztották a világ tíz legszebb könyvtára közé. Ősnyomtatványok, az első magyar biblia egy példánya, a világ legkülönbözőbb nyelvein nyomott szentírások, buddhista és más vallások szent szövegei mind megtekinthetők a lenyűgöző gyűjteményben. Az érsekség azt tervezi, hogy a látogatók jelenleg 60%-át kitevő charterhajóutasok még jobb kiszolgálása érdekében képzést indít az idegenvezetők részére, illetve a közeljövőben a most még csak magyarul kérhető idegenvezetést angol és német nyelven is biztosítani fogják.
Idén 44 ezer belépőt adtak el eddig. a három egyházi létesítmény külön-külön, illetve kombinált jeggyel is látogatható. A jövőre válik teljes mértékben kiajánlhatóvá a termék, a külső környezet is megújul, elkészül teljesen a kiállítás és akadálymentes lesz a könyvtár is. A város turizmusában már csak a szálláshelykapacitás lesz az egyetlen korlátozó tényező, jelenleg egy többszöri tulajdonost váltott 38 férőhelyes szálloda működik a városban, ezentúl kisebb panziókban tudják elszállásolni a vendégeket.
Színpompás hímzések, boldog marhák
A városban az egyházi emlékek mellett a népi kultúra emlékeit is megtaláljuk. Megér egy látogatást a Kalocsa Korona Tours által üzemeltetett tájház, amelyet egy kétszáz éves nádfedeles parasztházban alakítottak ki. A ház udvarán kérésre néptáncbemutatót tartanak, de az érdeklődők tojásfestést vagy a kalocsai minták hímzését is megtanulhatják.
A várostól tíz kilométerre érdemes felkeresni Bakodpusztát is, ahol egy kétszáz hektáros birtokon, távol a civilizáció zajától lovak, birkák és szürkemarhák élnél ideális körülmények között. A turistákat lovasbemutató várja, aki pedig megéhezett, ebédet vagy vacsorát is rendelhet. A Koch-tizes után jól esik egyet kocsikázni a pusztában.
A ház baracklekvárral kínált tejes pitéjét kár lenne kihagyni. Enni persze máshol is lehet jót a környéken, például a város túloldalán, a folyóparti Kék Duna Vendéglőben, ahol a turisták a paprikás kalács elkészítését is gyakorolhatják.
Jelen és jövő
Amint azt dr. Bálint József polgármestertől megtudtuk, tavaly 480 folyami hajó kötött ki Kalocsán. Az is tény, hogy a folyó közelében fekvő városok: Baja, Pécs, Mohács között élesedik a verseny a folyami hajók utasaiért. Ugyanakkor vannak a hajós forgalomnak árnyoldalai is: mivel a Duna nemzetközi vízi út, a város nem szedhet díjat a kiszálló utasoktól, sőt sokszor még az étkezést is hajón oldják meg. A polgármester elmondta, hogy tárgyalnak a hajós társaságokkal arról, hogy a hajók 2 vagy akár 3 napot töltsenek el a kalocsai kikötőben, és minél több programot vegyenek igénybe a környéken.
Ez tehát a jelen Kalocsán. A jövő azonban még fényesebb – hívja fel rá figyelmünket a polgármester. Amint a Duna túlpartján, Pakson elkezdődik az építkezés, a tervek szerint 2021-re épül egy új híd is, amely Kalocsát közvetlenül köti össze a Dunántúllal. A helyiek abban bíznak, hogy a paksi építkezésen dolgozó 8-10 ezer külföldi – jelentős részben oroszajkú munkás – enni, inni, pihenni, részben szervezett körülmények között átjön majd Kalocsára és környékére - zárta gondolatait a polgármester.
