„Egy magyar egy perc alatt száz érvet fel tud sorolni, miért nem tesz meg valamit; így legalább nem kell tovább foglalkozni a problémával. A Balaton- parti önkormányzatok korlátoltak és szűklátókörűek” – fakadt ki az egyik elkeseredett érintett, amiért január közepén – lapzártánkkor – a Balaton-parti önkormányzatok a többiekhez képest látványosan kisebb összeggel járultak hozzá a Légi Marketing Alaphoz. (Tegyük hozzá, hogy a környék szállodái sem szakadtak meg a nagy adakozásban – a szerk.). Debrecenben és környékén már októberben 27 millió forintot adtak össze, Budapesten pedig 60 milliót, míg a Balaton-parton még január elején is csak 15 millió forintnál tartottak. Az utóbbi összeg huszonnégy jelentkezőtől származik, pedig a Balaton mellett mintegy 100 ezer vendégágy és hatvan önkormányzat van, ami nagyságrendileg nem mérhető össze a debrecenivel. A 24 szálloda közül 3 található Hévízen, további 6 annak közvetlen közelében (Alsópáhok, Keszthely, Tapolca), míg kettő siófoki, kettő balatonfüredi, kettő balatonfenyvesi, egy-egy szálloda jelentkezett Balatonkeneséről, Badacsonytördemicről, Tótvázsonyból, Balatonszepezdről, Bükfürdőről és Balatonkeresztúrról. A hotelekből hét szezonális, a többi egész évben üzemel. Érdekes módon a sármelléki repülőtérhez legközelebb fekvő Zalakaros egyetlen szállodája sem hajlandó részt venni az akcióban. Az új légi járatok beindítására fordított összeg egyébként a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) hozzájárulása révén az összegyűlt pénz duplája lesz, azaz 200 millió forint.
Mire jó a Légi Marketing Alap?
A konstrukció lényege, hogy az érintettek – az MT Zrt., a három, nemzetközi járatok fogadására alkalmas repülőtér, a környékbeli önkormányzatok és vállalkozók – az általuk a Légi Marketing Alapba beadott pénzzel támogatják a Magyarországra érkező új járatok marketingjét. Konkrétan azokban a külföldi országokban jelentetik meg a „Magyarország változatos, izgalmas kínálattal rendelkező célpont” üzenetet közvetítő hirdetéseket, ahonnan a legnagyobb eséllyel indítanának járatot hozzánk. „Egy légitársaság nem jótékonysági intézmény. Nem ragaszkodik Magyarországhoz; oda megy, ahol nagyobb haszonra számíthat. Ha besegítünk a marketingbe, növeljük annak az esélyét, hogy a járat jól működjön” – magyarázza Palkó Lajos, a sármelléki Fly Balaton repülőtér ügyvezető igazgatója.
A repülőtereket nem is nagyon kellett rábeszélni az együttműködésre. Mindhárom repülőtér kedvezményes díjszabással segíti a légitársaságokat, de a debreceni repülőtér az egyetlen, amely pénzzel – 10 millió forinttal – is beszállt az alapba. A sármelléki repülőtér a Légi Marketing Alap mellett is támogatja a légitársaságok saját promócióit járatonként évente néhány 100 ezer forinttól több millió forintig terjedő öszszeggel. A Budapest Airport új, hároméves ösztönző rendszert vezetett be 2008. január 1-jétől. Ha egy légitársaság úgy határoz, hogy új célállomással növeli a Ferihegyről elérhető városok listáját, akkor egy évig nem kell leszállási díjat fizetnie, a második évben pedig 50 százalékos kedvezményben részesül. Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Budapest Airport beruházásokkal is támogatja a légi járatokat: 2011-ig 65 milliárd forintot fordít a kapacitás bővítésére és a szolgáltatás színvonalának növelésére.
A Légi Marketing Alappal egyébként a turisztikai vállalkozások is jól járnak, hiszen több új vendég érkezik hozzánk. Nem is kicsivel: a Ryanair tavalyi új járatainak beindítása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egy új járat mintegy 40 ezer új vendégéjszakát hoz. Szűcs Balázs, az MT Zrt. marketingigazgatója azt mondja, egy légi járat beindítása 20 millió forint körüli összegbe kerül; így tehát 10 potenciális járatról, azaz mintegy 400 ezer vendégéjszakáról van szó.
A befektetők és az MT Zrt. szakemberei közös tanácskozáson döntik majd el, az összegyűlt pénzt pontosan mely légitársaságok milyen járatainak támogatására fordítják. Nem határozták meg, hány ország, légitársaság vagy járat lehet a támogatandók között, a járatonkénti 20 millió forintos büdzsét azonban sztenderdnek tartják. Az első kampány márciusban indulhat.
Európai célpiacok
Az MT Zrt. által preferált célpiacok európaiak: Franciaország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Oroszország, Skandinávia (elsősorban Dánia), Olaszország és Spanyolország.
Sármellék négy-öt új járatra számít az idén. Várhatóan a Ryanair, a Germanwings, a Wizzair és egy olasz légitársaság fog újítani, és szó van egy moszkvai járatról is. A már működő bolgár mellett nagy az igény a török charterre. Palkó Lajos szerint az is cél lehet, hogy ne szűnjenek meg járatok. Az ügyvezető igazgató szerint a kölni és a frankfurti járat van veszélyben, de megfelelő marketingtámogatással ezen lehet segíteni. Ha minden bejön, idén 200 ezer körül lesz az utasszám. Ez csaknem a duplája a tavalyi 110 ezernek (2005-ben 25 ezer, 2006-ban pedig 65 ezer volt az utasok száma). A Légi Marketing Alapnak valószínűleg 30–40 ezer utas lesz köszönhető. Egy-két évig még hasonló növekedésre számítanak, aminek a repülőtér kapacitása nem lesz akadálya: még a szűk keresztmetszetnek számító utasterminál is 300 ezer embernél többet tud fogadni egy évben.
Hasonlóan részletes információkat sem Sármelléken, sem Ferihegyen nem sikerült szereznünk. Debrecen két fő célpontja Németország és Oroszország. A debreceni légikikötőt 2007-ben 45 ezer utas vette igénybe. A terminál jelenlegi infrastruktúrájával évi 200 ezer utas kiszolgálására képes. A charterszezonban 11 desztinációba 15 járattal utazhattak a Debrecenbe indulók. „Mivel a debreceni önkormányzat pályázaton hirdette meg a repülőteret és az üzemeltető légitársaságot, a tervekről nem kívánunk nyilatkozni” – mondta Zámbori Péter, a repülőteret üzemeltető Debreceni Vagyonkezelő Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatója. Szollár Domokos arra hivatkozva nem beszélt az új járatokról, hogy még nem készült el a nyári menetrend. A Ferihegyi repülőtér tervei értelemszerűen más jellegűek, mint a Légi Marketing Alapban érintett két regionális repülőtéré. Cél a gyűjtő-elosztó ponttá, vagyis hub repülőtérré válás. Cél, hogy minél több távol-keleti járat érkezzen Budapestre, ahonnan a Malév járatai szállítanák őket tovább európai célpontokra. A szóvivő úgy véli, a magyar légitársaság oneworld-tagsága erre megfelelő alapot biztosít. Másik cél a fapadosok most 27 százalékos arányának növelése a kapacitás bővítésével. Ami az európai célpontokat illeti, Szollár Domokos fehér foltnak látja Franciaországot és – bár ezen a Ryanair sokat segített – Nagy-Britanniát.
Statisztika híján bizonytalankodás
Az összefogás kézzelfogható eredményekkel kecsegtet, kérdés azonban, miért nem ismerik fel ezt a lehetőséget a kételkedők. Az első probléma, hogy nincsenek statisztikák arról, az egyes Balaton-parti települések hány vendéget köszönhetnek a sármelléki repülőtérnek, és hány érkezik más közlekedési eszközzel. Bóka István, Balatonfüred polgármestere azt mondja, jó ötletnek tartja a Légi Marketing Alap létrehozását, de nem fizetnek pénzt addig, amíg nem látják bizonyítottnak, hogy érdemes. Hiába kért statisztikát a sármelléki repülőtér üzemeltetőjétől arról, hány vendég érkezik tőlük Balatonfüredre, ha létezik is ilyen, azt lapzártánkig nem kapta meg. A füredi szállodásokat is kérte, hogy számoljanak be tapasztalataikról, de ez az információ is várat magára. A másik tábor szerint ha igaz lenne, hogy a Balaton keleti felére inkább Budapestről érkeznek a vendégek, a szállodák és az önkormányzatok régen ingyenes transzferbuszt indítottak volna Ferihegyről. Baldauf Csaba, a Magyar Szállodaszövetség Balatoni Tagozatának elnöke ezzel szemben azt állítja, hogy Sármellékről taxisok és buszos vállalkozók „tömegeket” szállítanak Siófokra és Balatonfüredre. Palkó Lajos is tud olyan buszokról, amelyek hollandokkal teli mennek a tó keleti felébe. Sokak szerint másról van szó: „Egyesek azért nem akarnak pénzt adni a Légi Marketing Alapba, mert elindul nélkülük is, a hasznát úgyis élvezni fogják. Potyautasnak lenni kényelmesebb.” A megértőbb álláspont szerint inkább arról van szó, hogy a forráshiányos és alapvető funkcióik ellátására is alig képes önkormányzatoknak legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a turizmust – sőt, (szerintük) a Magyar Turizmus Zrt.-t! – támogassák. Ugyanez az érv vállalkozóktól is hallható. Baldauf Csaba erre azt mondja: „Jó, ne csináljanak semmit. És akkor még rosszabb helyzetbe kerülnek. Meg kellene találni a legkevésbé rossz megoldást.”
Baldauf azt a javaslatot sem tartja jónak, hogy arányosan fizessenek a szállodák. Akik közelebb helyezkednek el Sármellékhez, azaz valószínűleg több vendéget kapnak onnan, fizessenek többet, a távolabbiak pedig kevesebbet. „Ez csak a dolgok elodázása. Már eddig is három csoportba soroltuk a szállodákat. Sorolhatjuk tízbe is, de attól ugyanazt a pénzt össze kell adni” – mondja Baldauf.
„A vonakodók alapvető dolgot nem értenek. Amíg a turista el nem dönti, hogy Magyarországra jön, a balatoni szállodák sem versenyeznek egymással. Egészen addig össze kell fogniuk, amíg a turista Magyarországra nem akar jönni, azon belül pedig a Balatonhoz. Csak akkor kezdődik a verseny. Ha addig nem fognak össze, mindenki rosszul jár. Még a németek is csak a Balaton és az ország tíz évvel ezelőtti állapotát ismerik, a legtöbben Nyugat-Európában pedig még ennyit sem” – egészíti ki az érvelést Palkó Lajos. „Önhittség azt gondolni, hogy minket mindenki ismer. Még Hévíznek is kell a reklám” – mondja Baldauf Csaba. „Nem a repülőteret kell eladni, hanem a desztinációt” – teszi hozzá Szollár Domokos.
Hosszabb távú hatás
Heteken belül eldől, gyarapodik-e még a Légi Marketing Alap. Baldauf Csaba akkor lenne elégedett, ha összesen 55–65 millió forintot adnának össze idén az érintettek. „Szegénységi bizonyítványt állítunk ki magunkról, ha ennyi pénzt nem vagyunk képesek összeszedni” – teszi hozzá. A lapzárta napjaiban egyeztetnek időpontot a további tárgyalásokhoz a balatoni régióban. Akár nő azonban az összeg, akár nem, az MT Zrt. elégedett. Szűcs Balázs jó eredménynek tartaná, ha mindhárom repülőtéren indulnának új járatok, amire jó az esély. A turisztikai marketingszervezetnek százmilliós nagyságrendben van büdzséje erre a célra. Összefogás ide vagy oda, a projekt egy kicsit késésben van. A hatását akkor is csak az év utolsó harmadában lehet majd érzékelni, ha gyors döntések születnek. Baldauf Csaba szerint ez nem baj: úgy véli, kétéves beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy érzékelhető hatása legyen a Légi Marketing Alap működésének. Szerinte leghamarabb 2009-re tudna felállni olyan rendszer, amellyel már külföldön is számolnának. Oláh Péter, a Hotel Karos Spa igazgatója azt mondja, az egész ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja, de a szálloda már évek óta komoly összegekkel támogatja a légi járatokat. „Országimázst kell teremteni és kiszámíthatóságot! A német katalógusokban egy évvel az utak indulása előtt meg kell jelennünk. Abszurd, hogy akkor még azt sem tudjuk pontosan, milyen járatok lesznek Sármelléken, és az is, hogy év közben megszűnnek járatok” – mondja.
