A Skanzen a 18. század második felétől a 20. század első feléig terjedő korszak magyarországi településformáit, épületeit és lakóinak életmódját mutatja be. Ehhez muzeológiai szempontból kitűnően illik a vasút - magyarázta a projekt jelentőségét Dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója. A Közép-magyarországi Operatív Program keretében turisztikai látványosság fejlesztését megcélzó beruházás során a Skanzenvasút létrejötte egy historikus vonatozás élményét kínálja a múzeum korhű hangulatot idéző tájegységei között. A Skanzen Vonat Európa leghosszabb múzeumon belül futó normál nyomtávú vasúti pályáján 2,2 km-es vonalon halad majd. Öt megállóból érhető el a 60 hektáron elterülő 7 tájegység. A vonat hozzáadott értéke az, hogy megkönnyíti a közlekedést a kerekesszékkel és babakocsival közlekedők részére. A vonatot a Vasúttörténeti Park üzemelteti, biztosítva a korhű öltözékben dolgozó kiszolgáló személyzetet is, a masinisztát és a kalauzt. A legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekedő motorkocsi mintegy fél óra alatt teszi meg az utat 100 utasával a vasútállomástól (ami egyben a múzeum új bejárati épülete és egyben látogató központja) a végállomásig (a Néprajzi Látványtárig), majd elindul vissza. Az út során két átjárót is érint, ahol megáll, míg a kalauz akkurátusan leereszti a sorompót, a vonat áthaladása után pedig visszaemeli. A Skanzen Vonatra külön kell majd jegyet váltani, a klasszikus megjelenésű kéregjegy 400, illetve 500 forintba kerül majd, de nem csak egy utazásra jogosít. A megváltott jegy a nap folyamán tetszőleges számú alkalommal igénybe vehető, s ha a megváltás napján nem kerül sor az utazásra, az adott naptári évben később is felhasználható.