Bukarestbe érve mi is belevetjük magunkat a román főváros éjszakai életébe, ahol a budapestinél jóval drágább helyeken talán nem is tudják a vendégek, milyen veszélyes helyeken szórakoznak.

TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS? MINEK AZ!

Ötszörösére nőttek a tűzvédelemmel foglalkozó román cégek megrendelései a bukaresti szórakozóhelyen bekövetkezett tragédia óta, a tűzvédelmi szaküzletek raktárkészleteit a vevők szinte kifosztották, felvásárolva a poroltókat, füstjelzőket. Egyébként ez nem volt nehéz, hiszen a tizennyolcmillió lakosú országban összesen csak hetvenöt vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként ezt a területet. Ez megyénként kevesebb mint két ilyen céget jelent, ami csak a statisztika, mert az ország Bukarest-központú, vagyis teljes régiók vannak keleti szomszédunknál, ahol a klubok és a közösségi helyek akkor sem tudnának tűzvédelmi problémáikra a közelben megoldást találni, ha akarnának.

MAGAS ÁRAK, ÁTVERŐS FELSZOLGÁLÓK

Amikor mi is elindulunk a bukaresti éjszakába, nem kell sok idő ahhoz, hogy megállapítsuk: a menő helyek modernek és az ügyes belsőépítészek által kitalált környezetben az italárak jóval magasabbak a budapestieknél, a szórakozók pedig úgy öltözködnek, mintha egy divatmagazinból léptek volna ki. Lehet, hogy Románia szegény ország, de ez a klubokban cseppet sem látszik. Jók a zenék, a bisztrókban finomak az ételek, csak a pincérekre mondható negatívum: három esetből háromszor nem tudták megjegyezni a nem túl bonyolult rendelést, és mást hoznak, mint amit kérünk. Megállapítjuk, valószínűleg a jó felszolgálók már innen is Párizsba vagy Londonba mentek dolgozni a nagyobb bér reményében.

AZ EGYIK A TŰZVÉSZ MIATT ZÁRVA, A MÁSIK ÉSZHEZ TÉRT

Bár már november van, a kora őszi kellemes időben még éjszaka is el lehet lenni kabát nélkül. A taxi olcsó, ezért sorra vesszük az emblematikus helyeket, de többet ki kell hagynunk közülük. A Colectiv érthető okokból zárva (itt volt a tragédiába fulladó lemezbemutató koncert), míg a népszerű Expirat klub tulajdonosa a sokkoló baleset után a közösségi oldalon jelentette be, hogy ő is bezárja a szórakozóhelyet. Andrei Sosa, aki tizennégy éve üzemelteti az Expirat klubot, ezalatt – saját bevallása szerint – emberek ezreinek az életét kockáztatta. Ez a klub (amely a román főváros három legrégebbi és legnépszerűbb szórakozóhelyének egyike) egy alagsorban működött, és éveken át egyetlen kijárata volt, néhány hónapja kibővítették, akkor lett még egy, menekülésre is használható ajtó.

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KELL? MÁRIS KÜLDJÜK

A mérnök-tulajdonos Sosa Facebookra posztolt levelében megrázó mondatok szerepelnek: „Elnézést kérek és vállalom a felelősséget. (…) Lehettem volna a haza jó mérnöke, de beleestem a korcsmárosságba. Jó barátságban vagyok a Colectiv tulajdonosaival, akikre súlyos börtönévek várnak. Engem is el kellett volna vinniük…”

A szórakoztatóipar jövedelmezőségére jellemző, hogy az utóbbi öt évben 2,7 millió lejt, vagyis csaknem százkilencvenmillió forintot fizetett be az Expirat után adóként. Ami viszont megdöbbentő: állítása szerint, miután leadta a működési engedélyhez szükséges papírokat az ötödik kerületi polgármesteri hivatalba, személyes látogatás nélkül, néhány hónap után értesítették, hogy megkapta az engedélyt. A hivatal azonban most lépett: a levél nyilvánosságra kerülése után 1,6 millió euróra büntették a koncertek után elmaradt zeneadó miatt…

A KORMÁNYFŐ LEMONDOTT, EGY MINISZTER LEVETKŐZÖTT

A Colectivben bekövetkezett tragédia nyomai sok helyütt látszanak. A szállodánk melletti lakóház lépcsőjén folyamatosan mécses ég: a ház huszonnyolc éves építészmérnök lakójára emlékeznek, aki bennégett a klubban. Minden híradóban hosszan taglalják a sérültek állapotát, és az is a tragédia miatt van, hogy most kormányalakítás lázában ég az ország. Victor Ponta és kabinetje ugyanis lemondott a diszkótűz után kialakuló tüntetések nyomására, de az új, kijelölt kormányfő sorsa sem egyszerű, ugyanis az addig rezidens orvosként dolgozó, alig huszonnyolc éves miniszterjelöltjéről kiderült, hogy nemrég még fehérneműben pózolt a kamerák előtt.

A Korrupcióellenes Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi kifejtette: „Sokak számára a Colectivben bekövetkezett tragédia mutatta meg, hogy a korrupció és a kapzsiság ölhet.”

PÉNZMOSÁSHEGYEK, MEGBUHERÁLT PÉNZTÁRGÉPEK

A helyi sajtó elkezdte vizsgálni a klubtulajdonosok és a nagypolitika kapcsolatát is. A hatóságok is aktivizálták magukat: a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság egyetlen napon negyvenhárom helyen tartott házkutatást, lefoglalt ötvenkétezer lejt (3,6 millió forint), és vád alá helyezte a népszerű Chocolat bár- és szórakozóhely-hálózat tulajdonosait pénzmosás és adócsalás miatt. A pénzügyőrök szerint az ellenőrzött helyeknél kettős könyvelést folytattak, még a pénztárgépek is úgy voltak programozva, hogy csak a valós forgalom töredékét regisztrálták.

TALÁLKOZÓ A BUKARESTI BULINEGYED SZÍVÉBEN

Az Adevarul napilap és a független Rise Project tényfeltáró újságírói annak mentek utána, hogy kik lehetnek a bukaresti éjszakák urai. Kifejtik, hogyan találkozik a szervezett bűnözés a politikummal és az üzleti világgal a román főváros óvárosában, amely egy ideje – a budapesti hetedik kerülethez hasonlóan – bulinegyedként üzemel. A legtöbb helyet ott is strómanok vezetik, a valós tulajdonosok vagy politikusok, vagy kétes hírű vállalkozók. Egy, az újságírók által felépített adatbázisnak és az adatokat megjelenítő interaktív térképnek köszönhetően most bárki megnézheti, egy adott szórakozóhelynek van-e kapcsolata a politikával (ha igen, melyik párthoz), halmozott- e fel adótartozást, indult-e ellenük hatósági eljárás és mennyire átlátható a tulajdonosi szerkezete.

FÖLDRENGÉSVESZÉLY? KIT ÉRDEKEL?

Ebből a felmérésből egy másik kockázat is kiderül: a földrengésveszély. Bukarest ugyanis törésvonalon fekszik, és ez 1977 márciusában 1570 ember életébe és 35 ezer család lakásába került. A jelenlegi mérések szerint, ha megismétlődne a negyvennyolc évvel ezelőtti földrengés, a kétmilliós lakosságú Bukarestnek akár a fele is elpusztulna. A történelmi városrész épületei gyatra állapotban vannak, az állagmegerősítésre pedig évtizedek óta egy banit sem költöttek.

Az érvényes rendelkezések szerint a földrengésveszélyes épületeket piros pöttyel kellene megjelölni jól látható módon (a piros pöttyben pedig felirat arról, hogy műszakilag bevizsgálták az épületet, és a legrizikósabb kategóriába sorolták), de ezt érthető módon nem szeretik kitenni a tulajdonosok: az egész bulinegyedet bebarangolva összesen két ilyen figyelmeztetést találunk. Az Adevarul mérése szerint azért kettőnél jóval több van belőlük…