Mindenki csodát vár az Új Magyarország Fejlesztési Tervtől. Az érdeklődők sokszor mintha azt szeretnék hallani, hogy ebben a hét esztendőben magától megoldódik minden gondjuk. Ez azonban koránt sincs így. A hozzánk érkező uniós források óriási lehetőséget kínálnak ugyan – az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben rendelkezésre álló támogatásoknak 7-8 szorosa áll rendelkezésre országos szinten – ezekkel azonban élni is tudni kell.
Min múlik az ÚMFT sikere?– Csak részben függ attól, hogy nagy arányban tudjuk-e lehívni a forrásokat. Legalább olyan fontos szempont, hogy mire és miként használjuk fel a pályázaton elnyerhető összegeket. Elengedhetetlen, hogy egy jól átgondolt, a fejlesztéseket területileg és funkcionálisan is összehangoló terv szerint olyan élményalapú turisztikai beruházások valósuljanak meg, amelyek esetében a kiegészítő szolgáltatások, vagy a közlekedési infrastruktúra is a turizmust szolgálják. Alapfeltétel az is, hogy a születő projektek szakmailag megalapozottak, illetve versenyképesek legyenek az európai piacon, hogy önfinanszírozókká tudjanak válni, hosszú távon szolgálják a társadalom érdekeit, és ne terheljék a környezetet. Ezek részben a támogatást nyújtó Európai Unió elvárásai is. Én személy szerint azt gondolom, hogy egy nyolcvanszázalékos, de okosan, átgondoltan felhasznált lehívási arány sokkal többet érhet, mintha megszerezzük a támogatások száz százalékát, de azt koncepció nélkül költjük el. A kevesebb tehát több is lehet, persze a legjobb, ha a kettő együtt érvényesül.
Hogyan valósulhatnak meg a fenti célok?– Az ÖTM Turisztikai Főosztálya és azon belül a Fejlesztési Osztály a szakma szereplőit is be szeretné vonni a koncepciózus tervezési folyamatba, várjuk a javaslatokat. Céljaink között szerepel, hogy az ágazattal közös tervezésben és a mi közbejárásunkkal 2013-ig legalább tizenöt turisztikai nagyprojekt a régiókban, hat-nyolc műemlék fürdő, nyolc-tíz egészségturisztikai helyszín, két-három kastély, számos világörökségi- és kulturális érték, illetve a budapesti ötezer fős kongresszusi központ fejlesztése kerüljön támogatásra a hétéves uniós költségvetésből. Fontosnak tartom a korszerű látogatóközpontok létrehozásának támogatását is. Szívügyem egy olyan, tájékoztatást és szórakoztatást egyaránt nyújtó, interaktív látogatóközpont kialakítása a fővárosban, amely önmagában is nemzetközi vonzerőt jelent a turisták számára, és különlegességéből adódóan képes szerepet vállalni országunk imázsának pozitív formálásában is.
Hogyan segítheti még a szakmát a Fejlesztési Osztály?– Elsődleges feladataink közé tartozik, hogy erősítsük a vállalkozók, önkormányzatok, turizmusban szereplők cselekvőképességét, hogy képesek legyenek fejlesztések kezdeményezésére és megvalósítására, és ne főként az állam gondoskodó szerepére várjanak. Ehhez alapvető kereteket és persze forrást kell biztosítani, sőt emellett a képzés, szemléletformálás eszközét tartjuk kiemelten fontosnak. A szakma cselekvőképességét szolgálja az a törekvésünk is, hogy megerősítsük, illetve kialakítsuk azokat a felső- és középvezetői szintű egyeztető testületeket és fórumokat, amelyek a turizmus ágazatokon és régiókon átnyúló ügyeit képesek kezelni. Támogatni kívánjuk a szakmát az érdekérvényesítés és a marketing minél magasabb szintű alkalmazásában is. A fejlesztésnek és a marketingnek szoros összhangban kell állnia egymással. Ennek érdekében kiemelt célunk, hogy szakmai segítséget és az EU-forrásokon keresztül pénzügyi támogatást biztosítsunk egy országosan, egységes szemlélet szerint, de alulról felépülő és a helyi sajátosságokat szem előtt tartó desztinációmenedzsment-szervezet kialakításához. Ahhoz, hogy a fejlesztések az EU által is előírt fenntartható módon valósuljanak meg, éppen egy egységes indikátorrendszer kialakításán dolgozunk a szakma bevonásával. Alapvető célunk ezen túl az összhang megteremtése a minisztériumok, a régiók, a turizmus képviselői és a civil szervezetek között, mivel a turizmus fejlődése előtt álló óriási esély csakis akkor aknázható ki, ha mindezek a szervek azonos célért dolgoznak.
Születtek már konkrét eredmények?– Céljaink között volt, hogy a turizmus méltó helyen szerepeljen az ÚMFT-ben. A közelmúltban lezárult társadalmi vita során a szakmai szervezetek segítségével sikerült elérni, hogy a korábbi verziókkal ellentétben mégis legyen nevesítve a turizmus az ÚMFT alapdokumentumában. Így a két fő prioritásban, a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztésben is említésre kerül. Azzal persze tisztában kell lenni, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát, csak alapot arra, hogy a turizmus szerepe erős legyen.
Honnan hívhatók le uniós források turisztikai fejlesztésekhez?– Közvetlenül turisztikai célokra fordítható pénzek a hét Regionális Operatív Programban (ROP) állnak rendelkezésre. A ROP-okba jutó összesen körülbelül ezerkétszázmilliárd forint hat régió között oszlik meg az egyes régiók fejlettségi szintjétől függő arányban (amibe nem tartozik bele a Közép- Magyarországi Régió), Közvetlen turisztikai célokra a régióba jutó pénzek húsz-harminc százaléka fordítható, vagyis összesen nem kevesebb mint 260-290 milliárd forint hét év alatt.
Milyen más programok keretében pályázhatnak még uniós támogatásokra a turisztikai vállalkozások?– Az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Program nem ágazatspecifikus, így bármely ágazatba, így akár a turizmusba tartozó kis- és középvállalkozások (kkv) is folyamodhatnak fejlesztést szolgáló támogatásokhoz, például informatikai rendszer kiépítését támogató összegekért. Emellett több OP-ben is, például a Közlekedésfejlesztés Operatív Programjában a turizmust közvetett módon szolgáló közlekedési fejlesztésekhez hívhatók le pénzek. Az ÚMFT forrásait kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azonban hangsúlyozza, hogy olyan vonzerőfejlesztéseket tud támogatni az Európai Unió, amelyek a beruházás után fenn tudják tartani magukat. Az ÚMFT-n kívül is állnak rendelkezésre EUs pályázati pénzek. Az Interreg folytatásának tekinthető Európai Területi Együttműködés határokon átnyúló fejlesztéseket támogat. Forrásait elvileg bármely régióhoz tartozó beruházáshoz igénybe lehetne venni, hiszen mind a hét közigazgatási régiónk határ mentén fekszik. Létezik még a vidék felzárkóztatását, fejlődését szolgáló alapdokumentum, az UMVST, amelyben a korábbi AVOP-programhoz hasonlóan a turisztikai célok is számíthatnak támogatásra.
Hogy áll a komplex területfejlesztési programok tervezése?– A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az ÖTM is dolgozik azon, hogy a programok megvalósuljanak. A Balatont emelném ki elsősorban, amely turisztikai szempontból (is) teljes mértékben egységesen kezelendő terület, konkrét programmal és tervekkel rendelkezik. Főosztályunk támogatja azon elképzeléseket, amelyek a Balaton és fejlesztése egységes kezelését lehetővé teszi. A termálvízre alapuló egészségturizmus főként a Regionális Operatív Programokból lesz támogatható. A termál komplex program azonban a turizmuson túl a termálvíz energetikai hasznosítását is magában foglalja, a humán erőforrásfejlesztéssel, kutatás-fejlesztéssel, egészségiparral együtt. Ennek megvalósulása esetén az egészségturizmus lehetőségei megsokszorozódnának. A Duna és a Tisza komplex programok turisztikai jelentősége is számottevő, azok részelemei az operatív programokba illesztve jelennek meg.
Milyen változások várhatók az NFT I-ben megszokott gyakorlathoz képest?– Újdonság, hogy a hét évre elfogadott UMFT kétéves akciótervekre bomlik, ami lehetőséget nyújt a rendszeres monitoringra, korrekcióra és persze újabb projektek támogatására. Változást jelent az is, hogy a magyar állam szinte minden hazai forrást az unióshoz rendel, tisztán állami finanszírozású projektek megvalósítására nem várhatók pályázatok. Az önkormányzati beruházásban megvalósuló kiemelt, illetve nagy projektek esetén új elem a kétfordulós pályáztatás. Ezzel már az első körben ki lehet szűrni a támogatásra nem alkalmas beruházásokat, így minimalizálható az elutasított pályázatokra fordított idő és pénz. Bevezetésre kerül a közvetett támogatás, elsősorban civil szervezetek fejlesztéseinél, illetve a pénzügyi alapok, különösen a kkv-k beruházásainál. Kevesebb dokumentum benyújtására lesz szükség a támogatások kifizetéséhez, és a pályáztatás minden fázisában előnyt élvez az elektronikus kommunikáció. Könnyebbséget jelent majd, hogy az egy projekthez kapcsolódó összes feladatot várhatóan egy közreműködő szervezet látja el, amelyet nem létszáma, hanem teljesítménye alapján finanszíroznak.
Régiós programok
Rövidesen lezárul az ÚMFT-ben rendelkezésre álló forrásokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szervezeti és működési rendjének véglegesítése, és várhatóan hamarosan elfogadják az ÚMFT eljárási és intézményi rendeleteit, továbbá még ebben az évben kijelölik az új ROP-ok közreműködő szervezeteit – tudtuk meg a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságának osztályvezetőjétől, Szabó Gabriellától. Az NFÜ-ben folynak az egyeztetések, hogy mely szerv, illetve szervek lássák el a közreműködői feladatokat. Az NFT I. 2004–2006 közötti időszakában a ROPpályázatok kiírása és az elbírálás feladata a Regionális Fejlesztési Ügynökségekre hárult, a szerződéskötést, a megvalósítás felügyeletét és a monitoringot pedig a VÁTI látta el. Elképzelhető, hogy az ÚMFT-ben mindkét szereplő folytathatja az NFT I.-ben megkezdett szakmai tevékenységét, de az is lehet, hogy egy harmadik veszi át szerepüket. Ugyancsak felmerült, hogy új szereplők, bankok és gazdasági társaságok is bekerülnek a közreműködők közé. Az viszont már biztos, hogy a ROP-ok turisztikai pályázatait nem január 1-jétől írják ki, hanem a jövő év első negyedében. A ROPok társadalmi vitája egyébként november elején lezárul. Sok vonásban az új ROP-ok is hasonlítanak egymáshoz, a legjelentősebb különbség az, hogy míg a Közép-magyarországi régió a 2. versenyképességi célkitűzéshez tartozása miatt csak egy intézkedés keretét tudja erre fordítani, addig a hat további ROP egy-egy önálló prioritásban több intézkedést is tartalmaz a turisztikai fejlesztések támogatására. A támogatások elnyerésének feltétele lesz a saját forrás biztosítása, amelynek minimális aránya várhatóan függ majd a projekt jövedelemtermelő képességétől. Az NFT I. ROPjában csak vissza nem térítendő támogatásra lehetett pályázni, míg az ÚMFT ROPjaiban lesz lehetőség visszatérítendő alkalmazására is, akárcsak pályázat nélküli projekttámogatásra egyes nagyprojektek és kiemelt projektek esetében, amelyek megvalósítói központi vagy más költségvetési szervek, intézmények. A pályázati lehetőségekről a www.nfh.hu és a még fejlesztés alatt lévő www.nfu.hu honlapok, valamint a regionális fejlesztési tanácsok, illetve ügynökségek saját portáljai tájékoztatnak. A www.pik.gov.hu honlapon is szerepelnek információk az aktuális támogatási lehetőségekről.
