A csökkenést a jelentés részben a természeti katasztrófáknak tudja be; izlandi vulkán, orosz erdőtüzek stb. Persze az igen magas szám magában foglalja a hazánkon áthaladó török, szerb, román vendégmunkásokat is; arányuk 54%-ot tett ki tavaly. Öröm, hogy a közel 40 millióban a kamionsofőrök, a Ferihegyen átszálló utasok nincsenek benne. Ahogy az is biztató, hogy a több napot nálunk töltő, valóban turistáskodó külföldiek száma az utóbbi években emelkedésnek indult - 2009-hez képest 5%-kal nőtt. Sőt, 2010-ben – az előző évi stagnálást követően – a turisztikai célú utazások száma 5,5%-kal bővült, és 13,4 millió látogatást jelentett.
Ők utaznak
Kiemelt küldő országaink: Ausztria és Németország. A látogatások száma az előbbi országból 4%-kal nőtt, az utóbbiból pedig – hosszabb visszaesést követően – változatlan. A több napra látogatók számának növekedése ezen országokból 2 és 4% volt, és ezen belül a turisztikai célú utazások száma közel azonos mértékben bővült.
Az üzleti turizmus aránya 13% volt. 2009-ben a céges utazások száma kissé megtorpant, mivel a kiadások visszafogását a legtöbben az utazásokon kezdték el. 2010-re szerencsére úgy tűnik, hogy már egyre több cég tud áldozni utaztatásokra, így 7%-kal bővült az üzleti utazók száma.
A régiókban a vidéki Magyarország minden izmozása ellenére Budapest és környéke vitte a prímet. Legkevesebben a Tisza-tóra voltak kíváncsiak külföldi vendégeink, de legalább előző évhez képest nőtt az arányuk. Emellett a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl is több külföldit fogadott tavaly, mint 2009-ben.
2010-ben a külföldi látogatók 1190 milliárd forintot költöttek Magyarországon, ami csekély mértékben, 1%-kal csökkent az előző évihez képest.
Mi utazunk
Ami minket illet, a népesség kétharmada továbbra is kimaradt a szabadidős utazás élményeiből 2010-ben, mivel az erre költhető pézünk tovább csökkent. Ez érinti mind a belföldi, mind pedig a külföldi útjainkat.
Némiképp vigasztaló, hogy a magyar lakosság 27%-a tett 1–3 éjszakás és egyhatoda ennél hosszabb belföldi utazást 2010-ben, az utazás legalább egyik formájában a lakosság 35%-a vett részt, ami némi növekedést mutat az előző évhez képest. Legtöbben 2010-ben is a Balcsira voltak kíváncsiak, a Tisza-tó zárja itt is a sort.
A lakosság 2010-ben összesen 16,3 millió alkalommal utazott a határon túlra – nagyrészt a
schengeni belső határszakaszokon, illetve a Ferihegyen keresztül –, ez 3%-os csökkenést jelent 2009-hez képest.
Az mindenképp elgondolkodtató, hogy az utazások kétharmadát, 10,8 millió alkalmat – az egynapos, éjszakázás nélküli, közeli úti célra irányuló utazások tették ki. Ezeknek az utazásoknak csupán 28%-a volt szabadidős vagy hivatalos, azaz turisztikai célú.
Hogy legyen min tovább gondolkodnia a héten, olvassa tovább a hosszú, tartalmas statisztikát.
