Eleinte csodálkozott azon, hogy hová került és hogy milyen konyhát kell vezetnie?
N. I.: – Amikor jelentkeztem erre a pozícióra, pontosan tudtam, hogy ez egész más jellegű munka lesz ez, mint amit korábban végeztem. Először a Gemenc Szálló séfjeként dolgoztam, majd nyolc éven át a szekszárdi Halásztanya konyhafőnöki pozícióját töltöttem be. Mindkét helyen, ha felemeltem a hangom, és elmondtam, mi a következő teendő, mindenki megértett. Itt azonban egész más a helyzet, hiszen mindegyik szakácskollégám hallássérült.
Zs. A.: – Szombathelyiként ugyanott végeztem az iskolát, és kezdtem tanulóként egy konyhán, majd onnét kerültem a sárvári szállodába, a Danubius Health Spa Resort Sárvárba, ahol a mai napig is dolgozom. Annyit változott a helyzet, hogy közben a láncunk büki egysége konyhájának a vezetésével is megbíztak, ezért nap mint nap ingázom a két város között. Sárváron kezdek, onnan autózom át Bükre, hogy aztán ismét Sárváron fejezzem be a napot.
Kérem, mutassa be konyhája stílusát!
N. I. : – Mivel az étterem kizárólag egészséges menüsorokat kínál ebédre – gyakran a környéken beszerezhető, regionális alapanyagokból –, ez az „örökölt” filozófia nem áll tőlem távol, könnyű volt vele azonosulni. Már csak azért is, hiszen szívbeteg ember lévén én sem ehetek nehéz ételeket, így olyan ételeket főzök, amelyek számomra is elfogadhatóak.
Zs. A.: – A hagyományos magyar
gasztronómia az a vonal, amelyet a kezdettől viszek mindkét konyhán – bár a büki és a sárvári egységben kicsit különbözően, hiszen a vendégkör mást igényel. A sárvári házba idősek járnak német nyelvterületről és itthonról, míg a büki szállodába az all inclusive ellátásnak köszönhetően is sok-sok családos vendég érkezik.
Mondana az étlapjukról ezzel kapcsolatban konkrétumokat?
N. I.: – Mindennap van nálunk szárnyas (pulyka vagy csirke), ritkábban sertéshús vagy marha, és sokszor hal is szerepel a napi kínálatban. Sertés- vagy marhahús esetében kizárólag a szárazabb, kevés koleszterint tartalmazó részekből készülhet fogás: ez sertés esetében a karaj, marhánál a comb. Sokféle saláta szerepel a kínálatunkban, gyakran használunk tofut, zöldségalapanyagokból készítünk mártásokat, és meleg időben hideg gyümölcslevesek is mindig szerepelnek a kínálatban.
Zs. A.: – Töltött paprika, paprikás csirke – ezek nagy kedvencek. Ám gyakran készülhet az előbbi színes paprikába töltve vagy a paprikás csirke mellé mártás vagy az adott szezonnak megfelelő köret. Most például itt a spárgaszezon, természetes, hogy azt is teszünk e hagyományos magyar étel mellé. Mivel a vendégkörünk ma már nem kizárólag az osztrák, német területről érkező gyógyvendégekből áll, hanem sok köztük a hazai pihenni és gyógyulni vágyó, ritkábban szerepel hal, mert a magyarok nem keresik, inkább csak karácsonykor ezt az egészséges fogást.
Ha azt mondom, molekuláris gasztronómia – mit reagál rá?
N. I.: – Bár ismerem, de mi nem alkalmazzuk ezt a technológiát a szekszárdi konyhán. Családias hangulattal és ízekkel várjuk a vendégeinket – szerencsére sokan vissza is járnak hozzánk emiatt. Bent pedig, a tűzhely mellett mindig nagyot nevetünk, humorral hidaljuk át, ha például néha még elfelejtem, hogy csak szemből, lassan, alaposan gesztikulálva mondhatom el a mondókámat, különben csukott fülekre találok.
Zs. A.: – Ismerem, sőt próbálkoztam is vele akkoriban, amikor még éppen csak megjelent a magyar gasztronómia egén. Azonban a szállodaiparban nem nyerő ez a technológia. A hosszú ideig tartó, kíméletes sütést viszont mi is alkalmazzuk húsok készítésénél. És ha csak egy mód van rá, ellátogatok azokra a programokra, ahol alkalmazzák ezt az izgalmas technológiát. Volt erre példa a Hungexpo területén nem is egyszer, és évente a budai Millenáris Parkban is, aholt minden évben a Gourmet Fesztivált tartják.
Forrás: Vendég & Hotel Online