Az MTI azt követően kérdezte a tárcát, hogy nyilvánosságra került: az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat, miután magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől panasz érkezett. A bizottság egyebek között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot veszi górcső alá, illetve azt, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a "nem helyi" szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszerutalványok kibocsátásának üzletágában.

Az NGM hétfői közleményében ismerteti: az Európai Bizottság EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban.

A Bizottság azt vizsgálja, hogy az új rendszer megfelel-e a vonatkozó, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló uniós jogszabályoknak, és a változások részletes indoklását kérte a magyar hatóságoktól.

A Széchenyi Pihenő Kártyánál a kibocsátás feltételrendszerét kifogásolja a Bizottság. Az NGM kifejti: a SZÉP Kártya bevezetésével a kormány liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A kártyakibocsátást jelenleg is három vállalatcsoport végzi, és a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljesítése mellett a jövőben is bárki beléphet erre a piacra. "Ezért ez esetben értetlenül állunk a Bizottság megkeresése előtt" - áll a közleményben.

Az Erzsébet-utalványt a kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti - fogalmaznak. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Ezt a juttatást a korábban az üdülési csekk rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt - emlékeztetnek.