A 2009 január-szeptemberére vonatkozó kérdőívet a Magyar Kongresszusi Iroda 380 partnerének küldte ki, a visszaküldési arány 45,4 százalék volt. Az adatok szerint a 168 nemzetközi konferencián több mint 38.000 fő vett részt. A rendezvények résztvevőinek száma átlagosan 227,6 fő, átlagos időtartamuk 3,5 nap volt. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb csökkenést a hatnapos és annál hosszabb konferenciáknál mérték, témájukat tekintve pedig a gazdasági irányultságú rendezvények aránya esett vissza. Az előző év azonos időszakához képest a brit megrendelések száma csökkent a leginkább. A legtöbb rendezvényt a vizsgált időszak alatt márciusban, júniusban és szeptemberben rendezték. A legjelentősebb csökkenés júliusban volt, ekkor 87,5 százalékkal kevesebb rendezvényt tartottak, mint 2008 azonos hónapjában.
A nemzetközi konferenciák időtartamára vonatkozó felmérés szerint 2009 első kilenc hónapjában a legtöbb rendezvény három napig tartott. A legrövidebb (egynapos) és leghosszabb (hét- vagy annál többnapos) rendezvények száma egyaránt 12-12 volt. 2008 első három negyedévében szintén a két-háromnapos konferenciák aránya volt a legmagasabb, 37,9 százalék, amelyet a négy-ötnapos rendezvények követtek 29,3 százalékkal. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb, 18,6 százalékpontos növekedést a két vagy háromnapos konferenciák arányában mérték, míg a legnagyobb visszaesést a hatnapos vagy annál hosszabb rendezvényeknél.
Az összeállítás szerint a nemzetközi konferenciák regionális megoszlásának tendenciája a korábbi évek hagyományait követte. 2009 első három negyedévében is Budapesten rendezték meg a legtöbb nemzetközi konferenciát, az összes ilyen rendezvény 78,6 százalékát. A fővárost Szeged, Sopron, majd Balatonfüred követte. Ezek mellett Keszthelyen, Egerben, Győrben, Gödöllőn, Esztergomban és Visegrádon is rendeztek nemzetközi konferenciákat a vizsgált időszakban. A konferenciák legnagyobb részét, 73,8 százalékát továbbra is szállodákban tartották. A rendezvények 11,9 százaléka kongresszusi központban, 8,3 százaléka egyetemen vagy egyéb oktatási intézményben, további 6,5 százaléka pedig egyéb helyszínen zajlott le. Az előző évhez viszonyítva az egyetemek és egyéb tudományos intézetek részaránya 3,2 százalékponttal nőtt, míg a konferenciaközpontok részesedése 4,9 százalékponttal csökkent.
Az év első három negyedévében lezajlott nemzetközi konferenciákra átlagosan 12,3 országból érkeztek a résztvevők, magyarok a rendezvények 84,0 százalékán voltak jelen. 2008 azonos időszakában a rendezvényekre érkező nemzetek átlagos száma 8,4 volt, magyar résztvevők a konferenciák 21,1 százalékán nem voltak. Az összeállítás szerint a korábbi évekhez hasonlóan a magyar résztvevők mellett továbbra is Németországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és Franciaországból érkeztek a legtöbben magyarországi konferenciákra.
Az elmúlt néhány negyedévben a nemzetközi konferenciák megrendelői között a magyarok arányának folyamatos csökkenését tapasztalták. Ez a tendencia a 2009. júliustól szeptemberig terjedő időszakban megfordult. 2008 első negyedévében a magyar megrendelők aránya 64,4 százalék volt, az első félévben 58,5 százalék, 2008 év végére pedig 51,8 százalékra csökkent. A magyar megrendelők aránya 2009 első negyedévében érte el eddigi minimumát 21,7 százalékkal, majd az év első félévére 36,8 százalékra nőtt, 2009. harmadik negyedévében pedig 62,0 százalékra nőtt. Ez az év első kilenc hónapját tekintve 44,0 százalékos hazai megrendelési arányt jelent. 2009 első kilenc hónapjában az orvosi konferenciák aránya megelőzte a korábbi években vezető, gazdasági témájú konferenciák arányát. 2009-ben a magyarországi orvosi konferenciák száma 8 százalékponttal emelkedett, míg a gazdasági témájúaké 11,9 százalékponttal csökkent. (MTI)
