Gyógyhelyek és ökoturizmus a sípályák helyén?

Mit gondolnak: a globális felmelegedés hatására több turista lesz a Kárpátok hegyei között, vagy kevesebb? Meglepő módon a válasz az, hogy több. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb, erről beszélgettünk az Európai Unió hamarosan befejeződő, Kárpátokkal foglalkozó projektje, a CarpathCC egyik kutatójával, Dr. Kondor Attilával.

Az Aquaprofit Zrt. területfejlesztési és turisztikai divíziójának igazgatójától megtudtam, hogy 2012 januárjában, magyar kezdeményezésre indult a nagyszabású projekt, amelynek keretében nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a Kárpát-régióban levő felszíni és felszín alatti vizek, füves, vizes területek, erdők és az ezekre az élőhelyekre épülő ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, turizmus) sérülékenységét az éghajlatváltozás várható hatásaival szemben. A programban több mint 200 nemzetközi szakértő vett részt, a vizsgált terület a Tátrától a Vaskapuig a Kárpátok hegyvidékeit ölelte fel, beleértve a magyarországi Bükk-hegységet is.

A több viharos időszakot is szerencsésen túlélt projekt ötletét még 2010-ben Áder János képviselőként vitte be az Európai Parlament elé, ahol elsősorban az az érv győzte meg a politikusokat a Kárpátokkal kapcsolatos kutatás szükségességéről, hogy a szomszédos magashegységet, az Alpokat már jó alaposan „megkutatták klímaváltozás-ügyileg”, ezzel szemben a Kárpátok térsége és a globális felmelegedés összefüggéseiről alig tudunk valamit. Az Unió nyílt tendert írt ki a kutatásra, amelyet egy magyar vezetésű konzorcium nyert meg. A munkában az alapötlet kidolgozásától a szakértői csapat összeállításáig és a későbbiekben is motorszerepet játszott az Aquaprofit Zrt., amelynek egyébként már évek óta van irodája a vizsgált területen fekvő Csíkszeredában. A projekt irányítását jelenleg a szentendrei székhelyű Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) látja el.

Csúcshelyek és kihasználatlan lehetőségek
A 230 ezer négyzetkilométeres vizsgált területen 22 millió fő él. A térségben egy év alatt 31 millió vendégéjszakát regisztrálnak, a térség turisztikai csúcszónája a Tátra szlovák, illetve lengyel oldala, amely együtt éves szinten 8 millió vendégéjszakát regisztrál. Itt bizonyos településeken, bizonyos időszakokban a turizmus már most is túlzott környezeti terhelést okoz. Ezzel szemben vannak a térségben turisztikai szempontból teljesen kihasználatlan (infrastruktúrával nem rendelkező) és messze alulteljesítő vidékek is. Mindezzel együtt a kutatás alapján a klímaváltozás hatása önmagában a vendégéjszakák 50-100 ezres növekedését jelentheti a Kárpátokban. 

A kutatás öt szakterületre terjedt ki, ezek közül az egyik a turizmus volt. A nyolc projektpartner között magyar, belga, német, francia és román cégek, szervezetek vannak.

Ezek után lássuk, mire jutottak a kutatók? Érezhető-e a globális felmelegedés a Kárpátok térségében? Egyértelmű igen a válasz, a hatás azonban nem egyformán érezhető mindenhol – hangsúlyozza Dr. Kondor Attila. Az 1950-es évektől napjainkig mért adatok segítségével modellezték a múltbeli, és 2050-ig a jövőbeli hőmérséklet- és csapadék-változást. Az eredmény: átlagosan 1-2 °C-os átlaghőmérséklet-növekedés várható az időszak végére a területen, a legkisebb melegedés északnyugaton, a Tátrában prognosztizálható, míg a legkomolyabb változásra délkeleten, a Déli-Kárpátok déli lejtőin és a Vaskapu környékén kell felkészülni. Emellett a csapadék mennyisége a Kárpátokon belüli elhelyezkedéstől függően előreláthatólag 20 – 70 mm–rel csökken.

Milyen konkrét hatásai vannak a felmelegedésnek a régióban az ökoszisztémára? – teszem fel a kérdést a szakértőnek.

A szokatlan, szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nő – foglalja össze a lényeget a kutató. Ilyen volt Magyarországon a Fátyol-vízesés tavaly nyári kiszáradása vagy az emlékezetes nagy tátrai vihar, amikor a faállomány tekintélyes része (kb. 20-25%-a) elpusztult. A katasztrófa tovagyűrűző hatása, hogy a kidőlt fákban elszaporodtak a kártevő rovarok, amelyek a megmaradt faállományban további komoly károkat okoznak. A klímaváltozással összefüggésben említhető az is, hogy Krasznahorka vára sem égett volna le olyan hirtelen tavaly, ha nem lett volna meleg és száraz az időjárás. Szerbiában is évről-évre nő az erdőtüzek gyakorisága. A melegedés és az aszály miatt a hegyvidéki erdőknek általában csökken a produktivitása, ami a vadállomány gyérülésével jár együtt. A kevesebb trófea miatt visszaesik a vadászati turizmus. A melegedő felszíni vizek miatt megváltozik a folyókban, patakokban élő halfajok összetétele – foglalja össze a változásokat Dr. Kondor Attila.

Bár a klímaváltozás turizmusra gyakorolt negatív hatásait nem szabad elhanyagolni, de összességében az éghajlat átalakulása ebben a jelentős részben magashegyi régióban a turisták számának növekedését hozza magával. Rövidül ugyanis az extrém hideg téli időszak, és csökken a csapadék éves gyakorisága, különösen nyáron. Vagyis hosszabb az az időszak, amikor eleve felkereshetik a térséget a turisták. Ugyanakkor a folyamat komoly veszélyeket is hordoz, hiszen megnő például a nyári viharok lehetőségének gyakorisága (lásd augusztus 20. Budapest), és az általános szárazság miatt az erdőjárás élménye is gyengül.

Hóágyúkat elő!
Egy síközpont Közép-Európában akkor tud gazdaságosan működni, ha van legalább nyolcvan olyan havas nap egy év során, amikor a hó vastagsága meghaladja a 20 centimétert. Mivel a globális felmelegedés miatt ezek a területek folyamatosan zsugorodnak, a kutatók szerint előbb-utóbb 1500 méteres magasság alatt nem lesz meg ez a „hómegbízhatóság” a régióban. Vagyis a vizsgált térségben több helyen, így a Szlovákiában és Romániában 1200-1500 méter közötti magasságban fejlesztett síközpontokban felmerül ez a probléma. Természetesen a síterepek hóágyúzással javíthatnak a helyzetükön, de ez a kijuttatott vegyi anyagok miatt egyáltalán nem környezetbarát megoldás. Tagoltabb, árnyékosabb lesiklópályák kialakítása révén némileg ellensúlyozható a hóolvadás az éghajlatváltozásra leginkább kitett lejtőkön. Az igazi megoldást azonban az infrastuktúra- és a turisztikai termékfejlesztés jelentheti, kombinálva a leginkább környezetbarát megoldásokkal.

Dr. Kondor Attila így foglalja össze a kutatás turizmusra vonatkozó végső következtetését: nem a klíma dönti el önmagában a turizmus fejlődésének irányát, hanem a gazdasági és infrastrukturális fejlettség. Ahol a térségben vannak multifunkcionális létesítmények – például wellness- és konferencia-részleggel is rendelkező télisport-hotelek -, ott a síturisták elmaradásáért bőven kárpótolják a szállodásokat a családos és az üzleti turisták. Jó példa erre a Brassó közelében fekvő Sinaia.

Az adatsorok elemzésén túl a vizsgálat során a szakemberek kérdőíves felméréssel is igyekeztek meggyőződni megállapításaik hitelességéről. A romániai Prahova, Brassó és Hargita megyékben végzett megkérdezések során a helyi panziósok megerősítették, hogy egyre több a nyári és kevesebb a téli vendégük. Ugyanakkor egy újabb veszély leselkedik a nyáron erősödő turizmusra: a kaszálók, legelők felhagyása révén erősödő cserjésedés a rovarok, főleg a kullancsok terjedéséhez vezet, ami éppen az egyik legfontosabb vonzerőnek számító túrázás „élvezeti értékét” rontja le.

A jelentés, amely az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához jut el, az előbb felsorolt főbb megállapításokon túl konkrét javaslatokat is megfogalmaz. Azt tanácsolják a kutatók például a térségben működő szállásadóknak, hogy szolgáltatás-bővítéssel próbáljanak alkalmazkodni a változó klimatikus körülményekhez. Meglátásuk szerint óriási, jórészt kihasználatlan lehetőségek rejtőznek a térség gyógyító potenciáljában, a gyógyvizekben, a tiszta levegőben és a magashegyi klímában – ezt az Uniónak is érdekében állna jobban kihasználni. Végezetül a tanulmány megállapítja, hogy a kerékpáros és ökoturizmus infrastruktúráját lenne érdemes integráltan fejleszteni a régióban, mivel erre a típusú turizmusra egyre nagyobb lesz a kereslet hosszú távon is.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.