esti Imre budapesti kormánymegbízott csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fővárosban már 50 intézmény és közétkeztető cég vesz részt a programban, ők közel 50-60 ezer embert látnak el naponta. Felidézte, hogy a kezdeményezés elindulása előtt sem mennyiségében, sem tartalmában, sem változatosságában nem voltak elegendőek az adagok, így ideje volt a reformnak.
Szavai szerint a cégek kezdenek "hozzáidomulni" az elvárásokhoz, de a tízórai és az uzsonna tekintetében még vannak hiányosságok. A kormánymegbízott további javaslatokat is megfogalmazott, például azt, hogy a közétkeztetésben több legyen a tejtermék, csökkenjen a só mennyisége, több legyen a gyümölcs és megjelenjen a hal, a vadhús és a marhahús.
Pesti Imre fontosnak nevezte a tálalási körülmények javítását, továbbá azt is, hogy ne 10-15 perc legyen az étkezésre, hanem jóval több.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt: a tagságnak nagy és kiszámítható piacot jelent a mintamenza program, s fontos, hogy a gyümölcsök, zöldségek, hústermékek helyben találjanak felvevő piacot. Szólt arról, hogy a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési stratégia külön alprogramot tartalmaz a rövid ellátási láncok támogatására, így ebből is forráshoz juthatna a program.
Prohászka Béla, a program szakmai koordinátora jelezte: országosan két és félmillióan étkeznek a közétkeztetésben, s eddig 250 főzőkonyha csatlakozott önként. A szakemberek iránymutatást adnak nekik a helyi alapanyagok felhasználására, a korosztálynak és az évszaknak megfelelő ételek előállítására vonatkozóan is.
Elmondta: 2014-ben tovább folytatják az önkormányzatok, közétkeztető cégek megszólítását és cél az is, hogy az ételek nevét és tartalmát bemutató étlapok az interneten is nyomon követhetőek legyenek.
A mintamenza program 2009-ben indult Békés megyében, majd 2012-ben Budapest csatlakozásával országos méretű lett.