Innováció, topmenedzserek és együttműködés

Székesfehérvár adott otthont májusban a XV. Országos TDM-konferenciának, amelyet a megújult belváros patinás szállodájában, a Hotel Magyar Királyban tartottak.

Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere nyitóbeszédében hangsúlyozta, a város történelmi múltjával, a vizuális élményekből is építkező, igényes kulturális kínálatával várja a látogatókat.

F. Szegő Krisztina, a Székesfehérvári Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában a helyi TDM munkáját, az elmúlt öt év során elért eredményeket ismertette. Ez idő alatt sikerült megduplázni a vendégéjszakák számát, az idegenforgalmi adóból származó bevétel is megsokszorozódott. A sok pozitívum mellett elhangzott, hogy sajnos még mindig rövid tartózkodási idővel és alacsony költéssel jellemezhetőek a város látogatói. A megszépült belváros, a nagy sikerű kulturális, zenei, gasztronómiai, sporttematikájú rendezvények tovább növelték a vendégszámot, a szálláshely-kapacitás azonban továbbra sem elegendő. A termékfejlesztés, az egyes attrakciók fizikai összekötése jelenti a jövő kihívásait.

A helyi TDM-szervezet erőteljes marketingtevékenységet folytat. Székesfehérvár minőségi, művészi, innovatív fejlődésen megy keresztül. A desztinációmenedzsmentszervezet erőteljes arculatépítéssel igyekszik felvenni a versenyt más városokkal. Az olyan szolgáltatások, mint az idegenvezetés-közvetítés, egyrészt bevételt hoznak, másrészt az imázsépítés eszközei is: tavaly 230 városnéző sétát bonyolítottak le a városban.

A helyi TDM-ek és a regionális marketingszervezet fő kapcsolódási pontjairól Lencsés Tamara, a Magyar Turisztikai Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője beszélt. Székesfehérvár 22 százalékos bővüléssel a régió turizmusában a legintenzívebb növekedést érte el tavaly. A hatékony munkában meghatározó tényező az önkormányzat turizmus iránti elkötelezettsége. A régión belül azonban az attrakciók egymástól viszonylag távol, gócszerűen helyezkednek el, ezért fontos kérdés, hogy miként kössék össze a látnivalókat. A kiemelt városokban zajló infrastrukturális beruházások, újszerű megoldások ellenére a vendégszám a Közép- Dunántúlon nem nagyon változik. Az RMI, a térségi TDM és a helyi TDM rendszerszinten még nem kapcsolható össze, de a törekvés megvan rá.

Érdekérvényesítés és topmenedzserek

Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke előadásában a hazai turizmus állami irányításának átalakulását tekintve optimistán tekint a jövő felé. Elmondta: az új vezetés, a Magyar Turisztikai Ügynökség nyitott a párbeszédre. A változás elhozhatja a jobb, hatékonyabb érdekérvényesítő képességet. A központi szabályozás kiépítése nélkül nem működhet a magyar turisztikai rendszer. A gyulai konferencia óta megállapítható, hogy intenzívebbé vált a párbeszéd a tagok között, nőtt a taglétszám, ez arra enged következtetni, hogy a szervezetek egyre tudatosabbakká válnak. Mindenki érdeke, hogy a TDM-eket topmenedzserek vezessék, ezért is hívták életre az új menedzserképzést, amelynek tantervét az oktatási intézmények megvitatták, és megindult a képzés akkreditációjának előkészítése. Az MTDMSZ céljai között van a közös, szövetségi szintű irányítás, koordináció. A lobbitevékenységet számadatokkal lehet alátámasztani, ezért rendkívül fontos a mérhetőség. Az egyes szervezetek által elért eredmények számszerűsítése az érvelést könnyítheti meg, ezen is dolgozik a szövetség. Tapasztalataik szerint alapjaiban gyenge a hazai hálózat, szórványos törekvések figyelhetők meg, több tízéves lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest. Összefogással, modernizációval, monitoringgal, a jó gyakorlatok követésével azonban tíz éven belül jelentős eredmények érhetők el a hazai turizmusban.

Ötvenöt TDM pályázott eddig

2016 januárja óta pályázhatnak az érintettek a GINOP-1.3.4-15 számú, Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése című felhívásra a versenyképesség növelése céljából. Nagy Nikoletta, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP-projektmenedzsere prezentációjában a pályázatok eddigi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

A kilencvennégy, hazánkban működő turisztikai szervezet közül eddig ötvenöt nyújtott be kérelmet kérelmet. Az első beadási határnapra 37, a másodikra 18 pályázat érkezett, három pályázó pedig visszalépett, a harmadik határnap május 31. A felhívás egészen addig lesz nyitva, amíg a keretösszeg ki nem merül. A rendelkezésre álló keretösszeg 2 milliárd forint, az eddig beérkezett pályázatok forrásigénye 1,756 milliárd forint (cikkünk megjelenésekor az összes forrásigény már több mint 1,9 milliárd forint – a szerk.). A technikai háttér változott, 2014-től a FAIR- és az EPTK-felületeken keresztül lehet leadni a pályázati anyagokat. Az informatikai rendszer és monitoringmodul fejlesztése folyamatosan zajlik.

Jelenleg – május végéig – az első körös támogatások tisztázása van folyamatban. Ezt követően a döntés-előkészítő ülést rendezik meg június folyamán, végleges döntés júliusban várható. A második körös pályázatok a hiánypótlási fázisban vannak. A felhívást a szövetség részéről érkezett javaslatok alapján módosították. Fontos a pályázóknak odafigyelniük arra, hogy az EPTK-rendszeren keresztül a pályázatot egyetlen fájlként töltsék fel. Sok félreértéssel kellett foglalkozni az utóbbi időszakban, előfordult hibás kitöltés és hiányos leadás is. A pályázatkezelő arra kéri a szervezeteket, hogy jóval a beadási határnap előtt küldjék be esetleges kérdéseiket.

A turizmus kiterjesztése Budapestről vidékre

A konferencia további részében Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője Budapest készülő turisztikai stratégiájáról tartott előadást. A BFTK elindította a stratégiaalkotás folyamatát. A hatékonysághoz mindenkiben tudatosítani kell, hogy a turizmus milyen gazdasági előnyökkel jár, ez számszerűen és észérvekkel alátámasztva később a rendeletalkotáshoz is jó alapul szolgál. A kereslet egyre igényesebb, a főváros turisztikailag frekventált részének befogadóképessége korlátozott, így érdemes a turizmust kiterjeszteni a főváros egész területére és a magyar vidékre is. A BFTK által elkészített koncepciót a Fővárosi Turisztikai Kerekasztalnak benyújtották, és a központ szeretné a Fővárosi Közgyűlésnek is előterjeszteni. A konferencia résztvevői hallhattak a Budapest Cardról, valamint a próbaidőszakát élő Belföldi Budapest Card szolgáltatásairól. Az utóbbi kártya a magyar turisták igényeire szabottan, a magyar vendégek fővárosba csábítására szolgál. A kártya értékesítését vidéki viszonteladókra is kiterjesztenék, ezek lehetnek TDM-ek is.

Az innovatív TDM lehet a turizmus jövője

A címben jelzett kérdéskörrel Máhr Tivadar, Sárvár alpolgármestere foglalkozott prezentációjában. A magyar turisztikai kutatások eddig kevésbé foglalkoztak az innováció és turizmus összefüggéseivel. Fontos a szervezetek működésének megújulóképessége: a sharing economy és az információtechnológia korában erre a területre is kiemelt figyelmet kell fordítani. Januárban kiküldtek egy innovációt vizsgáló kérdőívet a szervezetekhez, amelynek eredményeit a szövetség hasznosíthatja. Az eddig beérkezett kitöltött kérdőívekből az látszik, hogy a turisztikai szervezeteknek átlagosan tíz hónapra van szükségük egy-egy nagyobb újítás bevezetéséhez. A kutatás célja országos adatbázis létrehozása, a hazai TDM-ek klaszterekbe sorolása, a sikeresek kiemelése, a sikertelenek segítése, a jó működés „titkos receptjének” megtalálása.

Együttműködnek a társszövetségek

A nap egyik meghatározó programja az a pódiumbeszélgetés volt, amelyen Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi igazgatója, dr. Szalók Csilla, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke, Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, valamint Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke vett részt.

Semsei Sándor moderálásával a beszélgetés sok területet, több problémakört érintett. A jelenlévők abban alapvetően egyetértettek, hogy a magyar turizmus megújítása érdekében elindult egy olyan folyamat a társ szakmai szervezetek között, amely az összefogást szorgalmazza. A vetélkedés helyét egyre inkább átveszi a partnerség kialakítása. A szövetségek más-más aspektusból ugyan, de mindannyian kapcsolódnak egymás munkájához. Az utazási irodák például a helyi TDM-ek csomagajánlatait értékesíthetik, a falusi turizmus létkérdése az együttműködés a helyi, térségi szervezetekkel. A Magyar Turisztikai Ügynökség a régiós marketingszervezeteken keresztül segítheti a legkisebbeket. Lényeges lenne a kompetenciák, hatás- és feladatkörök egyértelmű elkülönítése. A brandépítés, a megfelelő jogszabályi háttér, a best practice kérdésköre szintén felmerült a beszélgetés során.

A szakmai program szekcióülésekkel zárult. A térségi egységek működtetésének szépségeit és nehézségeit Magyarics Gábor, a Duna–Gerecse Kft. képviselője, az MTDMSZ alelnöke moderálásában beszélhették át az érdeklődők. A tagok azt javasolták a szövetségnek, hogy térségekre fókuszált coaching szolgáltatást vezessen be, a frissen indult, újraszerveződött szervezeteknek ugyanis segítségre van szükségük. Sok területen a térségi és helyi TDM-ek párhuzamos tevékenységeket végeznek, néhány esetben eltérő érdekek és célok mentén dolgoznak. Komoly problémát okoz, hogy nincs megfelelően szegmentálva a tevékenységek hatásköre, átfedések vannak. Szabályozórendszer és turizmustörvény szükséges.

TDM Agora

A konferencia másnapján hagyományteremtő céllal rendezték meg a „TDM Agorát”, amelynek során négy kerekasztalnál négy különböző témában bővíthették ismereteiket a szakemberek. Magyarics Gábor összefoglalójában elmondta, hogy százszázalékosan talán soha nem valósítható meg egy turisztikai szervezet önfenntartása, fontos, hogy az több lábon álljon. Csakis az önkormányzattal szinergiában lehet eredményesen tevékenykedni.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.