Az előadás sokat sejtető címe ellenére keveset tudhatott meg a maroknyi hallgatóság a globalizáció, a külföldi tőke magyar idegenforgalomra gyakorolt konkrét hatásáról. Az elismert professzor, az Antall és Orbán kormányok egykori államtitkára előadásában számos, ma tapasztalható problémás jelenséget felsorolt, mint a jelenlegi átlagfizetések BKV jegyekhez mért, 1979-hez képesti lecsökkent vásárlóereje, a gyerekszületések Ratkó korszakhoz viszonyított döbbenetes mértékű megcsappanása, a magyar nemzet lelki-erkölcsi-szellemi hármas talapzatának megingása. "Utóbbi az egészséges gazdaság feltétele, ami ma Magyarországon nincs, mert a magyar gazdaság már nem magyar gazdaság, mivel a 2007-es adatok szerint a hazánkban megtermelt profit 92%-a a 20 legnagyobb multinál landol, amelyek a foglalkoztatottak csupán 6 százalékának adnak munkát" - érvelt a professzor.

Dr. Herkó László, a MATUR Budapesti Tagozatának elnöke korreferátumában kifejtette, a külföldi tőke jelenléte a magyar gazdaságban nem egyértelműen negatív, mivel az fejlesztést, új piacokat, új munkakultúrát és munkahelyeket jelent. Fontos ugyanakkor – véli Herkó –, hogy az állam illetve a civilek megfelelő ellenőrzést gyakoroljanak a külföldi tőke felett, valamint, hogy stratégiai vagyon ne kerüljön külföldi kézbe.

Herkó referátuma óvatosabb megfogalmazásra késztette Bogárt is a továbbiakban, aki ezután kormányokon átívelő közös nemzetstratégia kidolgozására szólított fel, illetve az élni és élni hagyni arany középútja felé irányított. Felhívta ugyanakkor a hallgatóság figyelmét, hogy a magyar társadalomnak 2-3 éve lehet hátra a tűrőképességéből. A sok gondolat között azonban csak viszonylag kevés jutott a turizmusra. A professzor egyik, félmondatba sűrített, a globálizáció kihívásaira reagáló, idegenforgalmi megoldási javaslata az ökoturizmus volt. Ezen kívül Herkó László hozta még szóba a turizmust, amikor referátumában kitért a magyar szállodaláncok, valamint a Malév privatizációjára.