A magyar Konzuli Szolgálat 2009-ben 95 ezer üggyel foglalkozott, emellett mintegy 280 ezer vízumot és kishatárforgalmi engedélyt adtak ki a magyar külképviseletek. Berta Krisztina, a Konzuli Főosztály vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a külügyi hálózat idei racionalizálása után 85 ország 102 képviseletén összesen 139 hivatásos magyar konzul teljesít szolgálatot. A több helyen – így például Sydneyben, Torontóban, Krakkóban vagy Düsseldorfban – megszűnt főkonzulátusok munkáját elsősorban az utazó konzuli tisztviselők valamint az őket segítő tiszteletbeli konzulok vették át. Jelenleg 214 tiszteletbeli konzul működik, és hálózatukat a továbbiakban is bővíteni fogják. A cél az, hogy – mondta főosztályvezető – hogy lehetőség szerint az egész világon elérhessék a konzuli segítséget a magyar állampolgárok.
Berta Krisztina az év konzuli érdekvédelmet igénylő, kiemelkedő ügyei között említette az Eduardo Rózsa Flores és két társa halálával végződő áprilisi bolíviai eseményeket, az Air France légitársaság június 1-jei katasztrófáját, amelynek négy magyar halálos áldozata is volt, valamint a magyarokat érintő hegymászóbaleseteket. Emlékeztetett arra, hogy a sajtó is nagy figyelemmel követte a kutatást, amikor októberben, Kínában, a Himaláján eltűnt egy négytagú magyar hegymászócsoport. Sok munkát adott a szolgálatnak a külföldön becsapott magyar munkavállalók, köztük a spanyolországi magyar narancsszedők ügye is.
Idén újdonságként felállították a Konzuli Tájékoztatási Irodát, amelyben néhány nagy rutinnal rendelkező és világnyelveket beszélő konzul e-mailen és telefonon ad tájékoztatást. Ugyancsak új szolgáltatás az utazás előtti teendők listája, amellyel a szolgálat az utazni szándékozók előkészületeit kívánja megkönnyíteni.
Emellett még az év végéig mobil konzuli csoportot szerveznek, amely sok embert érintő katasztrófák – például szökőár vagy repülőszerencsétlenség – után néhány órán belül a helyszínen tud segítséget nyújtani. Az európai uniós tagállamokkal kialakított együttműködés eredménye egyebek között az utazó konzuli szolgálat összehangolt szervezése, valamint a chisinaui és isztambuli vízumképviseleti központ fenntartása. Emellett jövőre magyar főkonzulátus nyílik Csungkingban (Chonqing), Kína középső ipari vidékén, amely szintén vízumképviseleti központként fog működni. Ez része lesz annak, a ma már több mint ötven helyszínen működő vízumkiadó hálózatnak, ahol Magyarország ad ki beutazási engedélyt más schengeni országok nevében, vagy azok Magyarország nevében.
Lényegében zökkenőmentesnek nevezte Berta Krisztina az Egyesült Államokba utazók számára bevezetett elektronikus engedélyező rendszert, amely a vízumkötelezettség helyébe lépett. Kiemelte viszont, hogy magyarországi romák továbbra is nagy számban kérnek indokolatlanul menekültstátust Kanadában, ami ellen a Konzuli Szolgálat felvilágosítással igyekszik küzdeni. A szolgálatot érintő jelentős fejlemény lesz, hogy december 19-től – a magyar diplomácia tevékenységének is köszönhetően – három nyugat-balkáni ország, Szerbia, Montenegró és Macedónia állampolgárai vízum nélkül léphetnek be a schengeni térségbe, ami nagy könnyebbség lesz a Vajdaságban élő magyarok számára. 2010 év végén kezdik el a vízumok biometrikus jegyekkel való ellátását, s jövőre a magyar állampolgárok várhatóan már a külképviseleteken is megkaphatják azokat az új útleveleket, amelyek két úgynevezett biometrikus azonosítót, tehát arcképet és ujjlenyomatot is tartalmaznak.
A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Külügyminisztérium honlapján – a „Konzuli ügyek” és az „Utazási tanácsok” cím alatt az utazók sok hasznos információt találhatnak, a többi között arról is, hogy tárca a célországot normális vagy fokozott biztonsági kockázatot jelentő úti célnak tartja, vagy esetleg olyannak, ahová kifejezetten nem javasolja az utazást.
