Az Európai Bizottság éppen ezért döntött úgy, hogy tiszta vizet önt a pohárba: konzultációt indított, amely egészen 2010 júliusáig tart, és amelyre a fogyasztóvédők, a különböző ágazati szereplők mellett a polgárok véleményeire, álláspontjára is kíváncsiak. A cél éppen az lenne, hogy az eddigieknél nagyobb védelemben részesítsék a dinamikus csomagokat igénybe vevő utasokat. Ez a forma lényegében annyit tesz, hogy a fogyasztók az utazási csomagokat egyénileg állítják össze: ennek során az utazók – az olyan oldalakon, mint az Opodo vagy az Expedia, vagy más partner-honlapokkal együttműködő, csomagokat kínáló site-okon – maguk kombinálnak össze két vagy több szolgáltatást, például a repülőjegyet és szállást, amelyet egy, vagy adott esetben több, egymással üzleti kapcsolatban álló szolgáltató biztosít. A fogyasztó például online foglal repülőjegyet, majd átirányítják egy partner-honlapra, ahol szállást vagy autókölcsönzést kínálnak.

Nem szabad ugyanakkor szem elől téveszteni, hogy a felülvizsgálat nem érinti az egymástól ténylegesen független foglalásokat, amikor is a reménybeli utas a különböző elemeket olyan kereskedőknél vagy honlapokon vásárolja meg, amelyek nincsenek egymással kapcsolatban, vagy amelyek nem társmárkák. Ezeket az „egyénileg szervezett utazásokat” nem tekintik a szervezett utaztatással foglalkozó ágazat részének.

Hogy a dolog mennyire időszerű, azt jól mutatja a dinamikus csomagokat vásárlók számának drasztikus növekedése. Az elmúlt két évben ugyanis az uniós polgárok 23 százaléka vett igénybe efféle szolgáltatásokat, de ez a szám meghaladhatja a 40 százalékot is, például Írországban (46%) vagy Svédországban (40%), és nagyon magas olyan országokban, mint Szlovénia (42%) és Olaszország (36%).

Bár a fogyasztók 67 százaléka azt hiszi, hogy az uniós jogszabályok a dinamikus csomagok megvásárlása esetén is védelmet jelentenek, ez nem mindig van így. Ráadásul egy felmérés szerint a megkérdezettek fele hiszi azt, hogy dinamikus csomagok vagy egyénileg összeállított utazási csomagok vásárlásakor védve van, ha a légitársaság csődbe megy. Jelenleg ez sok esetben nem így van. Csak egy példa: míg 1997-ben Nagy-Britanniából a légi közlekedést nem üzleti célból igénybe vevő utazók 98 százalékát védte a szervezett utazási formákról szóló irányelv, 2005-ben ez a szám már kisebb volt, mint 50 százalék. Arról nem is beszélve, hogy ha egy efféle nyaraláson valami balul üt ki, az átlagosan majdnem 600 eurós veszteséget jelent a fogyasztónak. A Bizottság tanulmányába bevont 17 ország esetében ez az összeg éves szinten 1 milliárd euróra rúgott.

Az Európai Bizottság éppen ezért arra a megállapításra jutott, hogy az 1990-es irányelv már nem felel meg az utazási piac mai követelményeinek. Az internet és a fapados légitársaságok ugyanis átalakították az üzleti modelleket, és megváltoztatták a fogyasztói magatartást: az emberek egyre nagyobb számban foglalják le – gyakorta online – a saját maguk által összeállított csomagokat. A mostani felülvizsgálat során összesen hat területet vesznek majd górcső alá. A konzultációs dokumentum így egyebek között számba veszi, hogy a csomagban értékesített szervezett utazások mely formáinak kellene az irányelv hatálya alá tartoznia. Kiemelt szerepet kap a tájékoztatás (a hatályos irányelv a katalógusokra összpontosít, és nem rendelkezik az egyéb médiumokról, például a honlapokról), illetve az elvárt színvonal alatti szolgáltatásokért viselt kárfelelősség és a fogyasztóknak nyújtott segítség is (így például nem mindegy, hogy ki a felelős a szolgáltatásnyújtásért, vagy és a nyaralás időtartama alatt nyújtandó esetleges segítségért).

A mostani irányelv lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy szankció nélkül elálljon a szerződéstől, amennyiben annak valamely „lényeges eleme”, például az ár vagy a szállító megváltozik. A konzultációs dokumentum mérlegeli azt is, hogy szükség van-e az ármódosításra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára. Az 1990-es direktíva kimondja, hogy csőd esetén az utazásszervezőnek vagy az utazásközvetítőnek kell gondoskodnia a fogyasztó által befizetett teljes összeg visszatérítéséről és az utas hazaszállításáról. Kérdés ugyanakkor, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet ki kell-e terjeszteni a csak repülőjegy-vásárlást tartalmazó tranzakciókra is (azaz olyan utazási szolgáltatásokra, amelyek nem részei semmilyen csomagnak sem). Ennek értelmében a légitársaság csődje esetén az utasok visszakapnák a pénzüket, vagy hazaszállítanák őket. A konzultációs dokumentum kitér az „utazási garancia címke” bevezetésének lehetőségére is, amellyel jelezni lehetne az EU-ban, hogy mely utazási szolgáltatás és/vagy szolgáltatáscsomag részesül a szabályozás nyújtotta védelemben.

Dinamikusan növő ágazat

Európa a 2008-ban elért 246 milliárd eurós forgalommal a világ legnagyobb regionális utazási piaca. A hagyományos utazási csomagok (vagyis olyan szervezett utazást kínáló ajánlatok, amelyek számos elemet tartalmaznak, mint például a személyszállítást és a szállást) a teljes piac 40 százalékát (98,4 milliárd euró) fedik le, míg a dinamikus csomagok a 33 százalékát, egyéb utazási szolgáltatások pedig a 25 százalékát. Mivel mostanában nőtt a fizetésképtelenség veszélye, a fogyasztók egyre inkább aggódnak a csőd miatt. 2005 novembere és 2008 szeptembere között 29 légitársaság ment csődbe. Franciaországban például 2008-ban 125 utazásszervező volt kénytelen bedobni a törülközőt, s ez több mint 9 ezer fogyasztót érintett. Összehasonlításképpen: 2006-ban 95 csődöt jelentettek, amely kevéssel több, mint 2500 fogyasztót érintett. A csődnek az üdülőkre gyakorolt hatása függött attól, hogy utazási csomag részeként vásárolták-e jegyeiket. Mivel az utazási szokások jelentősen megváltoztak az irányelv 1990-es elfogadása óta, a Bizottság szerint különösen fontos felvetni azt a kérdést, hogy a fizetésképtelenség elleni védelem valóban függjön-e attól, hogy a repülőjegy értékesítése utazási csomag részeként vagy más szolgáltatástól függetlenül történt.

A következő lépések

A szervett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatait a Bizottság 2010 őszén kívánja előterjeszteni. Ezzel párhuzamosan a testületnél már zajlik a légi utasok jogaira vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, amely a fogyasztói kérdések széles körével fog foglalkozni, ideértve a légitársaságok fizetésképtelenségét is. (Bruxinfo.hu)