A találkozó elsődleges célja egyfajta együttműködés elindítása volt a mecsekalji város, valamint a régió önkormányzatai és a civil szervezetei között. A tanácskozáson több mint kétszázan vettek részt, köztük száz rendezvény- és konferenciaszervező cég képviselője.
2010. fontos mérföldkő lesz nemcsak Pécs és a régió, hanem egész Magyarország életében is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy 2010-ben abból vizsgázunk, meg tudjuk-e mutatni értékeinket, befogadhatóvá tudjuk-e tenni kultúránkat. Szólt arról is, mindennek elengedhetetlen feltétele a fejlett infrastruktúra, hogy 2010-re elkészüljenek a kulcsprojektek, és megépüljön az autópálya is, ehhez azonban szükség van arra, hogy a térség összes szereplője összefogjon.
Wekler Ferenc, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Kulturális Főváros (EKF) Pécs 2010 program nem lehet csak a baranyai megyeszékhely belügye, szükség van a hozzácsatlakozó regionális program kidolgozására, amelyek olyan beruházásokra épülnek, amelyek 2010. után is jövedelmet termelnek, munkahelyeket hoznak létre. Ezek lehetnek olyan turisztikai fejlesztések is, amelyekre a régió szereplői közösen nyerhetnek el forrásokat. A régió önkormányzatai számos újdonsággal színesíthetik a programot. A regionális tanács Pécs és a többi szereplő közötti párbeszédben az összekötő kapocs szerepét töltheti be. A tét nem kisebb, mint hogy Pécs és a régió felkerül-e Európa kulturális térképére 2010. után, vagy sem. Február közepéig gyűjti össze a regionális tanács az ötleteket, ezekből kerülnek kiválasztásra azok, amelyek a regionális csomagba bekerülnek. Jó pályázatokkal jelentős források használhatók fel, ugyanis az elkövetkezendő négy évre a ROP-ban 195 milliárd forint áll a régió rendelkezésére, és az ágazati pályázati pénzekből is még több tízmilliárd nyerhető el fejlesztésekre. Az elmúlt néhány hónapban egyébként jelentős lendületet vett az EKF program. Kinevezték a három programigazgatót. Az általános igazgató Kiss Tibor, az építészeti Freivogel Gábor, a művészeti pedig Méhes Márton lett. Freivogel Gábor véleménye szerint Pécsnek az öt kulcsprojekt mellé sürgősen ki kellene jelölnie egy hatodikat és egy hetediket is: a szállodaipar és a turizmus fellendítését. Méhes Márton művészeti igazgató több szempontból is fontosnak tartja a 2010-es évet, ekkor lesz ugyanis 25 éves az Európa Kulturális Fővárosa-program, és ekkor ünnepeljük az európai rendszerváltások 20 éves évfordulóját. Véleménye szerint mindennek meg kell jelennie az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 projekt üzenetében. Kitért arra is, február 28-ára elkészül a 2007-es felvezető év programterve, tavaszra pedig feláll az a kurátori testület, amely ezekből kiválasztja a legjobbakat. A másik jelentős lépés, hogy meghirdetésre kerültek a kulcsprojektek pályázatai is. A pécsi önkormányzat ötletpályázatot hirdetett építészek számára a Közterek és parkok újjáélesztése című kulcsprojekt előkészítésére. A pályázóktól javaslatot várnak március 30-ig a Megye köztől a Széchenyi téren át az Indóház térig vezető tengely tereinek és utcáinak egységes arculatúvá tételére, arra, hogy miként alakítható át az Indóház tér, Domus parkoló, Centrum Áruház környéke a Kossuth tér, a Széchenyi tér forgalomcsillapított övezetté, tehető közösségi funkciók betöltésére alkalmassá. E mellett nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a város a regionális könyvtár és tudásközpont megtervezésére a PEAC pálya helyén. A projekt a város, a megye és az egyetem együttműködésében valósul meg. A Tudásközpont Zsolnay Kulturális Negyeddel és a Balokány liget teniszpályáinak helyén épülő koncertközponttal kiegészülve együttesen szolgálja a belváros keleti irányú kiterjesztését, a városrész megújítását. Már megjelent a mintegy ezer fő befogadására alkalmas Konferencia- és Koncertközpont építészeti tervpályázata is, amelynek elsődleges célja, egy új - regionális feladatokat is ellátó - városi intézmény létrehozása.
A Zsolnay Kulturális Negyed projekt keretében a város az egyetemi igényeknek megfelelően átalakítja a gyár déli területét, és arra 99 évre ingyenes használati jogot biztosít. Itt kap helyet az egyetem Művészeti Kar festő- és szobrászképzése, valamint a kutatóhelye. A Pécsi Rendezvényszervező Kht. ügyvezető igazgatója, Kapás Szabolcs a baranyai megyeszékhelyen nemrég átadott Expo Centerrel ismertette meg az érdeklődőket. Mint elmondta, a 10 000 négyzetméternyi fedett és 20 000 négyzetméternyi nyitott területtel rendelkező komplexum, különleges építészeti adottságainak - összenyitható terek, üveg passzázsok - köszönhetően alkalmas konferenciák, vásárok, kiállítások és nagyobb koncertek megtartására.
A tanácskozáson külön szekció foglalkozott az EKF várható hatásaival Pécs és a régió turizmusának fejlődésére. Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Zrt. dél-dunántúli régiójának igazgatója szerint a cím által hirtelen nem fog minden megváltozni, ehhez számos fejlesztést kell végrehajtani. Többek között a pogányi repteret valóban élővé kell tenni, be kell kapcsolni a légi forgalomba, meg kell épülnie az M6-osnak, a Bécs–Pécs–Budapest közötti vasúti közlekedés menetidejét rövidíteni kell, és javítani kell Pécs–Szekszárd és Pécs–Kaposvár elérhetőségét. E mellett nagyon fontos, hogy négy- és ötcsillagos szállodák épüljenek, valamint a meglévők fejlesztése sem maradhat el.
A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke, dr. Szabó Géza felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy az EKF csak egy kiinduló pont lehet a térség iránti érdeklődés felkeltésében, az ideérkezőket ugyanis itt is kell tartani. A hagyományos gondolkodással szakítani kell, többek között azzal, hogy a konferenciák kísérő rendezvénye legtöbbször a villányi borvidéken tett látogatás. A nagyobb hangsúlyt a jövőben az üdülésre kell helyezni, hogy a vendégek több napot töltsenek el a térségben, a Dél-Dunántúlnak megvannak ehhez a kedvező adottságai. A tervek között szerepel egy úgynevezett ökoporta-rendszer kiépítése a tájvédelmi körzetekkel és a nemzeti parkokkal összefogva.