A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 I.-VII. havi teljesítményét elemző riport szerint régiónkénti bontásban Ausztrália és Óceánia, Délkelet-Ázsia és Dél- Amerika szállodái nyújtottak kiemelkedő teljesítményt az említett időszakban. Az élénkülő kereslet ellenére a nettó átlag szobaárak idén a válság sújtotta Észak- Afrika mellett Közel-Kelet és Észak-Amerika szállodáiban is csökkentek. Európában 2011 júliusában a kereslet élénkülése folytatódott, tovább javultak a szállodai teljesítmények.
A szállodák 2011 január–júliusa között az európai régiók között Kelet-Európában érték el a legjelentősebb növekedést, ahol a REVPAR mutató 11,3%-kal javult 2010-hez képest. Ennek ellenére a régió szállodáinak teljesítménye lényegesen elmarad Európa más régiói szállodáinak teljesítménye mögött. A Közép-Kelet európai régióban vizsgált 5 országot összehasonlítva 2011 január–júliusa között a Magyarországon elért 35.1€ REVPAR 11,6%-kal jobb, mint a tavalyi, de ezzel csupán a 4. helyen áll.
2011 júliusában az STR riportban szereplő 41 város között Budapest szállodáinak teljesítménye szobafoglaltságban és nettó átlag szobaárban a 40., nettó REVPAR-ban a 41., azaz utolsó helyre volt elegendő.
2011 júliusában az I. félévhez képest – amikor a vendégéjszakák száma 8,2%-kal nőtt – megtorpant a növekedés, az összes hazai szállodában eltöltött vendégéjszaka csak 1%-kal nőtt. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 1,3%-kal csökkent. Országos szinten a szállodák kihasználtsága – bár csak 0,5%ponttal – júliusban is javult, ennek ellenére a bruttó átlagárak közel 2%-kal a bázis alatt voltak. Ebben szerepe van annak, hogy 2011 júliusában az EUR/HUF átlag árfolyam 270,20 volt a 2010 júliusi 283,80 forinthoz képest, azaz az HUF 4,8%-kal erősebb volt idén. Ez természetesen negatívan hatott a júliusi szállodai szobaárakra, bevételekre.
A belföldi vendégéjszakák számának júliusi megtorpanásában – a nyári főszezonban – szerepe volt a rendkívül kedvezőtlen időjárásnak. Idén júliusban a csapadékos napok száma pl. a Balatonon 15 volt, a múlt év júliusi 9-cel szemben. Emellett az Üdülési csekk értékesítésének csökkenése folytatódott, 2011 január-júliusa között 26,7 milliárd Ft Üdülési csekket adtak el, ami 22,2%-kal kevesebb, mint a bázisban, s ebből 6,8 milliárd Ft értékben váltottak be a szállodákban, ami 15%-os csökkenést jelent. Az Üdülési csekket kiváltó SZÉP kártya bevezetése még a kezdeteknél tart.
Országos szinten a szállodák bruttó szobaárbevétele 2011 január-július hónapokban 65,2 milliárd Ft volt (bázis i. 108,5%), ebből a fővárosi szállodák szobaárbevétele 34,6 milliárd forintot (bázis i. 111,6%) tett ki. Turisztikai szempontból második legnagyobb régiónkban, a Balatonon a szállodák szobaárbevétele 8,9 milliárd forintot ért el, ez 1,5%-kal elmarad a múlt évitől.
A gazdasági válságból való kilábalás lassúságát mutatja, hogy a hazai szállodák által 2011 I-VII hónapban országos szinten elért 65,2 milliárd Ft szobaárbevétel mintegy 2 milliárd forinttal, 3,1%-kal alacsonyabb a 2008 évinél.
Beutazó turizmusunkban a 10 legfontosabb piac közül 9-ről növekedés történt. Németország esetében stagnálás mutatkozott. Kiemelkedően – 17-26%-kal – emelkedett a szállodai vendégéjszakák száma orosz, lengyel, cseh relációból.
A kereskedelmi szálláshelyeken megjelenő vendégéjszakák száma 2011 január-július hónapokban Észak-Magyarországon 7%-kal, Dél-Alföldön 5,1%-kal, a Közép-Dunántúlon 4,8%-kal, Nyugat-Dunántúlon 2,2%-kal nőtt. Ugyanakkor Dél-Dunántúlon 23,6%-kal, a Balatonon 6%-kal, Észak-Alföldön 5,9%-kal, a Tisza-tónál 0,9%-kal csökkent a vendégéjszakák száma.