A projekt középpontjában a kulturális örökség megőrzése és fejlesztése, továbbá a helyi turizmusfejlesztés ösztönzésének lehetőségei állnak, a régiók és a városok kulturális örökségének integrálása segítségével. Manos Vougioukas, a projekt megálmodója rámutatott, hogyan lehet elősegíteni a kulturális örökség beépülését egy város, egy térség turisztikai kínálatába, hogy az erősítse a már meglévő idegenforgalmi vonzerőt. Dr. Faragó Hilda, az OIB titkára elmondta, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia különösen fontos vonzerőként foglalkozik a kulturális turizmussal, amely az életminőség javulásához is hozzájárul. Tóth Istvánné, a Conference Tours Kft. ügyvezetője előadásában kifejtette, hogy a „Barokk úton” keresztül, amely 1987-ben nyerte el az Európai Tanács hivatalos kulturális útja címet, bekerülhetünk az európai kulturális vérkeringésbe. Szabó Mihály, a 4P4u Iroda igazgatója hangsúlyozta, hogy mindezek elérésében és fenntartásában óriási szerepet játszik a hatásos marketing kommunikáció, nem csak országos, de regionális, kistérségi, vagy akár városi szinten is. A „Barokk út” magyarországi szakaszának kialakítása lehetőséget ad a résztvevő városok (Keszthely, Tihany, Veszprém, Székesfehérvár, Zirc, Pápa, Pannonhalma, Oroszlány, Győr, Fertőd, Vác, Kecskemét, Eger) turisztikai fejlődésére. Ennek „kapuja” Szentgotthárd. A barokk műemlék-együttesei köré szerveződő kulturális turizmus fejlesztésének alapjául szolgáló tanulmányt és egy 5 éves stratégiai tervet a Raiffeisen Consulting Zrt. dolgozta ki. A koncepció alapját a barokk és a ciszterci rend épített és szellemi öröksége adja. Varga Csaba vezető tanácsadó szerint a legfontosabb teendők közé tartozik a desztináció menedzsment szervezetének kiépítése, egy látogatóközpont létrehozása, a turisztikai infrastruktúra bővítése (pl. szállodaépítés), a csörötneki Bekes-malom fejlesztése, a térségi rendezvények összehangolása. A projekt megvalósulása több turistát vonzana a térségbe, a nyári szezont egész évesre bővítené.