Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legújabb összefoglalója szerint sajnos továbbra sem csökkent az utazási betegségek száma. Terjed a hepatitis, sokan maláriával térnek haza a trópusokról. Egyre több a beteg annak ellenére, hogy ezeknek a fertőző betegségek nagy része megelőzhető lenne.
Hepatitis a sípályán?
Annak ellenére, hogy ebben az időszakban jellemzően a trópusi utazások és az egzotikus betegségek kerülnek a középpontba, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy nagyon sokan indulnak külföldre ebben az időszakban azért, hogy hódolhassanak valamilyen téli sportnak. A cél általában nem túl távoli: a legtöbb síelő valamelyik környező ország havas hegycsúcsait választja úti célul. 2009-ben 17370 igazolt hepatitis A-s megbetegedést jelentett a 29 EU és EEA/EFTA tagállam. Ez a szám magasabb a 2007-ben és 2008-ban bejelentettnél is. 2008 során a legtöbb fertőzöttről Lettország, Szlovákia, Románia, Bulgária, és a Cseh Köztársaság adott hírt. Magyarországon az idei évben 310 új fertőzöttet regisztráltak, a fertőzések forrása jórészt külföldről behurcolt kórokozó lehetett. Az évszakos előfordulás eltérést mutat az egyes országokban; kifejezetten őszi-téli csúcs tapasztalható Románia, Szlovénia, Bulgária és a Cseh Köztársaság területén, amire érdemes odafigyelni, hiszen a téli sportok szerelmesei gyakran látogatják ezeket az országokat.
A Hepatitis A vírus szennyezett élelmiszerrel, vízzel terjed: évente átlagosan 1,4 millió új fertőzöttet regisztrálnak. Kezelése a kórházi ápolás után több hetes lábadozással is járhat. A hepatitis B vírus százszor fertőzőbb, mint a sokak által rettegett HIV vírus. Világszerte csaknem 350 millió krónikus hordozó él, és terjeszti a vírust. Évente csaknem 600.000 ember hal meg a fertőzés következményeiben, melyek: májzsugor, májdaganat. A hepatitis A és B fertőzések védőoltással megelőzhetőek! Ma már létezik olyan vakcina is, amely kombinált megoldást jelent a kétféle betegség ellen, ezért kevesebb oltásra van szüksége az utazónak. Utazás előtt hat héttel érdemes szakemberhez fordulni, hogy az oltás beadását követően elég idő legyen az immunválasz kialakulására. Ha ennyi idő nem áll rendelkezésre, akkoris érdemes ellátogatni utazás-egészségügyi szakemberhez, hiszen a védettség gyorsított oltási sorral is megszerezhető. A komplett sor után, emlékeztető oltással Hepatitis A-ra 25 évre, Hepatitis B-re vélhetően egy életre szóló védelem alakul ki. Nagyon fontos kiemelni az utazók felelősségét, hiszen akár egyetlen hepatitis A fertőzött utazó is okozhat helyi járványt, könnyedén megfertőzve a környeztében élőket.
Trópusi célpontok és egzotikus betegségek
Az utazóknak tisztában kellene lenniük azzal, hogy a trópusi fertőzések többsége kellő körültekintéssel, gyógyszerekkel vagy védőoltással megelőzhető lenne. Az égtájaktól és az ország gazdasági helyzetétől függően, más-más egészségügyi veszély fenyegethet. Az Egyiptomban és Tunéziában kialakult politikai helyzet miatt az utazók nagy része új helyszínt választ nyaralásához, ahol – várhatóan - más egészségügyi környezet fogadja majd a látogatókat, mint az eddig megszokott nyaralóhelyeken. Új célállomásra utazás előtt érdemes a szakemberek segítségét kérni abban, hogy az eddigi oltások érvényesek–e, és van-e olyan megbetegedési kockázat, aminek megelőzéséről tudni kell. A trópusi országokban általánosan ajánlott a Hepatitis A és B, a hastífusz és esetleg a sárgaláz elleni oltás, illetve fontos lehet a malária elleni tabletták szedése is. Sokan választják úti célnak Törökországot Egyiptom helyett. A Nílus menti országhoz hasonlóan, itt is gyakori a hepatitis, a tífusz, a tetanusz, de Törökországban a járványos gyermekbénulás is előfordul. Ezek mindegyikét ki lehet védeni oltással! Azok, akik korábban Tunéziába jártak pihenni, most előszeretettel látogatják Ciprust és Máltát is. Ide a hepatitis A és B, illetve a tetanusz elleni vakcina ajánlott.
Az utazási betegségek többsége ritkának tekinthetők Európában, megjelenésük gyakorlatilag teljes mértékben a turizmushoz köthető. A maláriás megbetegedések száma viszonylag stabilnak mondható: 2009-ben 6049 maláriás esetet jelentettek a kontinentális Európából. Ezek 99.5% -ban behurcolt esetek voltak; melyeket elsősorban olyan országok jelentettek, ahol relatíve sok a trópusi utazó. Magyarországon 2011-ben ez idáig 9 beteget regisztráltak, annak ellenére, hogy a megbetegedés tabletta szedésével megelőzhető lett volna.
Görögország ilyen szempontból kivételesnek számít, mert a fertőzések közel 16% -a helyi eredetű. Történetileg a malária őshonos Európában, de mára már sikerült kiszorítani a legtöbb uniós országból. Az elmúlt 10 évben szórványosan érkezett egy-két hír a terjedésről, de ezek inkább egyedi esetek voltak, egészen a 2009-es görögországi fertőzöttek felbukkanásáig (Lakonia tartomány). Mára olyan sok megbetegedést észleltek, hogy a CDC (Betegségmegelőző és Ellenőrző Központ) közleményben javasolta az antimaláriás készítmények használatát az érintett területre készülődőknek. Írországban és Hollandiában az úgynevezett „reptéri malária” is megjelent. Ennek köszönhetően még az is elképzelhető, hogy olyan utazók betegednek meg, akik nem jártak maláriával fertőzött területen, hanem a reptéren fertőződtek.
A malária igen veszélyes betegség: 2009-ben 225 millióan fertőződtek meg, és 781.000 ember halálát okozta ez a parazitás megbetegedés. A behurcolt fertőzések száma januárban növekszik, ami vélhetően a téli szünetben bonyolított egzotikus utazások miatt alakul így. A malária antimaláriás készítmények használatával megelőzhető! Elérhető olyan tabletta is melynek szedését a maláriás területre való érkezés előtt egy nappal elégséges elkezdeni, így a last minute útra indulóknak sem kell lemondaniuk a védelemről. Mindenképpen gondoljon a megelőzésre, ha Kenyába, Tanzániába, Zanzibárra, Mauritiusra, Indiába, az Indonéz szigetvilágba, vagy Thaiföldre készül. Veszélyes Brazília Amazonas közeli területe, Argentína és Peru bizonyos részei, Mexikó, Venezuela, illetve Dominika is.
Az ECDC kiadványában elemzett 2009-es adatok szerint, a kolerás megbetegedések 2006 és 2009 között kivétel nélkül behurcolt esetek voltak. Annak ellenére, hogy az EU országokra közvetlenül nem hatott a 2009-es Haiti földrengést követően kialakult nagy kolerajárvány, közvetve mégis megjelent a kórokozó, összesen 19 megbetegedést okozva, zömében az Egyesült Királyság területén. Ugyanebben az évben 1349 tífuszos és paratífuszos megbetegedést regisztráltak az EU/EEA régióban. Az esetek 80%-a szintén az utazók közvetítésével, elsősorban Dél-Ázsiai országokból (Törökország, India, Pakisztán) érkezett kórokozó volt.
