A program Németh Imre, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetőjének előadásával kezdődött, amelyben a minisztérium fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos tevékenységeiről beszélt. Másképp kéne élni, hangsúlyozta a szakember és ebben segít a már országszerte beindult számos program. A környezettudatos szemléletet a legkisebbeknél kell kezdeni, s erre hivatott a mintegy 300 zöld óvoda, valamint az Ökoiskola hálózathoz tartozó iskolák. Németh Imre kiemelte a hazai és a nemzetközi programok fontosságát, mint a BISEL program, az Al Gore által létrehozott Globe program, valamint az egyre népszerűbb Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi nemzetközi csapatverseny. A zöld szemléletet népszerűsíti például az Autómentes Nap és hasonló más kezdeményezések is.

Kéri András szakmetodológus, környezeti nevelő, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének képviseletében a „Miért nem ugyanaz a fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés?” című előadását egy rövid nemzetközi történeti áttekintéssel kezdte, majd a fenntarthatóság pedagógiájába avatta be a résztvevőket. A középpontban természetesen az ember kell ,hogy álljon, aki harmóniában él a természettel, más nemzedékekkel, megértő és kiegyensúlyozott. A szakember az ökológiai lábnyom jelentőségéről is szólt, amely alapján jól mérhető az ember környezeti pusztítása.

Varga Éva, a Szabómester Szakképző Iskola pedagógusa a környezet-egészségügyi ártalmak súlyosságáról tartott prezentációt. Előadásában beszélt az otthonunkban és a házon kívüli ártalmakról, kiemelve a csecsemőket veszélyeztető használati tárgyakat és anyagokat.

Varga Dávid, a Klíma Klub közhasznú nonprofit Kft. képviselője „A környezettudatos gondolkodás fontossága az iskolai tananyagban” című értekezésében kitért az oktatás valódi céljára, amely nem szorítkozhat csak a tanításra, hanem a nevelő és közösségépítő szerepet is fel kell vállalnia. Az oktatásnak interaktívnak, a tananyagnak valós példákra épülőnek kéne lennie. Ehhez elengedhetetlen a tanárok felkészítése, a diákok és civilszervezetek bevonása, valamint a nyílt párbeszéd kialakítása. - zárta gondolatait a szakember.

Dr. Hajnal Klára, a PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének adjunktusa a fenntartható fejlődés és a fenntartható turizmus elméleti kérdéseit feszegette. Előadásában a tudatosságot és ezen belül a környezettudatosságot állította a középpontba, majd a növekedés versus fejlődés, illetve az életszínvonal vagy életminőség kérdéseit járta körül. A fenntartható turizmusban az ökotudatos infrastruktúra (éttermek, szállodák) mellett a lokalitás, a kooperáció valamint a hosszú távú tervezés elengedhetetlen.