A hungarikumként számon tartott magyar tájak is mélyen érintettek a válságban, elég ha a hazai turizmus idei kilátásaira tekintünk: várhatóan 20 százalékot zuhan a hazai idegenforgalom, az éttermek bevételének csökkenése becslések szerint a 30-40 százalékot is elérheti. A turisták az eddigi évi 20 millió vendégéjszakából már csak 16 milliót fognak eltölteni. 

Az Ajka Kristály Kft. idén január 7-én jelentette be, hogy 360 dolgozójából 250-et kénytelen elbocsátani. A válság miatt 2009 elején jelentős mértékben visszaestek a megrendelések, mivel az Ajka Kristály vevőkörének jelentős része 2008 végén csődbe, vagy csőd közeli állapotba jutott. Az Ajka Kristály mintegy 90 százalékban exportra termel, leginkább az Egyesült Államokba szállított. A régen még 1200 dolgozót foglalkoztató vállalat a munkaügyi minisztériumhoz fordult munkahelymegtartó támogatásért, de egy korábbi munkaügyi kihágás miatt elutasították kérelmüket. A cég végül április elején csődvédelmet kért, mert átmeneti likviditási gondjai miatt lejárt tartozásait nem tudta kiegyenlíteni. Ez egyelőre védelmet jelent a cég számára, mert a 120 napos időtartam alatt nem kezdeményezhető velük szemben felszámolási eljárás, viszont megállapodni kötelesek a hitelezőkkel a követelések teljesítéséről. Az igazgató szerint a kft.-nek összesen mintegy 250 millió forintnyi tartozása van, ugyanakkor 1,4 milliárdos árbevétellel számolnak az idei évre. Az ügy újabb fejleménye, hogy az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. kikapcsolta az áramot az Ajka Kristály Kft. üzemében május 5-én. A cég ügyvezető igazgatója közölte: 60 napon túli fizetési kötelezettségük a szolgáltatóval szemben 18 millió 800 ezer forintot tesz ki, és az adósság "átütemezését" többszöri egyeztetés során sem sikerült elérniük. Katzer Zoltán elmondása szerint jelenleg aggregátorok működtetésével igyekeznek a súlyos helyzeten segíteni, hogy az üveg ne "kössön bele" a kádakba. A termelés ellehetetlenülésével 340 dolgozó munkahelye került veszélybe. Szerdától viszont újra kap áramot az üveggyár, igaz a Magyar Áramszolgáltató Zrt.-től, a tulajdonos a Fotex-csoport fizetési garanciát vállalt.

Privatizálnák a Zsolnayt, de nem kell senkinek

Idén március közepén a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. kisebbségi tulajdonrészének eladása mellett döntött Pécs közgyűlése. A nagy múltú Zsolnay-gyár az utóbbi években folyamatosan veszteséges volt, és az ellehetetlenülés fenyegette, mint ahogyan most is. A cég 2006-ban másfél milliárdos hitelállományával együtt ingyen került a városi önkormányzat tulajdonába az ÁPV Zrt.-től. 2008-ban a pécsi önkormányzat előbb 717 millió, később 500 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amikor a Pécs Holding Zrt.-be apportálta a részvényeit. A tulajdonos Pécs Holding Zrt. a két pályázó közül először a Matyi Dezső érdekeltségéhez tartozó Pécsi Direkt Kft.-vel kezdett tárgyalásokat. A Pécsi Direkt birtokában van a könyvpiacon ismert Alexandra birodalom. A Pécsi Direkt Kft. végül visszavonta 800 millió forintos ajánlatát, ezért a Pécs Holding a szintén érdeklődő máltai TECLIMA Kft.-vel folytatta az egyeztetéseket, de ez a cég sem állt kötélnek.

A hollóházi porcelángyár már a nevétől is szabadulna

A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. nyilvános, egyfordulós pályázatot írt ki összes porcelán késztermékének, tárgyi eszközeinek és immateriális javainak értékesítésére, beleértve a márkanév használatához fűződő jogokat; a társaság lényegében a túlélésért küzd. A cég fizetési nehézséggel bajlódik, elmaradásban vannak a bérek és közüzemi számlák kifizetésével is. A pályázati felhívás szerint a késztermékek minimálára 350 millió forint plusz áfa, a tárgyi eszközök és immateriális javaké pedig 400 millió forint plusz áfa. A meghirdetett eszközökre csak együttes ajánlat tehető, és az ajánlattevőnek vállalnia kell a megvásárolt eszközök továbbműködtetését, és a tevékenység folytatását öt éven keresztül. A 232 éves múltra visszatekintő, 210 embert foglalkoztató társaság azért került nehéz helyzetbe, mert a míves hazai porcelánt egyre nehezebb eladni a dömpingáron beérkező távol-keleti porcelánok miatt. Míg 2006-ban még 1 milliárd forint volt a cég belföldi értékesítése, tavaly már a 700 millió forintot sem érte el. Bár még nincs hivatalos mérlegük, 2008-ban várhatóan veszteséges lesz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő többségi tulajdonában lévő társaság. A céget az elmúlt években többször próbálták privatizálni, legutóbb 2007-ben. Ezek a kísérletek azokban nem vezettek eredményre, aminek oka, hogy a porcelánipar a 90-es évek óta válságban van. A tulajdonos szerint a cég vagyonelemei - a készlet, a márkabolt hálózat, és nem utolsósorban a márkanév - olyan értéket képviselnek, amelynek megvételére lesz jelentkező.

Beütött a válság a gyulai kolbász üzemébe is

Likviditási válságba került a Gyulai Húskombinát Zrt., a vezérigazgató arra számít, hogy sikerül a cégnek az MFB segítségével forgóeszköz-hitelhez jutnia. Ruck János, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a társaság tavaly 8,5 milliárd forintos forgalmat ért el. Tavaly ősz óta azonban a gazdasági válság miatt veszteségbe fordult a termelés. A húskombinát termelésének 80 százalékát, például a gyulai kolbászt és a májast a hazai piacon értékesíti, ám a húsfélék iránt a válság miatt visszaesett a kereslet. A társaság számos fontosabb alapanyagot a külpiacról szerez be, de amit Magyarországról vásárol, azt is euróban számolják el. Így összességében legalább 35 százalékkal növekedett az 500 dolgozót foglalkoztató nagyüzem költsége, ugyanakkor értékesítési áraiban nem tudja érvényesíteni a megemelkedett költségeket. A cég többségi tulajdonosa, a nádudvari székhelyű HAGE Zrt. egyébként már segített mintegy 500 millió forinttal, ám a folyamatos alapanyag-ellátás finanszírozásához még legalább 7-800 millió forintra lenne szüksége a gyulai üzemnek.

Olcsó importborok és áfaemelés

Tavalyhoz képest már az év első hónapjaiban felére csökkent a balatoni borászok forgalma. A gazdák most attól tartanak, hogy az öt százalékos áfaemelés miatt tovább esik a hazai borok fogyasztása. A szigorú szabályozás és a válság hatására elmaradó fejlesztések ráadásul még inkább rontják a magyar termékek versenyképességét az olcsóbb külföldi, többségükben olasz borokkal szemben. A borfogyasztás struktúráját egyelőre úgy tűnik nem befolyásolja a válság, vagyis a keresletcsökkenés nem a borfogyasztói preferenciák változását, hanem a fogyasztás csökkenését eredményezik. A minőségi, drágább boroknál érződik a keresletcsökkenés, de a fogyasztás nem tolódott el az olcsóbb borok irányába - mondta el lapunknak Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai referense. (hirszerzo.hu)