A létesítményt üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. ír és magyar tulajdonosai tavaly októberben jelentették be, hogy „a nemzetközi iparági és gazdasági helyzetre reagálva” a repülőteret a téli menetrendi időszakban csökkentett üzemmódban üzemeltetik. Mint írták, a Sármellékről eddig három városba közlekedő Ryanair légitársaság hasonló okokkal indokolta döntésüket megelőző lépését a balatoni téli járatok leállításáról. A közleményben az ígérték, hogy „2009. március 29-től, a nyári menetrend érvénybe lépésétől a megszokott színvonalon várja a turistákat és az utazni vágyókat, a Ryanair londoni, frankfurt-hahni és düsseldorfi járata már foglalható a légitársaság weboldalán a 2009. március végétől kezdődő utazásokra.”

Palkó Lajos értékesítési igazgató még egy hónappal később is azt ígérte, hogy március közepére újraindul a légiforgalom. De ekkor már a gazdasági gondokról is hírt adott. Mint elmondta, az újraindítás feltétele, hogy megteremtsék a megfelelő finanszírozási hátteret az üzemeltetéshez, amit várhatóan tőkebevonással tudnak megoldani. Cáfolta, hogy a Mezőkövesden tervezett repülőtérprojektnek köze lenne Sármellékhez, csak az ügyvezető személye azonos. Ott egy teljesen más ír befektetői kör van a háttérben. Egyébként is, ott még csak a tervezési szakasznál tartanak, és az a repülőtér egyértelműen az áruszállítást célozná meg – jelentette ki az értékesítési igazgató egy november végi megbeszélésen.

Az említett mezőkövesdi repülőteret az érintett önkormányzatok tavaly márciusban ítélték oda működtetésre pályázaton a Gubicza Ágoston vezetésével működő és részben tulajdonában lévő Fieldstone Kft.-nek. Gubicza volt a vezetője január végéig a sármelléki repülőteret üzemeltető Cape Clear Aviation Kft.-nek is, egyúttal a Quadrátor Kft. társtulajdonosaként az üzemeltető kft.-ben is mindmáig része van. A január elején közreadott lemondását a nyilvánosság előtt azzal indokolta, hogy az ír befektetők december 31-ig nem hozták meg azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a reptér eredményes működtetéséhez szükségesek lennének.

Később vált nyilvánossá, hogy más gond vagy más gondok is okozták a kényszerű leállást. Január végén a kft. több tagjának tulajdonjogát egy angol-ír bank zálogjoggal terhelte meg, ezzel egy időben a tulajdonosok egyik ír társukat, Jonathan Moore-t bízták meg a cég vezetésével, a repülőtér újraindításához szükséges teendők irányításával.

Az ügyvezető munkáját Magyarországon segítő Nógrádi Péter, a Proximus Consulting Kft. munkatársa az elmúlt hetekben több fórumon is tájékoztatást adott a munka állásáról. Cégükkel korábban már közreműködtek a repülőtéri fejlesztések lebonyolításában. Az újabb megbízást néhány hónappal ezelőtt kapták, a közvetlen napi segítés mellett azt kell tisztázniuk, mi vezetett a jelenlegi helyzethez. Nógrádi szerint az ír befektetőket sokkolta a tavaly kialakult helyzet, elvesztették a bizalmukat az eddigi működtetőkben.

Ugyanakkor életszerűtlennek tartotta, hogy a jelenlegi helyzetben kivonulnának a projektből, hisz ezzel kárba veszne az a több mint hárommilliárd forintos befektetés, amelyet a repülőtér fejlesztésével elvégeztek. Az újranyitáshoz a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, az ehhez kapcsolódó műszaki teendők elvégzése mellett rendezni kell a repülőtér működését biztosító, állami hátterű szolgáltatók felé felhalmozódott, több százmilliós tartozást, megoldást kell találni a költségek csökkentésére, meg kell teremteni a működéshez szükséges forrásokat, és ami legalább ennyire fontos, újra meg kell állapodni a légitársaságokkal a megfelelő nagyságú forgalom garantálásához.

Mint megtudtuk, az üzemeltetési engedély ismételt kiadásához szükséges eljárás a tervezett menetrenddel zajlik. A kérelem szerint a repülőteret hivatalosan április 2-án meg szeretnék nyitni, hogy két nappal később, a valós forgalom megindulásakor már minden rendben legyen. Lapzártánk idején készültek a nagy reptérszemlére, amelyen az összes érintett hatóság egy időben megvizsgálja a feltételek meglétét.

A Lufthansával már megszületett a megállapodás a nyitástól október elejéig szombatonként közlekedő frankfurti, düsseldorfi, hamburgi járatpárok működtetéséről. Rögzítették a drezdai és lipcsei járatok időpontjait is. A korábban legnagyobb forgalmat bonyolító Ryanair légitársasággal még zajlanak a tárgyalások a járatok újraindításáról.

A Magyar Turizmus Zrt.-vel, az érintett önkormányzatokkal és turisztikai szolgáltatókkal megállapodtak a légimarketing-alap korábbihoz hasonló fenntartásában. A tartozások rendezéséről folytatott tárgyalások még nem zárultak le, de a kérdés pillanatnyilag nem akadályozza a repülőtér megnyitását. A tervek szerint áprilisban a légikikötő napi hat órában lesz nyitva, májusban várhatóan már reggel nyolctól este nyolcig.

A múlt évben 125 ezres utasforgalmat bonyolító repülőtér léte vagy nem léte alapvető jelentőségű a térség turizmusa számára. Fekete György, a Danubius térségi igazgatója, a térségi légimarketing-alap egyik megszervezője szerint a repülőtér esetleges zárva maradása esetén mintegy százezer már lekötött vendégtől esnének el. Ez csak az idén másfél milliárdos forgalomkiesést okozna a térségnek Az állami költségvetés és az önkormányzatok közvetlen vesztesége mintegy 300 millió forint lenne.