2009. január és június között a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi és a belföldi vendégek száma – 14, illetve 9%-kal – egyaránt elmaradt az előző évi értéktől. A vendégéjszakák száma 12 és 9%-kal csökkent. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 11%-kal mérséklődött.

2009 első félévében 1323 ezer külföldi vendég 3731 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek száma 14, a vendégéjszakák száma 12%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A tíz legjelentősebb küldő ország közül Ausztria és Csehország kivételével mindegyikben –– Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Románia, Franciaország, Egyesült Államok, Lengyelország, Spanyolország – visszaesést regisztráltak a vendégszámok tekintetében. Nagy-Britannia esetében a vendégéjszakák számában – az elmúlt évi emelkedést követően – jelentős, 31%-os volt a csökkenés. Az Egyesült Államokból érkező vendégek – akik jelentős szerepet töltöttek be a külföldivendég-forgalomban – 32%-kal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken. Tíz olyan küldő ország volt, ahonnan bővült a forgalom, – Szlovákia, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Kína, valamint Afrika országaiból –, ezek közül legnagyobb mértékben a szlovák állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt (28%-kal).

A külföldivendég-forgalom 84%-át realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma. Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 1647 ezer belföldi vendéget és 3605 ezer belföldivendég- éjszakát jelentettek, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 9%-kal csökkent. A belföldivendég- forgalom 66%-át fogadó szállodákban 10%-kal esett vissza az éjszakák száma 2008 azonos időszakához viszonyítva. A vendégek körében népszerű – a vendégéjszakák 15%-át regisztráló – panziók esetében 14%-os mérséklődés következett be.

A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes aránya 32%. A szabadidős céllal történő utazások 12%-ának elsődleges célja az egészségturizmus volt. 2009. január–júniusban a szállodai vendégforgalom 33%-a a gyógy- és wellness-szállodákba irányult, a külföldi vendégek 15%-a és a belföldi vendégek 27%-a vett igénybe ilyen típusú szállodai szolgáltatásokat. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek többsége egyénileg foglalta le szállását, mindössze 27%-uk utazási irodák által, az elektronikus úton bonyolított szállásfoglalások aránya pedig 30% volt.

A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 39,1%-os volt, ezen belül az 5 csillagos szállodák júniusban 60, a 4 csillagos házak pedig 50% feletti foglaltságot értek el. 2009 első félévében a legnagyobb arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (52%), bár kapacitáskihasználtságuk 6 százalékponttal elmaradt a 2008-ban mért szinttől. A wellness-szállodák a 2009. júniusig tartó hónapokban – január kivételével – az átlagosnál alacsonyabb foglaltsággal működtek. A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma január–júniusban 12, illetve 16%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót jellemezte.

A kereskedelmi szálláshelyek összesen 100 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009. január– júniusban, ezen belül a szállásdíjbevétel 56 milliárd forint volt, az összes bevétel folyó áron 11%-kal maradt el az egy évvel korábban mért értéktől. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 466 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó bruttó árbevétel (REVPAR) pedig 6054 forint, 2008-ban ugyanez az érték 15 301, illetve 6887 forint volt. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel jelentős csökkenését a szállodák szobakapacitás-kihasználtságának 6 százalékpontos visszaesése is befolyásolta. 2009 első hat hónapjában a forintárfolyam igen gyenge volt – 12–15%-kal gyengébb, mint az előző évben –, mivel a szállodák külföldivendég-éjszakái jelentősen csökkentek, a bevételi adatok is mérséklődtek.

2009. január– júniusban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai alapján közel 12 ezer beváltóhelyen 17 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket, ebből 9 milliárd forint értékben a kereskedelmi szálláshelyeknél. A kereskedelmi vendéglátóhelyek az év első öt hónapjában 256 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, amely 7%-kal maradt el 2008 azonos időszakának adatától. A vendéglátóhelyek árbevételének 10%-a származott a kereskedelmi szálláshelyen üzemeltetett üzletekből. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások 2009 első félévre számított árindexe 1,8, illetve 5,1%-os növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest.

Kínálati oldalon 2009. június 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2738, ezen belül a 851 szálloda 50 ezer szobával, 1058 panzió 13 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 829 volt. A négy- és ötcsillagos, ezen belül a wellness- szállodák kapacitása gyarapodott, a többi szálláshely kapacitása ezzel szemben csökkent az előző évhez képest. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken júniusban közvetlenül 30 ezer főt foglalkoztattak, amely 5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Bővebb információ itt.