Molnár Gabriella, MUISZ elnök levelében hangsúlyozta, a SZÉP kártya bevezetését az utazási szakma nagy örömmel fogadta, bízva abban, hogy egyszerűbb, gyorsabb, kedvezőbb fizetési forma lesz az utasok számára a korábbi üdülési csekkel szemben. A gyakorlat azonban mostanra, a turisztikai főszezonra azt mutatják, hogy a kártya alkalmazásával és felhasználásával kapcsolatban nagyon sok anomália van.
Az 55/2011. Kormányrendelet értelmében a SZÉP kártyát magánszálláshelyre, belföldi szálláshelyre utazási iroda nem fogadhat el, csak közvetlenül a szolgáltatást nyújtó szálláshely. Egyik probléma, hogy ez a rendelkezés nagyon hátrányos mind az utazók, mind az utazási irodák részére. A magánszálláshelyet nyújtók nagy része ugyanis utazási irodával áll szerződésben, ami azt jelenti, hogy a vendégeket az utazási iroda szerzi, közvetíti, nála történik a szállásdíj kifizetése és a számlaadás.
Azon szállásadók, akik utazási irodával állnak szerződésben, ezen „kényelmi” előnyöket élvezik, ezáltal lényegesen több vendéget kapnak, mintha saját maguk egyedül próbálkoznának a vendégek akvirálásával. Sok iroda van, elsősorban a Balatonnál és a Velencei tónál, melyek több száz magánszállásadóval állnak ilyenfajta szerződéses kapcsolatban. Ezen szállásadók nagy valószínűséggel nem fognak mindhárom bankkal szerződést kötni, három terminált működtetni, annak költségét fizetni és az adminisztrációját végezni. Számunkra egyértelműen előnyösebb egyetlen utazási irodával szerződni. Sok utazási iroda magára vállalja a szálláshelyhez kapcsolódó, beszedett idegenforgalmi adó elszámolását és fizetését is az önkormányzatok felé, ez is egyszerűsíti a magánszállásadók életét.
Fentiek értelmében a Kormányrendelet nem csak az utazási irodákat és az utazási irodával szerződött magánszállásadókat zárja ki a SZÉP kártya körből, hanem azon állampolgárokat is, akik a kártyával alacsony árfekvésű, megbízható, legális szálláshelyet szeretnének igénybe venni legálisan működő, szálláskínálattal rendelkező, komplex szolgáltatásokat nyújtó és rendesen adót fizető utazási irodáktól.
További problémaként veti fel a MUISZ, hogy a SZÉP Kártya egyes zsebei között nincs átjárhatóság, tehát a vendég sok esetben nem tudja a szállászseb terhére a teljes költséget kiegyenlíteni, mert nem tehet át egyetlen fillért sem a másik két zsebből erre a célra.
A Szövetség szerint a rendelet hiányosságait jelzi az is, hogy az érintett felek (bankok, utazási irodák, utasok) között vita van a rendelet értelmezésén, azaz a rendelet pontjai nem egyértelműek. Ezt a vitát július 5-én a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében és a három érintett bank részvételével létrejött konzultáció sem oldotta fel. A bankok most próbálják értelmezni, hogy szerződött partnerük tulajdonképpen milyen szolgáltató és a SZÉP kártyával milyen tranzakciók minősülhetnek szabályosnak.
A MUISZ szerint problémát jelent az is, hogy a rendelet válogat a szolgáltatók között és bizonytalan hátterű szállodákat is előnyben részesít olyan magyar utazási irodákkal és azok magánszemélyként szerződő partnereivel szemben, akik semmivel sem kisebb jelentőségű szereplői a turizmusnak és gazdasági életnek, mint a szállodák.
Az utazási irodák érdekképviseleti szövetsége levelében kérte a nemzetgazdasági államtitkárt, haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a diszkriminatív rendelet módosítására az utazási irodák szempontjainak figyelembe vételével.