A Mórahalom határában elterülő Nagy Széksós-tó nádrengetegének egy részét tanösvényen sétálhatjuk körbe. Bár a régió majdnem 3000 hektárnyi tógazdasággal bír – és a horgászatra is alkalmas természetes vízfelülete meghaladja a 4000 hektárt –, a Nagy Széksós-tó vízfelülete az utóbbi időben csökkent a nád- és gyékényállomány növekedésével. Az itt fészkelő nádi énekesek, a fokozottan védett bölömbika és a barna rétihéja számára már kevés a nyílt víz, így Mórahalom városa bivalygulyát telepített ide. A házi bivalyok jelenlétével a nádas részek csökkenthetők, és a madárvilág is gazdagabbá válik idővel. A vízben dagonyázó bivalyok nem mindennapi látványt nyújtanak a látogatóknak. Az itt található Ökoház turistaszállóként is üzemel. A fáradalmakat a Mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskolában pihentük ki. Az intézmény a központja a régióban a természetvédelmi kutatásoknak, kiindulópontja a szakvezetéses túráknak, kitűnő helyszínt biztosít erdei iskolai programok, nyári táborok számára. Állandó kiállítása a tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet védett területeit mutatja be. Az épület ifjúsági szállóként is üzemel. A szálláshely 3 és 4 férőhelyes szobái összesen 50 fő befogadására alkalmasak.
A Csodarét tanösvényen megpillanthattunk számos különleges, védett és ritka növényt: mocsári kardvirágot, tarka sáfrányt, tavaszi kikericset, egyhajúvirágot, árvalányhajat, fényes galajt és pókbangót. Ősszel is érdemes kirándulni ide az őszi kikerics és a sziki őszirózsa miatt. A tanösvényen utunkba esett a 106 méter magasságú Ásott-halom. A barangolást Ásotthalmon folytatva kötöttünk ki a Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégiumánál, amely egy erdészeti és iskolamúzeumnak is otthont ad. Itt év közben szakmunkásképzés folyik, míg nyáron az épületek különböző táboroknak (gyermektáborok és a környezet szépsége miatt művész- és jógatáborok) biztosítanak helyet. A múzeum bármikor látogatható, a négy helyiségben az iskola történetét bemutató dokumentumokat, a fakitermelés eszközeit, illetve a környék növény- és állatvilágának jellegzetes fajait tekinthettük meg.
A térség egyik egyre szépülő fürdője a mórahalmi Erzsébet Gyógyfürdő. A fürdő mellett épült Thermál Panzióban megszálló vendégek akár éjszaka is fürdőzhetnek. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, a Szeged északi határában elterülő Fehér-tó környékén eddig 280 madárfajt figyeltek meg. A Sirály tanösvényen sok példányban gyönyörködhettünk egészen közelről. A leggyakrabban látott fajok közé tartozik a gólyatöcs, szarka, pacsirta és a nádi rigó, amely odavonzza a szemet, hiszen hintázik a nádon. De láthattunk gémféléket, sőt a Beretzk-kilátóból a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepét is szemügyre vehettük egy távcsővel. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szatymazon létesített Tisza-völgyi bemutatóháza a tó élővilágát, és a védett terület atyja, Beretzk Péter szegedi orvos munkásságát mutatja be. A bemutatóházban csoportok részére igényelhetők természetismereti foglalkozások, illetve túra-vezetések. A megye ismert látványosságai közé tartozik Ópusztaszer. A Nemzeti Történeti Emlékparkban délután tanösvényen ismerkedhettünk meg a fa és az ember kapcsolatával. Az Erdő és ember című kiállítás keretében Magyarország erdőinek kialakulásáról, megmunkálásáról, talajainak típusairól gyűjthettünk információkat a hangulatos, jurtaszerű pavilonokban. Persze ha már Ópusztaszeren járunk, ne felejtsük el, hogy itt található az egyik nemzetközi szintű nevezetességünk, a Fesztykörkép. A régióban számos horgászegyesület is van, a kedveltebb horgászhelyek száma több mint 30. A kirándulók és bakancsos természetjárást kedvelők mellett a kerékpáros és a lovas turisták is gyakran választják ezt a környéket a szép természeti környezet miatt. A lovak kedvelőinek méneslátogatásokat is kínál a térség. Nekünk az akhal ménes megnézése során lehetőségünk volt kipróbálni a lovaglást, illetve az íjászatot, próbálgatva őseink életformáját. A ménesben akhal teke fajtájú lovak vannak. A fajta egy helyről kapta a nevét, az Akhal-oázisról (a mai Türkmenisztán területén). A honfoglaló magyarok lovait genetikai szempontból leginkább az akhal teke lovakkal azonosították a ma élő fajták közül, és ennek a fajnak a tenyésztése ebben az oázisban indult meg nagyjából 2500 évvel ezelőtt. A megye az ország legértékesebb apróvadas területei közé tartozik.
A megye népszerű látnivalói közé tartozik a Szegedi Vadaspark, ahol természetes környezetben, földrészenkénti felosztásban találkozhatunk a legkülönfélébb állatfajokkal. A magyar részen állatsimogatásra is lehetőség van a gyerekek számára. Néhány állatfaj – mint a víziőz vagy a foltos hiéna – csak itt található Magyarországon. Zoopedagógiai tevékenység is folyik a Vadasparkban, óvodáskortól a felnőttkorig különböző foglalkozásokon lehet részt venni. Az állatok tágas, természetszerű kifutókban élnek, így még életszerűbbé és közelebbivé vált számomra az élmény.
Természeti csodák mellett a térség gasztronómiai kincsekben is bővelkedik. Utazásunk alatt ezt megtapasztalhattuk a halászléről híres Fehértói halászcsárdában, illetve az ásotthalmi Somodi pincészetben, ahol a házigazdák gondoskodnak arról, hogy az ideutazók megkóstolhassák Napfényország valódi ízeit.
