Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke szerint a legutóbbi módosításokkal a magyar utazási irodák tevékenységét az uniós elvárásoknak megfelelően szabályozták. A hazai szakmában pontosan olyan és annyi probléma adódik, mint bárhol az EU-ban: a sikeres, gond nélküli nyaralások száz-ezreiről nem szól a híradás. Bizonnyal akadnak a magyar utazásszervezőknél, még inkább a helyi szolgáltatóknál nem megfelelő teljesítések, de a jelenlegi rendeletek és biztosítások – legalábbis az anyagi kár tekintetében – biztonságot adnak az utazóknak és az utazási irodáknak. A MUISZ álláspontja az, hogy jogos, jegyzőkönyvvel igazolt panasz esetén célszerű közös megegyezéssel megállapodni a kártérítést illetően, hiszen minden iroda a megelégedett vendégből él.
Dr. Horváth Péter, az Atlasz Biztosító Utasbiztosítás értékesítési igazgatója szerint Magyarországon „elmaradt nyaralási örömök” miatt nincs utazási irodai biztosítás, de természetesen, ha igény merül fel, az Atlasz is kész új biztosításokat kimunkálni. Valós, hogy az éves, egyszeri nyaralás lebonyolításánál mind az utazásszervezőnek, mind az utasnak van rizikója. Az utazásszervező azért van kényes helyzetben, mert nemcsak önmagáért, hanem a partnerszolgáltatókért is felel, hiszen ő köti meg a szerződést. Az utas rizikója a látatlanban vett termék, hiszen egy utazási reményért fizet, ami megvalósulásakor eltérhet az elvárttól. Cserére, a kivett szabadság pótlására azonban nincs mód. Mindkét félnek egyre körültekintőbben kell eljárnia – véli a biztosítási szakember. Egy bizonyos: kártérítésre csak a helyszínen felvett és a szolgáltatóval is aláíratott jegyzőkönyv alapján kerülhet sor. Voltak és lesznek persze „fekete bárányok”, akik mondvacsinált ürügyekkel próbálják visszakapni a nyaralásért befizetett díjat. Egy külföldi például, balatoni nyaralása idején, a ház melléképületében szorongó háziaszszonyt beinvitálta a házba. A vendéglátó hálából házi koszttal látta el a külföldi vendégeket, akik olyannyira elégedettek voltak, hogy a jövő szezonra le is kötötték közvetlenül a szobakiadónál a házat. Az erről mit sem sejtő szállásközvetítő azonban hamarosan dörgedelmes kártérítési igényt kapott, amelyben a külföldi vendég arra hivatkozva, hogy önálló, a szobakiadó által nem lakott bérleményre kötött szerződést, visszakérte a befizetett bérleti díj háromszorosát. Ilyen esetekben bizony sok időbe és utánjárásba kerül, míg kiderül az igazság. Nem vagyoni kártérítést a magyar bíróságok bizonyított esetekben most is megítélnek. Szerencsésebb lenne mindenki szempontjából, ha Magyarországon is átvennék a német példát, vagyis lenne egy táblázat, százalékos, „tól-ig” mérce, amelynek alapján a bíróság dönthetne. A jelenlegi joggyakorlat szubjektív, bíróságonként el-eltér a kártérítés mértéke, hiszen egységes zsinórmérték nincs, legalábbis az elmaradt nyaralási örömök esetére.
Dr. Schmidt Péter, a MUISZ jogásza szerint az EU bírósági döntés nem teremt új helyzetet Magyarországon. A Polgári törvénykönyv szerint – ha jogos volt az igény – a bíróságok eddig is megítéltek kártérítést nem vagyoni jellegű károkozás címén. Tény azonban, hogy az EU szabályozásai kifejezetten a fogyasztóvédelem érdekeit helyezik előtérbe, így a bíróságok ítélkezése is szigorodni fog. Lavinaszerű peráradatra azonban nem számít dr. Schnitt Péter, mert a magyar utazási irodák már évek óta a szigorúbb uniós szabályokhoz igazodva tevékenykednek. A 214/1996 sz. korm.-rendelet most megjelent módositása, a 19/2003. sz. korm.-rendelet bizonyos mértékig könnyíti az utazási irodák helyzetét. Kimondja ugyanis, hogy az utazási vállalkozó külföldön működő közreműködőjének magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, kivéve, ha közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza. (A nemzetközi légifuvarozásnál, szállítmányozásnál vannak ilyen felelősségkorlátozó rendelkezések.) A jogász úgy látja, az elmaradt utazási örömökért indítható pereket leginkább a pontos és őszinte tájékoztatással és alapos, mindenre kiterjedő szerződéskötéssel lehet megelőzni. Mindenki nagy várakozással indul neki az év fénypontjának, a nyaralásnak. Józanul kell azonban a választékot mérlegelni, és tudomásul kell venni, hogy egy 2 csillagos szálloda és környezete nem véletlenül olcsó. A minőség, mint minden téren, többnyire az utazásnál is árkérdés. Viszonylag ritkák azok az esetek, amikor egy magasabb kategóriájú szállodával és környezetével adódnak gondok.
