A vagyoni biztosítéki rendszer felülvizsgálatánál a jogalkotók figyelembe vették az Európai Bizottság követelményeit és ajánlásait, az Európai Közösségek Bíróságának esetjogát, a többi tagállam gyakorlatát, piacelemezést, a célellenőrzések és jogalkalmazó hatóságok tapasztalatait és az utazási irodai csődök tapasztalatait. Mindezek alapján határozták meg a vagyoni biztosíték egyes eseteire vonatkozó minimum összegeket és mértékeket.

• A legnagyobb változás a charterezők esetében a 20 millió Ft minimum összeg 100 millió Ft-ra történő emelése jelenti majd, ez átlagosan 6-8% biztosítási díjjal számolva akár ötszörös díjemelkedést is jelenthet.
   
• A mérték minimálisan, 5%-al emelkedik, mivel egy másik kategória is bevezetésre kerül a jelenlegi 20%-os mértéket megtartva: a block-seatelők, illetve csődhelyzetük esetén a kevésbé védett fapados és nem IATA tag légitársaságok repülőjegyeit igénybevevő vállalkozók vagyoni biztosítékának számításánál. Az úgynevezett alap vagyoni biztosítéki körbe tartozó vállalkozók esetében a minimum 5 millió Ft 7 millió Ft-ra emelkedik, a 12%-os mérték 15%-ra nő a tervezet szerint.
   
• Jelenleg fogyasztóvédelmi indokok alapján a külföldi szálláshelyek foglalása (egy szolgáltatásként) is vagyoni kauciós köteles. Ez az előírás a jövőben, követve az utazási csomag 90/314/EGK irányelv követelményeit megszűnik. A belföldi utazási csomagok esetében (melyek minden részszolgáltatása Magyarországon kerül teljesítésre) alacsonyabb mérték indokolt az alacsonyabb kockázat miatt. Tekintve, hogy az elmúlt időszakban belföldi utazási irodai csőddel kapcsolatban nem fordult elő jelentős káresemény, ezért nem indokolt a hatályos rendeletben előírt mérték felemelése.
   
•  A 2008-2009. évek tapasztalatai alapján a MUISZ javaslatára a tervezet előírja a vagyoni kauciót az utazásközvetítők számára is. Mindez azért vált indokolttá, mert előfordult, hogy a fizetésképtelen utazásközvetítő vállalkozók nem utalták tovább a részvételi díjakat a szerződött utazásszervezőknek. A vagyoni biztosíték minimum összege 5 millió forint lesz. A biztosíték összegét a jutalékból származó árbevétel tízszeresének 15%-a adja. Ez átlagosan a részvételi díj 8-12%-a. Ennek megfelelően az Előterjesztő a jutalékból tervezett árbevétel tízszeres mértékre tesz javaslatot.
   
• A vagyoni biztosíték mértékének emelése a biztosítási, valamint hitelintézeti díj összegének
  emelkedésével járhat együtt. Ez átlagosan 6-8%-os díjmutatóval számolva a minimum összegek
  tekintetében 30-40%-os emelkedést jelenthet (300 e Ft-ról 420 e Ft-ra). Az utazásközvetítőknél az 5 millió Ft minimum összeg tekintetében 200 e-300 e Ft közötti díjakkal lehet számolni, de ez változó lehet, az egyes biztosítók és hitelintézetek által kalkulált kockázat alapján.
   
• Hasonlóan a szálláshelyeknél már működő KSH felé történő havonkénti főbb adatok jelentéstételi rendszeréhez, a tervezet az előlegállományra, valamint ha eltérés van, a tervezett árbevételre vonatkozóan ír elő havonkénti adattovábbítást az MKEH részére. Ez egy teljesen új, eddig nem alkalmazott gyakorlat lesz, de preventív hatással bír. Ezzel egyidejűleg a gyakorlatnak inkább megfelelőbb módon a mérlegbeszámolóval összefüggő jelentéskötelezettség határidejét május 31-ről június 15-re módosul, míg a vagyoni biztosíték igazolásának határideje továbbra is megmarad október 31-ei dátummal, hiszen ez a rendszer jól működik.
   
•  Megállapodás született arról, hogy aki bankgaranciát vagy pénzügyi letétet szeretne vagyoni kaució formaként, annak biztosítóval is szerződnie kell, mivel az egységes biztosítéki forma előírását kikerülve csak így biztosítható megfelelő intézkedési jogkör. Az eljárási rend rögzítése a fizetésképtelenségkor felmerülő szükséghelyzetbe került utasok megfelelőbb védelmét biztosítja. Ennek alapján a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának, valamint a turizmusért felelős miniszter értesítését is tartalmazza a tervezet (ez ma csak gyakorlatban működik). Szintén új eleméként került be magának az utazás vállalkozónak az együttműködési kötelezettsége, valamint a személyes megjelenésének előírása a Hivatal idézése alapján, illetve a rendelkezésére álló adatok, dokumentumok átadása.
   
• A korábbi nyilvántartási törlési szankciót felváltja a Szolgtv.-vel összhangban az engedély visszavonása, erre tovább is csak nevesített, súlyos jogsértés esetén kerül sor, így pl. súlyosabb vagyoni biztosítékkal összefüggő mulasztások, felszámolási eljárás, hatósági ellenőrzés akadályoztatása, hatóság szándékos megtévesztése stb.
  Enyhébb, lépcsőzetes elvet követ a vagyoni biztosítékkal összefüggő kisebb súlyú mulasztások
  szankciója: jelentéskötelezettség elmulasztásánál az MKEH bírságol 11 munkanapon belül, csak
  ennek elmulasztását követően vonhatja vissza a vállalkozó engedélyét.
   
• Továbbra is alkalmazandó az úgynevezett. 5 éves eltiltás szabály, amelyet a Kertv. tartalmaz a jövőben. Az
  engedélyt kérő utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a
  tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem lehetett
  olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója,
  amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy
  utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen
  tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az
  utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől. A Kertv. kiszélesíti ezt a kört a
  vállalkozás tagjával és tulajdonosával, erre eddig a kormányrendeleti jogforrási szint miatt nem volt
  lehetőség. Így a jövőben elkerülhetőek lehetnek azok a sajnálatos és nemkívánatos ügyek,
  amikor egy-egy hónap elteltével egy csődbe vitt utazási vállalkozó újra engedélyezteti magát
  ugyanazzal a tulajdonosi körrel.
   
•  A bejelentést elmulasztó utazási vállalkozók utólagos ellenőrzésére a Szolgtv. szerinti szankciók és
  az erre vonatkozó egységes külön jogszabály fog vonatkozni.
   
• Az engedély nélküli szolgáltatók esetében az MKEH azonnali hatállyal megtiltja a tevékenység
  folytatását, s 5 millió Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Ez most jelenleg a jogosulatlan
  utazásszervezői tevékenység esetében 100 ezer Ft-ig terjedő szabálysértési bírság lehet.
   
• Finomították a bánatpénzre vonatkozó rendelkezést is.
  
  Bővebb információ és lehetőség a hozzászólásra: www.otm.gov.hu (jobb oldali menüpontban Jogalkotás-jogszabály tervezetek)