A kérdésről népszavazást is tartottak a szigetország mindkét részén, amelynek az lett az eredménye, hogy az északiak többsége az egyesülésre, míg a déliek elsöprő többségben az ellen adták le voksaikat. Így – bármennyire jó lett volna az uniónak – Ciprus ma is megosztott ország, bár annyit azért sikerült elérnie a közösségnek, hogy egyszerűbbé és könnyebbé vált az utazás a sziget két fele között.

A ciprusi török álláspont

Júniusban elektronikus levelet küldött a Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetségének a KITSAB, azaz a Törökország kivételével egyetlen állam által el nem ismert ún. Észak-ciprusi Török Köztársaság Ciprusi Török Utazási Irodáinak Szövetsége. A levelet néhány nappal később a MUISZ továbbította tagjai részére. Az alábbiakban idézünk egyes részeket az elektronikus üzenetből:

„Mint köztudott, április 24-én egyszerre tartottak népszavazást az Észak-Ciprusi Török Köztársaság és Ciprus déli részén az ENSZ főtitkárának átfogó rendezési tervéről. A török ciprióták 65%-a a terv elfogadására szavazott, míg a görög ciprióták 76%-a elvetette azt. A népszavazást követően a ciprusi kérdés új megvilágításba került. A török ciprióták ugyanis nem nyertek felvételt az Európai Unióba. Eközben a görög ciprióták, akik elutasították a török cipriótákkal való hatalommegosztásra vonatkozó tervet, 2004. május elsején felvételt nyertek az EU-ba, és továbbra is élvezik a „Ciprusi Köztársaság” cím használatából fakadó előnyöket.

A görög ciprióta adminisztráció megpróbálja eltántorítani az Európai Unió Észak-Ciprusra látogató polgárait attól, hogy a déli részre utazzanak. Erőfeszítéseik ellenére az Európai Unió által bevezetett „Zöld vonal szabályozás” értelmében minden uniós állampolgár, aki Ciprusra érkezik a larnakai vagy az északi részen levő Erkan repülőtéren keresztül, szabadon tartózkodhat mind a déli, mind az északi oldalon, akár egyénileg, akár turistacsoport tagjaként.”

A levél arra is felhívja az utazási irodák figyelmét, hogy javítani kellene Észak-Ciprus elérhetőségét (jelenleg az unióból nem közlekedhetnek közvetlen repülőgépjáratok ide, csak törökországi át-, illetve leszállással lehet megközelíteni a területet). A levél írói azt is megjegyzik, hogy a szállodák, éttermek színvonalát megfelelő hivatalok ellenőrzik, alacsony a bűnözés, és megfelelő orvosi ellátásban tudják részesíteni a területen nyaraló turistákat.

A KITSAB elnöke, Ysmail Cetin a levél végén arra híva fel az utazási irodák figyelmét, hogy „ne essenek áldozatul a görög ciprióta propaganda erőfeszítéseinek, és segítsenek, hogy véget érjen a terület immár 40 éve tartó izolációja, és ki tudjon teljesedni a térség turisztikai, kulturális és befektetési potenciálja”.

A hivatalos ciprusi válaszlevél

Természetesen nem kellett sokáig várni, mire a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal június 29-én megírta a KITSAB körlevelére vonatkozó válaszát. Idézet a válaszlevélből:

„Sajnálattal és felháborodással értesültünk arról, hogy a Ciprusi Török Utazási Irodák Szövetsége levelet küldött Önöknek a ciprusi politikai helyzetről. Bár véleményünk szerint nem ez lenne a kérdés megvitatásának helyes módja, és egyébként sincs értelme politikai kérdéseket egy olyan politikamentes területen alkalmazni, mint amilyen a turizmus, a levélben megfogalmazott alaptalan vádaskodás, hamis érvelés és otromba politikai propaganda alapján úgy éreztük, kötelességünk válaszolni az abban foglaltakra. A feladó szándékosan elfelejti emlékeztetni a levél címzettjeit arról a tényről, hogy Ciprus északi fele a Ciprusi Köztársaság része, amely török katonai megszállás alatt áll 1974, azaz a török invázió óta.”

A levélben megemlítik továbbá, hogy 40 000 török katona állomásozik a területen, minden harmadik görög cipriótát otthona elhagyására kényszerítettek, ingatlanjaikat (köztük szállodákat, éttermeket) lefoglalták, és az eredeti tulajdonosok jóváhagyása nélkül üzemeltetik azokat. Az Európai Emberjogi Bíróság Strassbourgban nemrégiben jelentős kártérítést ítélt meg egy ciprióta görög polgár számára, mivel nem tudta tulajdonosi jogait érvényesíteni lefoglalt ingatlanján. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Törökország 100 000 anatóliai törököt telepített le az elfoglalt területen, megváltoztatva így a vidék etnikai összetételét.

„Erre a környékre akar turistákat hozni a CTTTAA (a KITSAB angolul), de szándékosan nem foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a potenciális látogatók biztonságát a Ciprusi Köztársaságnak a világ által elismert, legitim hatóságai nem garantálhatják, hiszen az elfoglalt országrész felett nem gyakorolhatnak ellenőrzést.”

K é r d é s ü n k r e Ács Viktória, a CTO magyarországi képviselője azt közölte, hogy mivel Észak- Cipruson továbbra is tisztázatlanok a körülmények mind jogilag, mind infrastrukturálisan, ezért az érdeklődőknek továbbra sem javasolják az északi rész megtekintését.

Hazai irodák véleményei

Az egyik legjelentősebb Ciprusra utaztató vállalkozás, a Tensi Tours ciprusi referense, Molnár Mónika arról tájékoztatott, hogy katalógusukban évről évre azt az információt közlik utasaikkal, hogy a sziget északi részére nem lehet utazni. A török megszállás alatt álló területre nem foglalnak szállást, és fakultatív kirándulásokat sem szerveznek a vidékre. Szécsényi István, a Menthol Utazási Iroda ügyvezetője ezzel szemben azt tervezi, hogy újraindítja az 1997 és 2000 között egyszer már működtetett charterláncot Észak-Ciprusra. Terveik szerint jövő év május utolsó hetében indul az első járat, és egész nyáron közlekedik majd Antalyán át a 100 férőhelyes gép, amelyen átlagosan 50 helyet tartanak fenn az Észak-Ciprusra utazóknak. Szécsényi állítja, hogy az északi területen – ahová törökországi átszállással jelenleg is árusítanak üdülőprogramokat – „fantasztikus a közbiztonság, nincsenek semmiféle atrocitások, és az utasbiztosítás is érvényes”. Az ügyvezető úgy látja, hogy óriási lenne az érdeklődés az északciprusi nyaralások iránt az utasok körében egy közvetlen légi járat esetén.